Kemény időszak, elszálló rezsi- és élelmiszerárak előtt húzódna háttérbe az állam a szociális szférában
2022. október 19. – 18:21
Egy törvényjavaslat meghatározná, hogy a rászorulókon kinek kell segítenie. Az öngondoskodás, a hozzátartozók, az önkormányzatok és a civilek után csak sokadjára lép elő az állam.
Magyarországon válság van, 20 százalék feletti az infláció, de a szegények által észlelt, elsősorban élelmiszerek és rezsi dominálta fogyasztói kosárban még nagyobb a drágulás. Immár, még a mindig optimista „hivatalosságok” szerint is nőhet a munkanélküliség, de gyengül a forint, romlik az egyensúly.
Természetesen ha a sok állampolgárnak nehezebb, akkor az államnak is nehezebb. Mégis elég rémisztő időzítésnek tűnik az, amiről a 24.hu írt cikket.
Vagyis az, hogy a nehezebb helyzetben az állam előzékenyen maga elé engedne mindenkit a rászorulók megsegítésében. Mint a portál észrevette, a kormány Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter közös törvényjavaslatával (a 162 oldalas pdf itt olvasható) tételesen meghatározza, hogy kinek kell segítenie a rászoruló embereken.
„A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata”
– így szól most a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény második paragrafusa.
Az említett új felsorolás pedig így rendelkezik:
- Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős.
- Ha az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége segíteni.
- Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn.
- Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő – segítése.
- Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége.
Mint a 24.hu írja, az indokolás hangsúlyozza, hogy „a felsorolás egyben gondoskodási sorrendet is jelez, utalva ezzel arra, hogy az államnak a rászoruló személyekről való gondoskodása szubszidiárius jellegű”, azaz kisegítő, és csak végső esetben valósulhat meg.
A lap idézi az LMP-s Ungár Pétert, aki szerint a módosítás részben a szekuláris szociális ellátórendszer elleni ideológiai támadás, részben az egyedülálló és gyermektelen emberek másodosztályú állampolgárrá minősítését jelenti.
Korábban mi is sokszor írtunk, vagy közöltünk videót a növekvő szociális gondokról.
Ebben az írásunkban arról írtunk, hogy a növekvő infláció és a megemelkedett rezsiszámlák egyre nagyobb terhet rónak a társadalom legszegényebb rétegeire, és ezt már a segélyszervezetek is megérzik, hiszen egyre kevesebben tudnak adakozni nekik, de a költségek náluk is emelkednek.
Itt az látható, hogy a hajléktalanellátásban hogyan csapódott le az új, a nehezebb környezet.
Ebben a videóban pedig azt mutattuk be, hogy még Budaörsön, vagyis az ország egyik leggazdagabb településén is komoly gondot éreznek a lakosok.