Cser-Palkovics: Nem helyes egy önkormányzattól elvenni a közterületeit

Cser-Palkovics András, Székesfehérvár fideszes polgármestere – a kormánypárti városvezetők közül szinte egyedül – hetek óta kongatja a rezsiharangot, a hétvégén már arról posztolt, hogy az energiaválság miatt veszélybe került az önkormányzati intézmények működése. A „pártpolitikán felülemelkedő városvezető” imázsát az egyes kormányintézkedések óvatos kritikájával, illetve a független orgánumok iránti nyitottságával is mutató politikus az energiaválságról és az arra adott lehetséges válaszokról a Gulyás Márton rendező/aktivista/vlogger által alapított Partizán online közéleti csatorna csütörtök délutáni videójában részletesen beszélt.

Cser-Palkovics nem volt hajlandó elismerni a kormány felelősségét abban, hogy az energiaválság lényegében teljesen felkészületlenül érte az országot. Azt állította, hogy a jelenlegi helyzetet – mely azt eredményezi, hogy például Székesfehérvár már ajánlatot sem kap az energiaszektortól a villamosenergia, valamint a gáz beszerzésére kiírt pályázatokon – valaki februárban-márciusban már megjósolja, akkor az mára dúsgazdag lenne. A 47 éves városvezető nem volt hajlandó megszorításnak nevezni a kormányzat rezsicsökkentés-csökkentését, illetve a bevezetés alatt álló kényszerintézkedéseket, mivel ezek „nem érintik a mindennapi megélhetését”, nem történtek például olyan súlyos áremelések, mint Nyugat-Európában (az ottani spórolásról ebben a cikkben írtunk részletesen).

Az interjút készítő Gulyás Mártonnak (a vele folytatott beszélgetésünket itt nézhetik meg) annyit sikerült kipréselnie Cser-Palkovicsból, hogy Orbán Viktor a választási kampányban fogalmazhatott volna óvatosabban. Arra a kérdésre pedig, hogy mi a véleménye arról, hogy a kormánypárti sajtó korábban kárörvendő, „ordenáré módon” beszélt-írt a nyugat-európai spórolásokról (ezt a jelenséget itt mutattuk be), azt mondta, „felesleges volt ezzel a hangnem”, mivel „lehet úgy megfogalmazni a legkeményebb kritikát is, hogy közben tiszteletben tartjuk a másik felet”.

Arról a magyar–orosz gázvásárlási szerződésről, melyben állítólag a kormány hosszú távra és „ötödáron” kötött le Magyarország számára a földgázt, a polgármester azt mondta, hogy

én ilyen szerződést nem láttam.

A politikus azt nem tartja kérdésesnek, hogy Oroszország kiemelten felelős a háború gazdasági következményeiért is, de úgy tartja, részben az uniós szankciók is felelősek az energiaválságért.

Cser-Palkovics azt is elismerte, hogy az elmúlt 12 évben „lehetett volna többet is tenni az energiahatékonyságban”, és összességében a kormány teljesítményét ezen a területen egy ötös skálán hármasra osztályozta.

Az önkormányzatokat sújtó energiaválságra adott lehetséges válaszokról a polgármester csak általánosságban beszélt; szerinte az önkormányzatok egy részének biztosan szüksége lesz arra, hogy kiegészítő állami támogatást kapjon, de a jelenlegi szabályzások néhány módosítása is könnyebbséget jelenthetne. Azonban Cser-Palkovics azt is fontosnak tartja, hogy „ne csak nyújtsuk a kezünket”, az önkormányzatoknak cselekvőleg is fel kell lépnie.

Cser-Palkovics saját, a Fidesz központosított, hiperfegyelmezett kommunikációjához képest különutasabb-kritikusabb stílusáról is beszélt, szerinte „100 ezer fehérvári csapatkapitányaként” más attitűdöt kell követnie, mint ami az országos politikára jellemző. Állította, hogy lehet a Fideszen belül kritikát megfogalmazni, és őt ezért soha nem érte retorzió, arra nem adott magyarázatot, hogy más fideszes városvezetők és politikusok miért nem élnek a lehetőséggel. Úgy véli, hogy „mindkét oldal” túl sokat játszik a saját buborékjának.

Az önkormányzatok 2010 óta tartó feladat- és bevételelvonásáról azt mondta, hogy ő az iskolákat a megyei jogú városoknál hagyta volna. Ezt azzal indokolta, hogy a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ súlyosan alulfinanszírozott módon indult, és az önkormányzatoknak kellett extra befizetésekkel támogatnia a tőlük elvett iskolák működését. Cser-Palkovics „morálisan helytelen”-nek nevezte azt, hogy a kormány szeptember 1-től összesen 18 belvárosi közterületet vett ki a fővárosi önkormányzat kezeléséből, köztük például a Városház utcát is, ahol a főpolgármester hivatala található, mivel a közterületek szerinte a települések szerves részei.