Polt Péter: Az objektív adatok szerint Magyarországon a korrupció mértéke nem tér el az uniós átlagtól

Benyújtotta a parlamentnek az ügyészi szervezet tavalyi tevékenységéről szóló beszámolóját a legfőbb ügyész, Polt Péter – írja az MTI.

A beszámolóban többek között azt írta, Magyarország korrupciós helyzetének szubjektív – percepciós, érzékelési felméréseken alapuló – megítélése korántsem azonos az objektív tényekkel,

a korrupciót jelző objektív adatok ugyanis azt mutatják, hogy Magyarország helyzete – az egészségügyi szektort leszámítva – nem tér el az Európai Unió tagállamaiban tapasztalható átlagtól".

A Transparency International januári felmérése szerint Magyarország az Európai Unió második legkorruptabb tagállama, de a 180-as világranglistán is csak a 73. helyen áll. Júniusban a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) tette közzé a jelentését, amiben azt írják, Magyarország korrupcióellenes teljesítménye „globálisan elégtelen”.

Polt a beszámolóban kiemelte az ügyészség az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) való együttműködését is. Mint írta, évről évre folyamatosan kevesebb az OLAF-ajánlás, mindegyiket nyomozás követi, a magyar ügyészség az elmúlt fél évtizedben az OLAF ügyek 67 százalékában emelt vádat. „Ez a szám kimagasló eredmény, hiszen közel a duplája a 35 százalékos uniós átlagnak” – írta Polt. A legfőbb ügyész szerint jó munkakapcsolatot sikerült kialakítani az Európai Ügyészséggel is, a nem csatlakozott országok főügyészei közül ugyanis eddig csak ő kötött együttműködési megállapodást az Európai Ügyészség főügyészével.

Az Európai Bizottság szeptember végén döntött arról, hogy nem zárják le a jogállamisági mechanizmus keretében indított eljárást Magyarországgal szemben, hanem az Európai Unió Tanácsa elé viszik tovább az ügyet. Az uniós szakminiszterekből álló Tanács szavazásán dőlhet el, hogy a magyar kormány hozzáférhet-e az országnak járó uniós forrásokhoz (mintegy 3000 milliárd forintnyi összeghez). A magyar kormány két hónap haladékot kapott arra, hogy megtegye a Bizottságnak korábban beígért korrupcióellenes intézkedéseket annak érdekében, hogy hozzájusson a forrásokhoz. Szeptember 19-én a kormány be is nyújtotta az Európai Bizottság által kért egyes törvényjavaslatait a parlamentnek, és október elején meg is szavazták az első javaslatot, a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását. Az intézkedések részeként korrupcióellenes munkacsoport, és új korrupcióellenes hatóságot is létrehoz a magyar kormány, erről bővebben ebben a cikkben írtunk.

Az Európai Bizottság alelnöke, Věra Jourová korábban azt nyilatkozta, az, hogy Magyarország ennyi intézkedést vállalt, még nem jelenti azt, hogy minden probléma megoldódik, és azt is elképzelhetőnek tartja, hogy ha a Bizottság újabb problémákat lát Magyarországon, akkor a jövőben újraindíthatja a mechanizmust.

A beszámolóban nemcsak a korrupciós helyzetről írt Polt, hanem többek között arról, hogy:

• harmadára csökkent a regisztrált bűncselekmények száma az elmúlt évtizedben Magyarországon;
• csökkent az élet elleni cselekményeké is, ugyanakkor nőtt többek között az embercsempészéseké;
• 2021-ben az ügyészség a vádemelések 74,5 százalékában büntetővégzés meghozatalára tett indítványt;
• tavaly a bíróságok a vádlottak 87,9 százalékát érintően minden tekintetben az ügyészi váddal egyező döntést hoztak.

Polt a beszámoló legfontosabb megállapításait videóüzenetben is összefoglalta, itt megtekinthető.