Kemény időszak, elszálló rezsi- és élelmiszerárak előtt húzódna háttérbe az állam a szociális szférában

2022. október 19. – 18:21

Kemény időszak, elszálló rezsi- és élelmiszerárak előtt húzódna háttérbe az állam a szociális szférában
Ételosztás az esőben a Klauzál téren – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Egy törvényjavaslat meghatározná, hogy a rászorulókon kinek kell segítenie. Az öngondoskodás, a hozzátartozók, az önkormányzatok és a civilek után csak sokadjára lép elő az állam.

Magyarországon válság van, 20 százalék feletti az infláció, de a szegények által észlelt, elsősorban élelmiszerek és rezsi dominálta fogyasztói kosárban még nagyobb a drágulás. Immár, még a mindig optimista „hivatalosságok” szerint is nőhet a munkanélküliség, de gyengül a forint, romlik az egyensúly.

Természetesen ha a sok állampolgárnak nehezebb, akkor az államnak is nehezebb. Mégis elég rémisztő időzítésnek tűnik az, amiről a 24.hu írt cikket.

Vagyis az, hogy a nehezebb helyzetben az állam előzékenyen maga elé engedne mindenkit a rászorulók megsegítésében. Mint a portál észrevette, a kormány Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Pintér Sándor belügyminiszter közös törvényjavaslatával (a 162 oldalas pdf itt olvasható) tételesen meghatározza, hogy kinek kell segítenie a rászoruló embereken.

„A szociális ellátás feltételeinek biztosítása – az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl – az állam központi szerveinek és a helyi önkormányzatoknak a feladata”

– így szól most a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény második paragrafusa.

Az említett új felsorolás pedig így rendelkezik:

  • Az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga felelős.
  • Ha az egyén a szociális biztonságának megteremtésére önhibáján kívül nem képes, abban – anyagi lehetősége és személyes képessége arányában – a hozzátartozó kötelessége segíteni.
  • Ha az egyén megélhetése önmaga és a hozzátartozók által nem biztosítható, a lakóhelye szerinti települési önkormányzat gondoskodási kötelezettsége áll fenn.
  • Az állami támogatásban részesülő karitatív szervezetek feladata a szociális biztonságban nem élők felkutatása és – erejükhöz mérten történő – segítése.
  • Ha az egyén szociális biztonsága a (4) bekezdésben foglaltak ellenére nem teremthető meg, annak biztosítása az állam kötelezettsége.

Mint a 24.hu írja, az indokolás hangsúlyozza, hogy „a felsorolás egyben gondoskodási sorrendet is jelez, utalva ezzel arra, hogy az államnak a rászoruló személyekről való gondoskodása szubszidiárius jellegű”, azaz kisegítő, és csak végső esetben valósulhat meg.

A lap idézi az LMP-s Ungár Pétert, aki szerint a módosítás részben a szekuláris szociális ellátórendszer elleni ideológiai támadás, részben az egyedülálló és gyermektelen emberek másodosztályú állampolgárrá minősítését jelenti.

Korábban mi is sokszor írtunk, vagy közöltünk videót a növekvő szociális gondokról.

Ebben az írásunkban arról írtunk, hogy a növekvő infláció és a megemelkedett rezsiszámlák egyre nagyobb terhet rónak a társadalom legszegényebb rétegeire, és ezt már a segélyszervezetek is megérzik, hiszen egyre kevesebben tudnak adakozni nekik, de a költségek náluk is emelkednek.

Itt az látható, hogy a hajléktalanellátásban hogyan csapódott le az új, a nehezebb környezet.

Ebben a videóban pedig azt mutattuk be, hogy még Budaörsön, vagyis az ország egyik leggazdagabb településén is komoly gondot éreznek a lakosok.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!