Szijjártó rövidnadrágban és pólóban üzent a magyar demokráciát kritizáló új amerikai nagykövetnek

Szijjártó Péter volt a Fidesz-közeli elitképző, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) háromnapos esztergomi fesztiváljának sztárvendége, már ami a közéleti programokat illeti. A külügyminiszter a szombati zárónapon beszélt a magyar külpolitika és külgazdaság kihívásairól, ugyanakkor igyekezett lazára venni a dolgot (mégiscsak egy fiataloknak szóló fesztiválról van szó), és nem öltönyben, hanem rövidnadrágban és egy Armani-feliratú pólóban jelent meg a színpadon.

Az időnként eleredő eső ellenére több százan hallgatták Szijjártót Esztergom főterén, és a tapsból ítélve az ott lévőknek tetszett is, amit hallottak. Főleg akkor volt elemében a külügyminiszter, amikor az Egyesült Államok nemrég jelölt és a szenátusban is jóváhagyott, hamarosan érkező új budapesti nagykövetét ekézhette: a homoszexuálisok jogegyenlőségéért rendszeresen kiálló David Pressman szenátusi meghallgatásán ugyanis egyebek mellett arról beszélt, hogy Magyarországon hanyatlik a demokrácia és a jogállamiság.

Szijjártó ezt kikérte magának, szerinte a magyar emberek el tudják dönteni, hogy mi a jó nekik. Ezt bizonyítja, hogy áprilisban újabb kétharmados győzelmet arattak, a magyarok pontosan tudták, hogy mire szavaztak. Ő sem azzal küldi ki a nagyköveteket, hogy beleszóljanak az adott ország belpolitikájába, kifejezetten megtiltotta nekik, hogy például demonstrációkon vegyenek részt. Azt üzente tehát a leendő amerikai nagykövetnek, hogy:

„Nagy tisztelettel kérjük, hogy ne szóljon be a magyarországi folyamatokba, mert nincs hozzá köze.”

Szijjártó szerint Donald Trump elnöksége alatt volt a legjobb a kapcsolat a két ország között. Arra számít, hogy novemberben új időszámítás jöhet az amerikai belpolitikában, és a félidei választások után jelentősen szűkül majd a Joe Biden-féle kormány mozgástere.

Szijjártót Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója, a kormánypárti Mandiner főszerkesztője beszéltette az aktuális külpolitikai és energetikai kérdések mentén – papíron. Adta volna ugyanis magát, hogy a benzinársapka legújabb korlátozásáról vagy a rezsicsökkentés csökkentését jelentő módosítás hatásairól is megkérdezzék a minisztert, de ez valahogy kimaradt. Ehelyett Szijjártó a kormányzati kommunikáció jól ismert paneljeit mondta fel az ukrajnai háború lezárásáról, az orosz-magyar kapcsolatokról és uniós szankciókról.

Oroszország

Szijjártó szerint a háború tekintetében egyértelműen kell fogalmazni, azaz világossá kell tenni, hogy elítélik a katonai agressziót, kiállnak Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett. Ugyanakkor a magyar kormánynak mindent meg kell tennie azért, nehogy Magyarország valamilyen módon belesodródjon a háborúba, és hogy ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát. Úgy vélte, továbbra is fenn kell tartani a kapcsolatot Oroszországgal,

„még ha liberális körökben ezt a vörös vonal átlépésének is tekintik.”

Oroszország továbbra is az európai realitás része, a diplomácia megoldás utolsó reményét is elveszítik, ha elvágják a kommunikációs csatornákat az oroszokkal, fogalmazott a miniszter. Az energiaellátás biztosítása nem filozófiai vagy ideológia kérdés, hanem „kőkemény fizikai-matematikai realitás.” Az ukránoknak sem lesz jobb attól, hogy a magyarok nem tudnak mivel főzni, fűteni.

Gáz

Nem lesz gond télen a gázellátással, ezt garantálni tudja a kormány, jelentette ki Szijjártó. Szívesen vásárolnának más forrásból gázt, de nem tudnak 737 millió köbméter gázt szerezni, ami fedezné a hazai igényeket. Körbenéztek a piacon, vesznek is onnan valamennyit, de közel sem annyit, ami elég lenne az év fogyasztás biztosításához, marad tehát az orosz gáz.

Arról nem beszélt Szijjártó, hogy ez mennyibe kerül majd Magyarországnak, mennyit fizetünk majd az oroszoknak, avagy, hogy mi van a korábbi ígéretek szerint ötödáron kapott orosz gázzal.

Béke

Szijjártó szerint a béke a háború minden aspektusára megoldást jelent. Az nem részletezte, hogy ezt milyen formában képzeli el, érdemben mindössze annyit mondott ehhez, hogy

a békéhez egy orosz-amerikai megállapodásra lesz szükség, ez a realitás.

A fegyverszállítások okolta azért, hogy véresebbé váltak a háborús cselekmények az utóbbi időben, mivel az új fegyvereknek köszönhetően az ukrán hadsereg könnyebben éri el az orosz területeket.

Uniós szankciók

Szijjártó számára – ahogyan az a kormányzati propagandában naponta elhangzik – úgy tűnik, hogy a szankciók eddig jobban fájnak az EU-nak, mint az oroszoknak. Szerinte a nyugati politikusok néhány hónapja még arról beszéltek, hogyan szüntették meg függőségüket az orosz energiahordozóktól. Ehhez képest az uniós energiaügyi miniszterek legutóbbi egyeztetésén csak azt hallotta, hogy mi lesz, ha az oroszok télen csökkentik a gázszállításokat. A magyar kormány az összes szankciós csomagot támogatta, de az olajembargóval „átlépték a vörös vonalat”. Csak Magyarország mert felszólalni a szankció ellen, holott más tagországoknak is fájt volna az intézkedés, de máshol nincs kétharmados kormányzás, vagy a kormányok túlságosan tartanak a liberális sajtótól és az NGO-októl, magyarázta. Tőle várták, hogy kiálljon az embargó ellen, azt kérdezgették, hogy:

Péter, ugye nyomni fogod, ugye felszólalsz ellene?

Szijjártó szerint szembemegy a józan ésszel, hogy az EU a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentését várja el a tagállamoktól. A szankciók helyett a béke elérésével kellene foglalkozniuk a nyugati politikusoknak, summázta a külügyminiszter.

Globális minimumadó

A globális minimumadó bevezetésével már nem lenne olyan vonzó a külföldi tőke számára Magyarország, mivel 9-ről 15 százalékra kellene emelni a társasági adót, mondta Szijjártó. (A javaslatot egyedül Magyarország nem támogatta az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanácsban.) A 9 százalékos társasági adó az egyik legalacsonyabb a világon, de ezért meg is kell dolgozni, mondta.

Csak azok az országok tudnak alacsony adókat bevezetni, ahol fegyelmezett a gazdálkodás, alacsony az állami újraelosztás mértéke, és ahol „a politika nem a népszerűséghajhász osztogatáson alapul”

– állította Szijjártó, hogy az áprilisi választások előtt kiosztott mintegy 1000 milliárd hogyan illeszkedik tehát a magyar adórendszer stabilitását is meglehetősen mélyen érintő képletbe, arra nem tért ki a miniszter.