Óriási dilemma volt a magyar kormánynak tavaly ősszel, hogy az akkori – a mainál sokkal kedvezőbb – piaci környezetben, alacsonyabb energiaárak mellett hosszú távú kötelezettséget vállaljon-e Oroszország felé. Erről beszélt Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Partizán csütörtök esti műsorában.
A kormány álláspontja akkor az volt, hogy „be kell biztosítani magunkat”, ezért tizenöt évre szóló, hosszú távú gázvásárlási szerződést írt alá az MVM Zrt. az orosz Gazprommal. Ennek köszönhető Orbán szerint, hogy nem lesznek ellátási problémák télen Magyarországon.
A gázárak azonban a megállapodás ellenére többszörösére nőttek az utóbbi időszakban. Ezt Orbán azzal magyarázta, hogy az árazás képletét sok tényező befolyásolja. Hogy mégis mi, azt nem ismerhetjük meg.
„Az ilyen típusú üzleti információk sehol a világon nem nyilvánosak. Ez nem egy magyar sajátosság”
– válaszolta a miniszterelnök politikai igazgatója arra a kérdésre, hogy miért nem nyilvánosak a Gazprommal kötött gázszerződés részletei.
Az energetikát fegyverként használják az oroszok és a nyugatiak
Orbán Viktor és a kormányzati szereplők hetek óta másról sem beszélnek, mint hogy az uniós szankciók miatt szálltak el az energiaárak. A gázra jelenleg nincs szankció, ám a miniszterelnök politikai igazgatója szerint már önmagában annak is árfelhajtó hatása van, hogy egyáltalán csak szó van esetleges gázszankciók bevezetéséről. Amikor a piaci szereplők azt látják, hogy valami be fog következni, és szűkül a kínálat, gond van a vezetékekkel, kevesebb gázmennyiség van a piacon, akkor a kereslet-kínálat logikája alapján felviszik az árakat – magyarázta Orbán.
Azt ugyanakkor nem tagadta, hogy az elszálló gázárakért – mint minden más piaci szereplő – a Gazprom is felelős.
„Senki nem kérdőjelezi meg, hogy az energetikát fegyverként használják egy geopolitikai játszmában az oroszok is, meg egyébként a nyugatiak is”
– fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója, majd hozzátette: bármelyik oldal is csinálja, ennek a magyarok az elszenvedői.
Megkérdezte Gulyás Márton, hogy miért egyedül a szankciókat okolja a kormány az az áremelkedésért, miközben a 480 forintos hatósági benzinárat 2021 novemberében vezették be, de az élelmiszerárstopról is a háború kitörése és az arra adott uniós szankciók elfogadása előtt döntött a kormány. Orbán szerint a koronavírus-járványnak is volt hatása az inflációs környezetre, de ez összehasonlíthatatlan ahhoz képest, ami a háború kirobbanása és az energetikai szankciók tárgyalása óta elindult.
Ha eltörölnék az uniós szankciókat, Orbán szerint nem állnának vissza azonnal az árak, ám megszűnne „ez a piaci értelemben teljesen irracionális árazás.”
Energetika területén meg akarják menteni az orosz kapcsolatot
Jaksity György közgazdász, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója pár napja arról beszélt egy interjúban, hogy az elmúlt hónapokban a magyar devizatartalék szintje a háromhavi import alá esett vissza. „Ez az abszolút vörös zászló, az IMF behívásának klasszikus előszobája” – fogalmazott a közgazdász a Szabad Európának.
Orbán Balázs rendkívül szórakoztatónak tartja, amikor „egyértelműen a baloldalhoz sorolható, és nyíltan a kormány ellen politizáló gazdasági szakemberek ezeket az apokaliptikus víziókat előadják”. Mint fogalmazott, tizenkét éve hallgatják ezeket az előrejelzéseket, és minden alkalommal bebizonyosodott, hogy nem volt igazuk azoknak, akik ilyesmit jósoltak.
A műsorvezető kérdésére megerősítette, hogy nem áll fent, amit a közgazdász állít, és nem kell behívni az IMF-et Magyarországra.
Az interjúban arról is beszélt Orbán, hogy Magyarország elköteleződése a NATO és az Európai Unió irányába nem kérdőjelezhető meg, nemzetstratégiailag fontosnak tartja a kormány, hogy lojális, együttműködő partnerei legyenek a szövetségeseknek. Mindemellett úgy gondolják továbbra is, hogy a magyar emberek érdekében több lábon kell állnia a gazdaságnak. Ezért hirdette meg Orbán a keleti nyitást, amit fenntartana a kormány, ameddig csak lehet.
Nemzetstratégiai dilemmának nevezte a politikai igazgató, hogy miként lehet fenntartani az egyensúlyozást Kelet és Nyugat között, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. „Az Oroszországgal való együttműködés esetében mi egy pragmatikus együttműködésben gondolkodtunk.”
„Ezt az energetika területén meg akarjuk menteni, de a többi területen teljesen egyértelmű, hogy nem tartható”
– fogalmazott Orbán Balázs.
