Ha itt sikerül ez az akció, akkor más nagy tavaknál is összejöhet

2022. július 29. – 17:28

frissítve

Ha itt sikerül ez az akció, akkor más nagy tavaknál is összejöhet
A kimagasló gimnázium épülete előtt középen, a tatai Öreg-tó partján látható az Avalon Center Kft. luxusszállodájának tervezett helyszíne – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A tatai Öreg-tó partján, természetvédelmi és műemléki környezetben húzná fel a legújabb luxusszállodáját egy, a Hell Energy érdekeltségébe tartozó cég, az Avalon Center Kft. A beruházás híre már azelőtt nagy port kavart, mielőtt hivatalos lett volna. A látványtervek ismeretében több szakmai szervezet foglalt állást a szálloda ellen, helyi civilek egy csoportja pedig azóta is töretlenül küzd az építkezés ellen. Két éve kezdeményezték azt a népszavazást, amit végül hosszú fáradozás és bizonytalanságokkal teli várakozás után most hétvégén fognak megtartani a városban. Múlt héten Tatán jártunk, ahol találkoztunk a szállodaépítést ellenző civilekkel, és megnéztük, milyen a népszavazás előtti kampányhajrá a nyár közepén.

„Kifejezetten nehéz dolgunk van a július végére kiírt népszavazási időpont miatt. Ilyenkor eleve kevesebben vannak otthon, de a mozgósítás most még nehezebb, hiszen két évig szinte senki nem ment sehová a pandémia miatt, most kezdenek el igazából újra nyaralni és külföldre utazni az emberek” – mondja az Öreg-tó partján sétálva Szalay Ildikó.

Ő volt az, aki az Avalon első, hivatalosan bemutatott szállodatervei láttán elindított egy Facebook-csoportot Stop Avalon! Tata néven, aminek villámgyorsan több ezer tagja lett, és ő volt az a civil is, aki 2020-ban népszavazást kezdeményezett a luxusberuházás ellen.

A tópartra tervezett szállodát pártoló és ellenző szereplők a kezdetektől vitatják azt, hogy a helyi építési szabályozás módosítása nélkül pontosan mit lehetne – lehetne-e egyáltalán bármit – építeni az Öreg-tó partján arra a területre, ami az Avalon tulajdonában van. Azt ugyanakkor még a beruházó is elismerte, hogy a terveik megvalósításához változtatni kéne a helyi építési szabályzaton. A népszavazással ezt próbálják meg ellehetetleníteni a beruházás ellenzői, akik arra buzdítják a tataiakat, hogy a bonyolult, jogásznyelven megfogalmazott három kérdésre minden esetben igennel válaszoljanak (a pontos kérdéseket a cikkünk végén lehet megtalálni).

Ahhoz, hogy a népszavazás érvényes legyen, a nagyjából 20 ezer lakosú városban több mint 10 ezer embernek kellene vasárnap érvényesen leadnia a szavazatát. Már önmagában az sem tűnik egyszerű feladatnak, hogy a javarészt önkéntes munkával és civilek mikroadományaiból működő kampány elég emberhez juttassa el az álláspontját. Még keményebb diónak tűnik, hogy rá is vegyék ezeket az embereket a háromigenes szavazásra.

„Én azt érzékelem, hogy most sikerült ismét felébreszteni a várost”

– véli Szalay, akivel egy héttel a népszavazás előtt találkoztunk. Amíg a beruházás tervezett helyszínétől sétáltunk vissza a belváros felé vele, és Karlosák Edina jogásszal (aki szintén több mint két éve küzd a luxusszálloda megépítése ellen), részletesen meséltek arról, mi mindent csinál most a Stop Avalon Tata Civil Mozgalom annak érdekében, hogy a népszavazás érvényes és sikeres legyen. Mielőtt azonban bemutatnánk azt, miképpen mozgósítanak, idézzük fel, hogyan jutott el ez a több mint két éve tartó küzdelem a népszavazásig.

Az előző részek tartalmából

Nem lehet tudni, pontosan mikor merült fel az ötlet, hogy az Avalon az Öreg-tó partján kezdjen szállodaépítésbe. Annyi biztos, hogy Michl József, Tata kormánypárti, Fidesz–KDNP-s polgármestere már 2020 márciusában megbeszélést tartott a beruházóval, amit később igyekeztek titkolni. A szállodaépítési tervek mindenesetre hamar kitudódtak, így a nagyberuházás ellen már azelőtt elkezdtek hangosan tiltakozni helyiek, civilek, és ellenzéki politikusok, mielőtt 2020 májusában az Avalon hivatalosan is bejelentette volna a szállodaépítési szándékát.

Aztán a szállodaberuházás eredeti, 120 szobás terveinek hivatalos ismertetése után a tópart jelenlegi állapotát féltő és védő helyi civilek online szerveződtek több ezer fős közösséggé. Az ügy országos érdeklődést is kiváltott, a tervezett szálloda ellen pedig műemlékvédelmi és természetvédelmi szervezetek is felszólaltak. Az elmúlt több mint két évben a beruházó terveit és a luxusszállodát ellenzők akcióit is hátráltatta a járványügyi helyzet, de a tiltakozások hatására az Avalon így is módosította az eredeti bejelentését, és egy új, ezúttal 80 szobás épület látványtervével állt elő.

Bár a tópartot védő civilek által kezdeményezett népszavazási kérdések egy részét már 2020 augusztusában jóváhagyták, még innen is nagyon hosszú és rögös út vezetett addig, amíg idén nyáron végül sikerült kiírni a népszavazást:

  • A város polgármestere, aki saját bevallása szerint támogatja, hogy a szálloda ügyében a szükséges szakmai és társadalmi vitákat lefolytassák, bíróságon támadta meg a helyi választási bizottság által jóváhagyott népszavazási kérdéseket.
  • Sokkal több aláírást össze tudtak gyűjteni a tiltakozók, mint amennyi a népszavazás kiírásához hivatalosan szükséges, de ezeket az aláírásokat majdnem megsemmisíttették velük a hatóságok a koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva.
  • Bár az országos népszavazások megtartását a kormány már 2021 nyarán is engedélyezte, a helyi népszavazásokat elvileg a járvány miatt még csaknem egy teljes évig tiltották.

Végül idén tavasszal lett hivatalos, hogy lesz népszavazás, de a nyár közepére kiírt időpont mellett az sem segíti az érvényességi küszöb elérését, hogy sok tatai nem kapott választási értesítőt a Stop Avalon szerint.

Csendes beruházó kontra hangos tiltakozók

A beruházó eleinte aktívan kommunikált a szállodaépítési terveiről, külön Facebook-oldalt is létrehoztak a beruházásnak, az Avalon sajtóeseményeket tartott, a cég ügyvezetője pedig részt vett lakossági fórumokon, és többször szerepelt a médiában is a beruházás kapcsán. Az utóbbi időben ugyanakkor látványosan elcsendesült az Avalon. A cikkünk megjelenése előtt mi is hiába küldtünk kérdéseket a beruházónak, ugyanúgy nem kaptunk válaszokat, korábban pedig az RTL.hu megkeresésére sem reagált a Hell Energy, amelynek az érdekeltségébe tartozik az Avalon.

Az Öreg-tó partjának az a része, ahová az Avalon felhúzná a legújabb luxusszállodáját – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Az Öreg-tó partjának az a része, ahová az Avalon felhúzná a legújabb luxusszállodáját – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Szalayék szerint tudatosan játszik csendes kivárásra a beruházó, mert látta, mekkora felzúdulást váltott ki 2020-ban a hír, hogy az Öreg-tó partján akarják felhúzni a luxusszállodát. Az mondják, az Avalon eleinte megpróbálta meggyőzni a tataiakat az álláspontjáról, de megtapasztalta, hogy „minden szavuk csak olaj a tűzre”.

„A hallgatásuk most egyfajta taktika, amivel azt éreztetik, mintha már nem is lenne fontos számukra ez a szálloda, ezzel próbálják elérni, hogy a lakosság is passzívabb legyen. Ha a tataiak nem érzik a súlyát annak a veszélynek, hogy a szállodaépítési szándék továbbra is valós, akkor hátha kevesebben mennek el, mint amiben mi bízunk”

– véli a Stop Avalon önkéntese, Karlosák Edina. Kedvezőtlen feltételek ide vagy oda, amint megvolt a népszavazás időpontja, a partvédő civilek azonnal nekiláttak kampányolni a háromigenes szavazás mellett. A kezdeményezés alulról szerveződő jellegét jól mutatja, hogy a Stop Avalon! Tata plakátjaira civilek dobták össze a pénzt, és önkéntesek a szabadidejükben helyezték ki őket. Sőt, azok a tataiak, akik forgalmas csomópontok közelében laknak, saját udvaraikat, kertkapuikat is felajánlották arra, hogy oda a népszavazásra buzdító üzeneteket lehessen kihelyezni.

Eredetileg 42 óriásplakátra gyűlt össze a pénz, de ezek közül többet megrongáltak ismeretlenek: nem sokkal a kihelyezés után „GO AVALON GO” feliratokkal ragasztották át őket. Ez a polgármester által is elítélt akció azonban a visszájára sült el. Egyrészt az átragasztást hamar kiegészítették (szintén ismeretlenek) „GO AVALON GO TO HELL”-re, így küldték el a Hell cégcsoport nevére rájátszva a beruházót a pokolba. Másrészt a plakátrongálás hírére még több adomány érkezett, így végül több mint 120 plakát kerülhetett ki városszerte.

A kampány hajrában most az önkéntesek járnak házról házra kopogtatni, illetve a rekkenő hőség ellenére is tájékoztatópultokkal vonulnak ki a város forgalmas tereire. Sokan a saját házaik, lakásaik, üzlethelyiségeik utcáról jól látható ablakaiba ragasztják ki a Stop Avalon! Tata szórólapjait, így jelzik a szomszédjaiknak, hogy támogatják az ügyet. Az utolsó héten emellett, egy támogató felajánlásának köszönhetően egy megafonos autó is járja a várost, amelyből Szalay Kriszta színművész, író, forgatókönyvíró hangján szól a háromigenes népszavazásra buzdító üzenet.

Egy tatai lakos külön állványt ácsolt a kertje végében, hogy oda lehessen kifeszíteni a Stop Avalon! Tata üzenetét – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Egy tatai lakos külön állványt ácsolt a kertje végében, hogy oda lehessen kifeszíteni a Stop Avalon! Tata üzenetét – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

„Döntsön Tata, ne a papa!”

A luxusszállodát ellenzők szerint Tata polgármestere egyértelműen a beruházó érdekeit képviseli. Ennek tulajdonítják többek között azt,

A szálloda elleni tüntetéseken transzparensfeliratként tűnt fel a „Döntsön Tata, ne a papa!” szlogen, ami később a népszavazásra buzdító kampányban is előkerült. Ez a kormánypárti polgármesternek egy korábbi okfejtésére utal, Michl ugyanis a beruházás bejelentésekor a szálloda körül kialakult helyzetet egy olyan családi vitához hasonlította, ahol mindenki elmondhatja az érveit, de a konszenzust az jelenti, hogy a végén a papa mondja meg, mi épülhet meg. Michl mindezek ellenére rendszeresen azt állítja, és korábban már a Telexnek is elmondta, hogy ő nem a szálloda megépülését támogatta, hanem az ehhez szükséges szakmai és társadalmi vitának a lefolytatását.

A polgármester a Telex írásbeli megkeresésére most azt nyilatkozta, hogy mint minden népszavazás, a most vasárnapi is fontos, a város pedig több felületen (a helyi, minden háztartásba eljuttatott és online is megjelenő lapban, a városi tévében, a város honlapján és az önkormányzat által kezelt köztéri hirdetőfelületeken is) folyamatosan tájékoztatja a tataiakat a népszavazással kapcsolatos tudnivalókról. Szerinte ugyanakkor

„minden választó szabadon eldöntheti, hogy el kíván-e menni ezekben a kérdésekben véleményt mondani, és amennyiben igen, akkor azt is, hogy milyen módon foglal állást ezekben a kérdésekben. Így működik a demokrácia.”

Emellett azt is hangsúlyozta Michl, hogy nem a népszavazást tekinti a szállodával kapcsolatos társadalmi vita lefolytatásának, hanem az önkormányzat által korábban már megtartott 9 lakossági fórumot.

Arra a kérdésre, hogy eredményes vagy eredménytelen népszavazásra számít-e, illetve arra, hogy ha a Stop Avalon! Tata által támogatott igenek győznek, az ellehetetleníti-e a beruházást, nem adott egyértelmű választ. Előbbire azt mondta, hogy Magyarországon korábban már volt példa mindkettőre, utóbbira pedig azt írta: „A képviselő-testület bizonyítottan nem változtatott az adott terület szabályozási tervén. Ezért jelenleg biztosan nem valósulhat meg a beruházó korábbi elképzelése a területre vonatkozóan.”

A természetvédelmi és műemléki terület – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
A természetvédelmi és műemléki terület – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Michl pártja, a Fidesz, egyébként nem állt be nyilvánosan a szállodaberuházás mögé. Bencsik János, a térség fideszes országgyűlési képviselője már az első tervek nyilvánosságra kerülésekor arról írt a Facebookon, hogy „egy ilyen beruházásra szüksége lenne Tatának és térségének, de nem ezen a helyszínen”. Idén májusban pedig „jó szívvel” állapította meg, hogy „továbbra sem épülhet gigahotel a tatai Öreg-tó partjára!” egy videós bejelentkezésben. Amikor a parlamentben is előkerült a téma, Csepreghy Nándor „hipotetikusnak” nevezte a szállodaépítés kérdését. Az Építési és Beruházási Minisztérium államtitkára azzal érvelt, hogy majd a népszavazás után érdemes foglalkozni ezzel, mivel „a tatai Öreg-tó partján nem történt még semmi, sem terv, sem engedély, sem az építők felvonulása, sem pedig kapavágás”.

Nem csak Tata szempontjából fontos

„Aki itt elsétál, annak nem is lehet kérdés, hogy miért szeretnénk megvédeni ezt a területet” – mondja Karlosák Edina, aki Nyíregyházáról származik, de Tatát választotta otthonául, és már több mint 20 éve fut rendszeresen a tóparton. Azt mondja, semmi pénzért nem költözne el a városból, amit egy csodának tart. El sem tudja képzelni, hogy ott, ahol most madárcsicsergés közepette, magas fák árnyékában sétálgatunk, elkezdjenek és pláne végigcsináljanak egy monumentális építkezést, majd fenntartsanak egy közel 100 szobás szállodát.

„Számomra a fejlődés az nem a természetrombolást jelenti. Mi is szeretnénk, ha kicsit rendezettebb lenne itt a környezet, ha olyasmit tervezne ide a tulajdonos, amit a helyi építési szabályzat jelenleg is lehetővé tesz, akkor senki nem ellenkezne szerintem, sőt örömmel eljönnénk a hivatalos megnyitóra, akár még segítenénk is a munkát”

– magyarázza a Stop Avalon munkáját önkéntesként segítő jogász. A népszavazás ügye mögé a helyieken kívül is sokan beálltak. Nemcsak olyanok, akik a környező településekről, vagy akár messzebbről járnak rendszeresen pihenni, kikapcsolódni, feltöltődni az Öreg-tó partjára, hanem olyanok is, akiknek a környezetvédelem, a műemlékvédelem vagy épp a demokrácia kérdései fontosak. Szalay Ildikó büszkén sorolja, hogy tucatnyi helyi és országos civil szervezet támogatja az Öreg-tó partjának a védelmét, köztük a Számoljuk együtt! Mozgalom, amelynek segítségével minden egyes tatai választókörzetbe sikerült két szavazatszámlálót delegálniuk vasárnapra, és a Nyomtass te is!, amely három különszámot is szentelt a tatai népszavazásnak.

Dr. Karlosák Edina jogász és Szalay Ildikó, a Stop Avalon! Tata Facebook-csoport elindítója és a népszavazás kezdeményezője – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
Dr. Karlosák Edina jogász és Szalay Ildikó, a Stop Avalon! Tata Facebook-csoport elindítója és a népszavazás kezdeményezője – Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

A Stop Avalon! Tata ráadásul tagja az úgynevezett Nagy Tavak Koalíciónak, amely a tatai tó ügye mellett a Balaton, a Fertő tó, a Velencei-tó partjainak védelmét is a zászlajára tűzte. Bár a válság miatt a fertő tavi építkezéseket egyelőre nem kezdik el, a Balatonnál pedig nemrég visszavonták a Club Aliga területére kiadott természetvédelmi engedélyt, a tatai luxusszálloda az első olyan vitatott, tóparti gigaberuházás, ahol közel járnak a civilek ahhoz, hogy népszavazással lehetetlenítsék el annak megvalósulását. Ahogy Szalay Ildikó fogalmaz:

„Azt szoktuk mondani, hogy Tata történelmet ír, hiszen magánkezdeményezésből helyi népszavazás az én ismereteim szerint még soha nem indult az országban. A tópartok védelmének élharcosai vagyunk annyiban, hogy ha itt ezt Tatán sikerül megállítani, akkor ez erőt adhat az összes többi nagy tavunknak.”

Lesz elég sok igen?

A Stop Avalon! Tata önkéntesei szerint az nem okoz gondot, hogy a népszavazáson feltett kérdések megfogalmazása bonyolult, mert értik az emberek, hogy „ez a jogászkodás része”, ugyanis nem a konkrét kérdéseket ismételgetik, inkább lefordítják ezeket arra, ami a cél:

„Szeretnéd megőrizni ezt a történelmi látványt? Szeretnéd megőrizni a Ramsari terület madárvilágát? Szeretnéd, hogy továbbra is körbesétálható maradjon a tó? Akkor szavazz három igennel!”

– ezt mondjuk mindenkinek, magyarázza Szalay Ildikó. Vele együtt Karlosák Edina is hangsúlyozza, hogy bár nehéz menet lesz győzni a népszavazáson, biztosak abban, hogy ez összejön akkor, ha minden olyan tatait sikerült felrázniuk, aki félti a város és a tópart különleges hangulatát, illetve megóvná a természeti és műemléki kincseit.

Azt is fontos tudni azonban, hogy még ha érvényes lesz is a népszavazás, és győznek az igenek, ez az eredmény akkor sem jelentené, hogy a helyiek egyszer és mindenkorra megakadályozták azt, hogy az Öreg-tó partján hotel épüljön. A népszavazás eredménye ugyanis csak egy évig kötné meg a városvezetés kezét. Karlosák Edina mindenesetre hangsúlyozza, hogy a beruházó ígérete szerint „figyelembe fogják venni a lakosság akaratát”. Ő úgy véli, ebből a szempontból még akkor is erős üzenet lenne a sok igen, ha az érvényes népszavazáshoz nem lenne meg a részvétel. Szalay Ildikó ehhez hozzáteszi, hogy ahol egyértelmű az ellenállás, ott egyrészt a városvezetők mindig rákényszerülnek arra, hogy újragondolják a lehetőségeket.

„Másrészt, én ha beruházó lennék, miért akarnék szembemenni egy egész város akaratával?”

Az Öreg-tó ügyében most vasárnap tartják a népszavazást, a tataiak ezen a napon reggel hat és este hét óra között adhatják le a voksaikat, ebben a három kérdésben várják a véleményüket:

  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlannal szomszédos telkeken gépjármű-közlekedésre alkalmas út ne épüljön, és az ott már meglévő utat se lehessen kiszélesíteni?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Tata, 1841 hrsz-ú (Esterházy műemlék lóistálló és lovas pálya) ingatlanra vonatkozóan a város településképi rendelete (29/2018. (XII.20.)) és helyi építési szabályzata (38/2005. (XII.6.)) a 2020. február 28-án hatályos állapotában maradjon?”
  • „Egyetért-e Ön azzal, hogy Tata Város Önkormányzata ne köthessen településfejlesztési szerződést a Tatai Öreg-tó Természetvédelmi Területén létesülő beruházáshoz kapcsolódóan, megőrizve ezzel a terület természeti és épített értékeit?”

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!