„Senki nem tudja, mi lesz” – a diákok bizonytalanok az új egyetemi felvételi miatt

2024-től átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszert. Talán a legnagyobb változás az lesz, hogy az 500 pontból 100 pont sorsáról az egyetemek saját hatáskörükben dönthetnek. Akár szakonként is más követelményeket szabhatnak meg, ezzel nagyobb autonómiát kapnak a felsőoktatási intézmények a bemeneti szűrésben. Másrészről viszont nem lesz olyan egységes a felvételi, mint korábban, ez pedig a diákoknak kevésbé átláthatóvá és valamivel kiszámíthatatlanabbá teheti a rendszert.

Az intézmények egyedi elvárásaival külön-külön már több cikkben foglalkoztunk. Megírtuk például, hogy a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) megemelik a minimumponthatárt. Beszámoltunk az ország legnépszerűbb intézményének, az Eötvös Loránd Tudományegyetemnek (ELTE) megújult pontszámításáról. A Semmelweis Egyetemen például saját szóbeli vizsga lesz, és pluszpont (2024-től intézményi pont) jár majd az angol és német nyelvvizsgáért. A Szegedi Tudományegyetemre felvételizőknek ezután is érdemes lesz emelt szintű érettségit tenniük, de kiemelt figyelmet kap az esélyegyenlőségi szempontok értékelése is. A Debreceni Egyetem az emelt szintű érettségire, a nyelvtudásra, a sport és a művészeti területen szerzett eredményekre, a középiskolai tanulmányi versenyeken elért sikerekre helyezi a hangsúlyt. A Budapesti Corvinus Egyetem 50 ponttal ismeri el azt, ha valakinek két emelt szintű érettségije van, a Miskolci Egyetem pedig a legtöbb szakára 2023-tól nem határoz meg minimumponthatárt.

A felvételi rendszer átalakítása leginkább a most tizenegyedikes tanulókat érinti, hiszen rájuk már vonatkozni fognak az új szabályok.

Az átláthatóság lenne a legfontosabb

Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke lapunknak azt mondta: a változtatások nem forgatták fel az érettségi rendszert, de nagy kérdés, hogy az átláthatóságot hogyan tudják garantálni ezek után is az egyetemek.

Szerinte nehéz lehet, ha valaki például mérnök-informatikus akar lenni, és bejelöl több egyetemet, de mindenhol mások a követelmények. De úgy látja, a legtöbb egyetemen igyekeztek úgy kidolgozni a feltételeket, hogy ugyanazokat az érettségi tárgyakat fogadják el egy adott szakon.

Amikor arról kérdeztük, mi a véleménye az eltérő követelményekről, azt válaszolta: szerinte amíg a hallgatóknak átlátható, addig nagy problémát nem jelent.

„Az átláthatóság ott tud megkérdőjeleződni, ha emberi tényező jön be a rendszerbe, például a szóbeli elbeszélgetés, vagy az, hogy mit fognak elfogadni önkéntességnek.”

Szerinte mivel az egyetemeknek most nem volt sok idejük felkészülni a részletszabályok kidolgozására, ezért a pluszpontok számításánál a könnyebb eszközökhöz fognak nyúlni, mint például az emelt szintű érettségi, nyelvvizsga. Szerinte a kreatívabb megoldások rendszerszintű megjelenése majd a 2025–2026-os időszakban várható.

Azt mondta: a presztízsegyetemek megtartották az emelt szintű érettségit, azon viszont meglepődött, hogy az ELTE-n a 80 százalék feletti középszintű érettségiért is pluszpont jár majd, míg például a BME mindenhova emelt érettségit vár el. Szerinte a BME azt üzeni, hogy egy tudományterület presztízsegyeteme, így jobban megszűrheti a jelentkezőket, míg a kisebb egyetemek küzdeni akarnak a hallgatókért.

„Nem tudjuk, mit helyezzünk előtérbe vagy mire fókuszáljunk”

Két tizenegyedikes diákkal is beszélgettünk, egyikük az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) tanulója. Ő azt mondta, még nem tudja pontosan, hol szeretne továbbtanulni. Két különböző irány volt előtte, az egyik az orvosi, a másik művészeti vonal, de valószínűleg külföld lesz belőle. Utánaolvasott a változásoknak, szerinte az a nehéz, hogy általános bizonytalanság van mindenkiben. Ő szeptember elején több embertől, köztük tanároktól is érdeklődött az új követelményekről, de úgy érzi, a legtöbben még nem látják át a rendszert.

A budai II. Rákóczi Ferenc Gimnázium tizenegyedikes tanulója azt mondta: szerinte pont az a baj ezzel a tanácstalansággal, hogy aki nem tudja pontosan, mit szeretne csinálni, annak mindenből jól kell teljesítenie, mert kiszámíthatatlan, mik fognak pluszpontokat érni.

„Nem tudjuk, mit helyezzünk előtérbe vagy mire fókuszáljunk.”

Ő már szeptember 30-án, a közzététel napján utánanézett a követelményeknek, mert megjegyezte, hogy az egyetemeknek legkésőbb ekkorra kell nyilvánosságra hozniuk a követelményeiket. Viszont akkor alig talált valami információt. A jog és a közgazdaságtan jött szóba neki, azt mondta, hogy az ELTE-n és a Corvinuson nagyjából ugyanazok a kívánalmak.

Ő korábban már eltervezte, hogy szedi össze a 100 pluszpontot, most azért van szerencséje, mert van egy felsőfokú nyelvvizsgája, amelyet 40 helyett 50 ponttal értékelnek a jövőben. Ő most humán tagozatra jár, így a történelmet emelt szinten tanulja, de mellé pluszpontnak az angol emeltet is szeretné megcsinálni. Újraterveznie így nem kell, de szerinte sokaknak igen. Azt mondta: azok például, akik az orvosira készülnek, félnek, mert lesz szóbeli vizsga, fogorvosi szakon manuális készségeket is néznek.

Mindkét megkérdezett diák kiemelte, hogy fakultációválasztásnál meghatározó szempont nekik, milyen emelt szintű érettségit szeretnének tenni, hiszen abból van szükségük extra felkészítésre.

Az AKG diákjának szeptemberben kellett eldöntenie, hogy milyen fakultációt választ. Viszont mivel az egyetemeknek csak szeptember 30-ig kellett közzétenniük, mikre adnak pluszpontot, úgy kellett ezt megtennie, hogy nem ismerte a követelményeket, sötétben tapogatózott. Most úgy érzi, szőnyeg alá van söpörve ez a kérdés, egyébként is stresszes ez az időszak, de az átalakítással még több a bizonytalanság.

A Rákóczi-gimnázium diákjának már tizedik év végén ki kellett választania, miből szeretne tizenegyediktől fakultációra járni. Ő akkor a matematikát választotta, mert eredetileg úgy volt, kötelező lesz neki abból emelt szinten érettségiznie. Mint az új szabályokból kiderült, nem kötelező az emelt matematika, de ajánlott marad, mert pluszpont jár érte a felvételinél. Azt mesélte: a diákok változóan viszonyulnak az eltérő szabályokhoz, szerinte bizonyos egyetemek sokkal több pontot adnak az extra teljesítményért, de ahol szigorúbbak, ott nehéz elérni jó pontszámot.

„De leginkább azért negatív a hozzáállás, mert senki sem tudja, mi lesz, nem tudják, miből készüljenek.”

Egy tanár szerint több probléma is felmerül

Egy gimnáziumi tanár levelet írt a Telexnek, ebben több problémára is rávilágított, amelyekről eddig kevés szó esett. Az első az, hogy nehezen lehet megtalálni az egyetemek eltérő követelményeit. Levelében azt írta: az is probléma, hogy nem egységes felületen, hanem külön-külön az intézmények honlapján eltérő helyen lehet megtalálni a követelményeket. Nincs egy központi összegző felület, amelyen a diákok összehasonlíthatják, hogy a különböző intézmények ugyanarra a szakra milyen követelményeket támasztanak.

A második probléma szerinte az, hogy az új helyzet a fizetőképes családokat helyezheti előtérbe, így ez csorbítja az egyenlő esélyeket. Szerinte eddig az egyetemek ingyen és inkább figyelemfelkeltési céllal kínáltak felkészítő kurzusokat középiskolásoknak: „Véleményem szerint nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy elgondoljuk, hogy ez az új helyzet majd megteremti a fizetős kurzusok piacát. Hiszen ha van felvételi vizsga, a diákok és szüleik kimondatlanul is attól tartanak majd, hogy egy-egy ilyen kurzus elmulasztása azzal jár, hogy lemaradnak valamilyen a felvételi vizsgán releváns információról.”

A harmadik pedig egy hosszabb távon várható hatás, miszerint a vidéki és a presztízsegyetemek eltérő felvételi követelményei miatt jelentősen megnőhet a különbség a szerzett diplomák értéke között.

„A túlélésért küzdő vidéki egyetemek majd igyekeznek mindenkit felvenni, hiszen a fejkvóta miatt ettől függ az életben maradásuk. Ennek hatására idővel jelentősen megnőhet a diplomák értéke közti különbség, ami végső soron majd megint csak a diákokon és szülőkön csapódik le, akik esetleg nem kellően tudatosan, vagy korlátozott lehetőségeik alapján döntöttek.”

Elmesélte, hogy az Oktatási Hivatal egy online tájékoztatót tartott középiskolásoknak a felvételi eljárás változásairól, ezen lehetősége volt feltenni három kérdést.

Először is arra volt kíváncsi, tervezik-e, hogy a jövőben az új szabályokat ne csak az év végén, hanem két évvel korábban hozzák nyilvánosságra. Ez azért fontos kérdés, mert ahogy korábban írtuk, a diákoknak már tizedik osztály végén el kell dönteniük, milyen fakultációt választanak. A kérdésére konkrét választ nem kapott.

Arra is kíváncsi volt, hogy az Oktatási Hivatal kialakít-e egy olyan webes felületet, amelyen a különböző egyetemek azonos szakjain előírt követelmények összehasonlíthatóvá, a különbségek átláthatóvá válnak. A válasz szerint mobilbaráttá szeretnék alakítani a felvi.hu oldalt, és az „egyetemek szabályrendszerére mutató linkeket megkísérlik összegyűjteni”.

Utolsó szempontként azt is felhozta, hogy amennyiben a jobb egyetemek keresett szakjain lesz külön felvételi vizsga, akkor ez az érettségi vizsgák mellett időben és anyagilag is nagyon megterhelő lesz a jelentkezőknek.

„A válaszadó vélelmezte, hogy az egyetemek nem élnek ezzel a lehetőséggel nagy számban. Én ezzel vitatkoznék, de ez hamarosan kiderül.”