Sztrájk, élőlánc, hídfoglalás – szerdán az egész ország a pedagógusokra figyel
2022. október 4. – 16:53
frissítve
Október 5-én szerdán, az oktatás világnapján valóban egész nap a tanárok ügye lesz a középpontban. Reggel országos sztrájk, élőláncos demonstrációk vidéken és a fővárosban, flashmob, délután hídfoglalás és este koncerttel egybekötött tüntetés a Kossuth téren. Egész nap érdemes lesz olvasni a Telexet, folyamatosan frissülő cikkben számolunk be reggeltől estig mindenről, és videósaink is követni fogják az eseményeket.
Országos sztrájk, polgári engedetlenség
Szerdán országos pedagógussztrájk lesz, amit eredetileg a két szakszervezet, vagyis a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) együtt szervezett, de végül ez utóbbi visszalépett, mert szerintük túl kevés idejük maradt a kivitelezésre.
A PDSZ viszont azt javasolja, hogy szerdán mindenhol az országban legyen egységes sztrájk. Ehhez sok iskola csatlakozott, Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja lapunknak azt írta: náluk eddig 13 ezernél is több pedagógus jelezte a csatlakozását. Szerinte meg fogja közelíteni a részvétel a tavaszi országos sztrájkot, amelyen körülbelül 28 ezer pedagógus sztrájkolt. A probléma szerinte ismét az, hogy a tankerületek fenyegetésekkel próbálják ellehetetleníteni a törvényes munkabeszüntetést.
A teljes képhez hozzátartozik, hogy hat éve közel 25 ezren sztrájkoltak több mint 1100 iskolában, azóta január végén és márciusban volt nagyobb országos pedagógussztrájk. A januári alkalommal körülbelül 20 ezer tanár sztrájkolt, a márciusin, ahogy már említettük, körülbelül 28 ezer, de alap- és középfokon körülbelül 115 ezren tanítanak állami iskolákban. Vagyis a tanároknak körülbelül a 24 százaléka vett részt az egységes munkabeszüntetésben.
Várhatóan több tanár nem egész nap fog sztrájkolni, hanem a polgári engedetlenséget választja és részt vesz más akciókban.
A tanév kezdete óta a tanárok kétféleképpen tiltakoztak az egyéb akcióik mellett a közoktatás problémái miatt: polgári engedetlenséggel és sztrájkkal. A kettő között az a különbség, hogy a sztrájk jogszabályban rögzített törvényes tiltakozás, a polgári engedetlenség nem.
Élőlánc, flashmob, petícióátadás
A tanárok mellett a szülők is terveznek akciókat szerdára, így szeretnének szolidaritást vállalni a pedagógusokkal. Szerda reggel több helyen élőlánccal vagy flashmobbal fogják felhívni a figyelmet a közoktatás problémáira.
Budapesten reggel 7-7:20-ig a Móricz Zsigmond Gimnáziumnál terveznek élőláncot szülők, diákok közösen. A Facebookon azt írják: „Minden szülőt, diákot és együttérző embert várunk fekete ruhában, hogy közösen lépjünk fel a tanárok mellett és a jövőnkért”.
Csepelen 7:15-től „Nincs tanár, nincs jövő!” címmel szerveződik szolidaritás a tanárok mellett, a Jedlik Ányos Gimnázium, a Móra Ferenc és a Vermes Miklós Általános Iskolák között szeretnének a résztvevők élőláncot alkotni.
Hasonló megmozdulás lesz Szegeden is 7:30-kor, a szegedi SZC Gábor Dénes Technikumnál és a Szegedi Deák Ferenc Gimnázium előtt, a szervezők azt írják: a cél az, hogy felhívjuk a figyelmet az oktatásban érintettek nehézségeire, az oktatási rendszer súlyos gondjaira.
Budapesten reggel 7:30-kor az Eötvös József Gimnázium és az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium tanári karának jelentős része, támogató szülők és diákok vesznek részt egy közös eseményen. A tervek szerint egy nyilatkozatot szeretnének felolvasni az összegyűlt tömegnek, majd képet készítenek.
A Karinthy Frigyes Gimnáziumban 7:45-kor kezdődik az élőlánc, amiben szülők, diákok, tanárok vesznek részt. A terv az, hogy mindenki visz egy vödröt otthonról, ezekkel állják körbe az iskolát fekete ruhában. A vödörrel azt szeretnék kifejezni, hogy az iskola számos terme, folyosója, mellékhelyisége, tanárija évek óta beázik. 8:30-tól egy performance-t terveznek.
Budapesten egészen a Ferenciek terétől a Keleti pályaudvarig tartó élőláncot terveznek a demonstrálók 7:45-9:00 között.
„Ha szülőként és diákként nem állunk ki a tanáraink mellett, akkor elbukik mindaz, amit eddig elértek a pedagógusok”
– olvasható az esemény Facebook-oldalán. A diákok és szülők kezdeményezésükben azt követelik, hogy vonják vissza a már kirúgott kölcseys tanárok felmentését.
Emellett úgy tudjuk, hogy a Madách téren is lesz egy flashmob reggel 9 órától. Több iskola összehangolt szervezésében, pedagógusok, az őket segítő munkatársak, diákok, szülők fognak részt venni a körülbelül 30 perces eseményen.
Veszprémben pedig egész nap helyi megmozdulásokra és élőláncra kell számítani. Tervben van még tiltakozás Óbudán, Budaörsön, Sopronban, Budakalászon és a Széll Kálmán téren is.
Délután három óra körül a szakszervezetek fognak petíciót átadni az alapvető jogok biztosának fővárosi és területi hivatalainál. Többek között Budapesten, Győrben, Miskolcon és Pécsett. A szakszervezetek sztrájkot támogató petícióját több mint hetvenezren írták alá.
Hídfoglalás, koncert/tüntetés
Délután ötre a diákok szerveztek hídfoglalást, a Margit-hidat szeretnék elfoglalni. Az esemény menetrendje szerint a nyitóbeszédek után láncot alkotva fognak felvonulni és elfoglalni a hidat, majd tánc és éneklés következik. Ezután a szervezők krétákat fognak kiosztani, ezek segítségével a résztvevők otthagyhatják üzeneteiket az aszfalton. Végül 18:50-kor lesz vége az eseménynek, és a résztvevők a tervek szerint együtt vonulnak át a Kossuth térre.
A Parlament elé este hét órára a noÁr Mozgalom és a Tanítanék Mozgalom közösen szolidaritási koncerttel egybekötött tüntetést szervezett a pedagógusokért. Az esemény Facebook-oldalán azt írták: az október 5-i koncertre meghívott fellépők olyan zenészek, zenekarok, művészek és ismert emberek lesznek, akik szívükön viselik a pedagógusok, diákok és mindannyiunk közös jövőjét. Bár az esemény ingyenes, de a befolyt adományokból pótolni szeretnék többek között a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusok kieső bérét. A koncerten fellép például Péterfy Bori és a Kiscsillag zenekar is.
Közben Szegeden, a Széchenyi téren is lesz este 6-tól demonstráció, a résztvevők együtt szeretnének kiállni a minőségi oktatásért és a pedagógusok megbecsültségéért.
Mi vezetett idáig?
A két pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) évek óta nem tud megállapodni a kormánnyal a követeléseikről. Ez vezetett ahhoz, hogy idén januárban 2016 után először újra országosan sztrájkoltak a tanárok, majd márciusban is folytatták.
Akkor azt szerették volna, hogy rendezzék a tanárok bérét, azaz ne a 2014-es minimálbér szerint határozzák meg az illetményüket. A kormány már régóta az EU-val való megállapodáshoz kötött helyreállítási alapból szeretné finanszírozni az ágazat béremelését, azt azonban továbbra sem tudni, mikor érkezhet meg ez a pénz. Egyelőre Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: januártól 10 százalékos béremelést tudnak garantálni a tanároknak, a pedagógusok bére 2027-ig fogja elérni a diplomás átlagbér 80 százalékát, jelenleg ennek a 60 százaléka a fizetésük. A szakszervezetek szerint ez nem elég, azonnali 35 százalékos béremelésre lenne szükség.
A tanárok emellett régóta küzdenek a munkaterheik csökkentéséért is és a sztrájkjoguk visszaállításáért. A pedagógusok nehezebb helyzetben vannak, amióta a sztrájktörvényt elfogadták. Az újabb konfliktust ugyanis az robbantotta ki, hogy február 11-én a kormány a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva elfogadott egy rendeletet, ami előírta a tanárok sztrájkja idején az elégséges szolgáltatásokat, ebből később törvény is lett.
A törvényben olyan feltételek szerepeltek a jogszerű sztrájk megtartásához, mint gyermekfelügyeletet kell tartani minden osztályban a sztrájkkal érintett iskolákban, mégpedig úgy, hogy nem lehet összevonni csoportokat. Így mindenki csak azokkal és csak abban a tanteremben lehet együtt, akikkel, és ahol korábban is volt. Az érettségizőknek az összes érettségi tárgyból meg kell tartani az órát. A többi tanulónak a tanítási órák felét kell leadni, ez vonatkozik az összes tantárgy oktatására. A tanároknak az a problémájuk ezzel a törvénnyel, hogy ha ezt betartják, az majdnem olyan, mintha tovább dolgoznának, azaz a munkabeszüntetés hatása alig lenne érzékelhető. Ezzel szerintük egy olyan alapvető alkotmányos joguktól fosztották meg őket, mint a sztrájkjog.
Mi történt a közelmúltban?
A rendelet elfogadása óta egész tavasszal polgári engedetlenséggel, különböző akciókkal hívták fel a figyelmet a tanárok az oktatás állapotára. Ez a tiltakozási hullám az idei tanévben is folytatódott. Sok diák virrasztással, a szülők élőlánccal vállaltak szolidaritást a tanárokkal.
A pedagógus-tiltakozások legfrissebb hullámát az váltotta ki, hogy múlt hét pénteken a Kölcsey Ferenc Gimnázium öt pedagógusát felmentették állásából, mert részt vettek a polgári engedetlenségben. Korábban is ért már retorzió polgári engedetlenségben résztvevő tanárt, de az nem végződött elbocsátással. A fenntartó tankerület felmentette pozíciójából a miskolci Herman Ottó Gimnázium igazgatóhelyettesét, Dezsőfi Györgyöt. Az indoklás szerint azért, mert az igazgatóhelyettes részt vett a polgári engedetlenségben, holott ezt vezető pozíciója miatt nem tehette volna meg.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyik kormányinfón tévedésnek nevezte, hogy a tankerületek fenyegetnék a tiltakozó, sztrájkoló pedagógusokat. Szerinte a tiltakozásnak számos alkotmányos formája van, de a törvénysértést nem lehet elfogadni.
A tankerületek már korábban jelezték, hogy szerintük a gyerekek tanulni járnak az iskolába, az órák elmaradása viszont korlátozza a tanulók tankötelezettségének teljesítését.
