Csák János: Amíg én vagyok a miniszter, nem lesznek felesleges kulturális presztízsberuházások

2022. augusztus 27. – 19:52

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A Tranzit eddigi öt, jócskán személyeskedő hangvételű vitájához képest igazán kedélyesnek mondható beszélgetést folytatott egymással Csák János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetője és Hiller István, az MSZP országgyűlési képviselője, volt kulturális és oktatási miniszter szombat este Tihanyban.

Kormánypárti politikusoktól szokatlan módon Csák nem egyszer dicsérte szocialista vitapartnerét. Hol művelt és jómodorú embernek nevezte Hillert, máskor pedig elárulta, hogy pesterzsébeti barátai ugyan nem az MSZP jelöltjére szavaztak áprilisban, de szeretik őt, értelmes és tisztességes embernek tartják. Mindez ugyanakkor messze nem azt jelentette, hogy végig teljes egyetértés lett volna a két politikus között.

Isten, haza, család

Rögtön az elején abban a kérdésben másként gondolkodtak, hogy létezik-e jobboldali és baloldali kultúra, vagy csak egységes kultúráról beszélhetünk.

Csák János szerint vannak, akik abszolút értékekben (pl. Isten), és a természetes rendben hisznek, míg a szemben álló oldalt relativistának nevezte. Ők nem hisznek a rendben, és a relatív világnézet nyomában szerinte „káosz és anarchia jár”. Hiller ezzel szemben arról beszélt, hogy szerinte csak színvonalas kultúra van és színvonaltalan, az ország pedig akkor megy előre, ha képes megőrizni az előző generációtól kapott örökséget, de nyitott az újdonságokra is.

Csák János – Fotó: Tranzit / Facebook
Csák János – Fotó: Tranzit / Facebook

A két oldal közti közös nevező kialakításhoz valamiféle értékközösséget kell kialakítani Csák szerint. Mint fogalmazott, a Fidesz az „Isten, család, haza” hármasban hisz, míg az ellenzék szerinte tagadja Istent, a haza fogalmát, és azokat a kötődéseket, amelyek a kormánypártnak kedvesek. Márpedig így nehéz lesz az előttünk álló válságos időkben megfogni egymás kezét.

Hiller szerint az a feladat, hogy megtalálják az „Isten, haza, család” és a „szabadság, testvériség, egyenlőség” eszményének közös halmazát.

Nem az a cél – mondta -, hogy mindenben egyetértsünk, de ő azt szeretné, hogy érték az értékkel csapjon össze. Olyan kultúrpolitikát szeretne az MSZP képviselője, ami nem hatalomtechnikai eszközökkel él, hanem azt próbálja megtalálni, hogy van-e közös halmaza a fenti két eszménynek.

„Össze lehet egyeztetni a két eszmét. Egész életemben az összeegyeztetésekkel foglalkoztam” – reagált a kulturális miniszter. Azzal ugyanakkor nem értett egyet, hogy az elmúlt tíz év a konfliktusos és hatalmi kultúrpolitikáról szólt volna. Nem véletlen Csák szerint, hogy az Egyesült Államokban és Kínában is felfigyeltek arra a magyar szellemi teljesítményre, amit a konzervatív tábor, élén a miniszterelnökkel – akit intellektuálisan zseniálisnak nevezett – ért el. Ezért is hívták szerinte Orbánt Dallasba a CPAC konferenciájára.

„Egy erőnk van: az intellektuális erő és a magával ragadó gondolatok”

– fogalmazott Csák. Szerinte jó érveket mondanak, és ez még a nyugati fejekben is szöget üt. Azt is mondta, Kínával vagy az USA-val nem tudna a magyar kormány hatalmi politikát folytatni.

Hiller szerint a hatalmi politika az itthoni kultúrtámogatásoknál jelenik meg. „Hogy van az, hogy a Széchenyi Irodalmi Akadémia 28 millió forint központi támogatást kap a költségvetésből, a Magyar Művészeti Akadémia pedig az ingatlanokon túl 3 milliárdnál is többet?” – tette fel a kérdést az MSZP politikusa vitapartnerének.

Nettó jelenértékben Csák szerint messze meghaladja az, amit a szocialista kormányok a balos társaságoknak adtak, mint amit 2010 óta a Fidesz megpróbál visszaépíteni. Azoknak az intézményeknek és művészeknek adnak szerinte lehetőséget, akiket korábban mucsai parvenünek tekintettek, mert a nemzeti oldalon vannak.

Azt is mondta, hogy Hiller pártja, az MSZP 1990-ben irdatlan nagy állami vagyont szerzett, és nem tudtak vele élni, most pedig panaszkodnak, hogy nem jut pénz arra a kultúrára, amit ők szeretnének.

„Amikor megvettem a Heti Választ a saját pénzemből, volt olyan cég, ahol azt mondta a marketinges, hogy nálatok még akkor sem hirdetek, ha fizettek”

– fogalmazott Csák, de azt is kifogásolta, hogy a magyar állam egyetlen forintért sem hirdetett náluk annak idején. Nem lett volna baj szerinte, ha 2010 előtt a szocialista politikus által emlegetett Széchenyi Irodalmi Akadémia kinyitotta volna az esztétikai és politikai kapuit, és beengedték volna a nemzeti oldalon állókat.

Nem lesznek felesleges presztízsberuházások

Az MSZP képviselője a negyedik kétharmad után azt javasolta, próbálják meghaladni, azt, hogy mi volt 1990-ben és 2002-ben. „Ha hitvitákat folyatunk, abban semmi innováció nincs” – fogalmazott Hiller.

Csák ugyanakkor arról beszélt, ő nem ért egyet azzal a szemlélettel, hogy a politikának és a kormányzásnak semlegesnek kell lennie.

„A politika sosem lesz semleges, értéket közvetít. A mi értékünk az Isten, haza, család. Egy ilyen értékközösséget képviselő kormányzat miért támogasson istentagadó, családromboló és nemzetromboló ideákat? Megtagadnánk magunkat.”

Aki nem vagy nem kizárólag az Isten, haza, család eszményben hisz, az még nem biztos, hogy egyáltalán nem hisz benne Hiller szerint. A szocialista politikus azt is mondta, a fekete-fehér, népies-urbánus kategóriák sosem vezettek jóra az országban.

Hiller István – Fotó: Tranzit / Facebook
Hiller István – Fotó: Tranzit / Facebook

Szóba kerültek az kulturális nagyberuházások is. Hiller mértékletességre intette a kormányt az elkövetkező évekre, és azt kérte a kulturális minisztertől, hogy figyeljenek oda a vidék Magyarországának közművelődésére, a kisvárosok galériáira, könyvtáraira. A szocialista politikus szerint most a megőrzés időszaka kell, hogy legyen, és el kell halasztani a kulturális nagyberuházásokat, mert azok megépülésének a kisebb intézmények látnák a kárát.

„Egyetértek, nyitott kapukat döngetsz” – válaszolta Csák, és arról beszélt, hogy 2010 óta 700 milliárd forintot költött az állam kulturális beruházásokra, és ennek jó része vidékre ment. A konzervatív ember szereti az élet apró részeit, szereti a falut – fogalmazott, de azt is elárulta a közönségnek, hogy ő például szereti a dűlőutak porát. „Ami nekünk vérünkben van, megjelenik a politikában” – folytatta, ezért is olyan sikeres szerinte a Fidesz vidéken.

„Amíg én vagyok a miniszter, addig felesleges presztízsberuházások nem lesznek”

- jelentette ki Hiller aggályára, és azt is mondta, Orbántól garanciát kapott arra, hogy nem fognak a kultúrán és a közművelődésen spórolni.

Az állam munkaerőpiaci megrendelést ad az egyetemeknek

Hiller a vita során élesen bírálta az egyetemek alapítványi kiszervezését. Szerinte szakmailag megalapozatlan volt a döntés, és kizárólag politikai indíttatásúnak tartja. Arról beszélt, hogy több egyetem kuratóriumában politikai kinevezettek ülnek, akik abszolút nem garantálják a minőséget.

Miközben az állam kiszervezte az egyetemeket, továbbra is a központi költségvetésből finanszírozzák a működésüket. Az MSZP politikusa hosszasan sorolta, hogy rangos külföldi egyetemek állami vagy tartományi fenntartásban vannak, és fel sem merült, hogy kiszervezzék őket.

A rendszerváltás óta nem sikerült elérni Csák szerint, hogy a magyar egyetemek ott legyenek a legjobbak között. „Még 30 évet kellett volna várnunk?” – tette fel a kérdést. Az kell szerinte, hogy a rektoroknak és szenátusi elnököknek

„ne füstös, sötét, hátsó kulturális vagy oktatási minisztériumi szobákban”

kelljen a főosztályvezetőnél „gazsulálnia”, hanem legyenek nevén nevezhető felelősök.

Elismerte, hogy lesznek olyan egyetemek, amelyek „könnyűnek találtatnak”, de meglesznek a felelősök. Szerinte az egyetemek működését finanszírozó államnak az a feladata, hogy feladja munkaerőpiaci megrendelést a felsőoktatási intézményeknek, hogy „mi az, ami ahhoz szükséges, hogy a magyar gazdasági és intellektuális világunk fennmaradjon”. Azt is mondta, rá kell bírni az egyetemeket az outputra, és szerinte 3-4 év múlva meg fogjuk látni, hogy hol kell változtatni.

A rendezvényen a Telex tudósítói is szerettek volna részt venni, de sajnos nem tudtunk regisztrálni, a szervezők szerint ugyanis a rendezvény nem általános értelemben sajtónyilvános, hanem „szervezők médiapartnerein keresztül sajtónyilvános”, ami azt jelenti, hogy a vitákat a Hír Tv összefoglalóin és a Tranzit Facebook-élőin keresztül tudjuk csak követni.

Ez volt a hatodik garázsvita a tihanyi Tranziton. Az eddigi öt beszélgetésről itt írtunk:

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!