Megjelent a jogállamisági jelentés: nincs előrelépés Magyarországon

Megjelent az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentése Magyarországról, amely két pozitívum mellett számos negatívumot sorol fel, írja az Euronews. A jelentés szerint Magyarországon 2018 óta romlott a helyzet, részben az EU inaktivitásának köszönhetően.

A Magyarországról szóló rész kifogásolja, hogy

• továbbra is magas a korrupció szintje;
• jelentős állami források folynak a kormánypárti médiába, ami egyenlőtlen feltételeket teremt;
• a demokratikus intézményrendszer működésével kapcsolatban pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy „a nyilvános konzultáció hiánya és a felgyorsult jogalkotási folyamat tovább gyengítette a szabályozási környezet minőségét”.

Sok ajánlást kapott a kormány

Az Európai Bizottság harmadszor adott ki jogállamisági jelentést minden tagállamról, de idén először ajánlásokat is megfogalmazott, amelyekből az EUrologus szerint Magyarország kapta a legtöbbet. Az uniós végrehajtó testület többek között azt szorgalmazza, hogy a kormány

• erősítse meg az Országos Bírói Tanács szerepét az Országos Bírósági Hivatal elnökére ruházott hatáskör hatékony ellensúlyozására;
• igazítsa ki a kúriai bírók kinevezésének szabályait;
• reformálja meg a lobbizás és a „forgóajtó-jelenség” szabályozását (utóbbi arra utal, amikor volt kormányzati dolgozók magáncégekhez átlépve kihasználják a korábbi munkájukkal kiépített kapcsolataikat), valamint erősítse meg a vagyonnyilatkozatok rendszerét;
• mutasson fel komoly eredményeket a magas szinten elkövetett korrupciós ügyekben folytatott nyomozásoknál, büntetőeljárásoknál és a jogerős ítéleteknél;
• fokozza a médiaszabályozó hatóság funkcionális függetlenségét;
• erősítse meg a közszolgálati média irányítási és szerkesztői függetlenségét;
• fogadjon el olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják az állam, illetve a tulajdonában lévő vállalatok hirdetési kiadásainak méltányos és átlátható elosztását;
• számolja fel a civil társadalmi szervezeteket érintő akadályokat.

Az ajánlások betartatására nincs közvetlen eszköz és nem kötelezők, de a magyar kormánynak többféle formában jogállamisági vitája van az uniós intézményekkel. Ilyen az EU egyik alapszerződésének hetes cikke szerinti eljárás, amelyet az Európai Parlament kezdeményezett Magyarországgal szemben. Ennek a kifogásait a mostani jelentés szerint hazai oldalon nem kezelték.

Ugyanígy nem foglalkoztak az Európai Bizottság korábbi jogállamisági jelentéseivel és az országspecifikus ajánlásokat kiadó európai szemeszter jogállamisághoz kapcsolódó részével sem. Utóbbi azért erős jelzés, mert amíg a hetes cikkes eljárás lassú és a büntetéshez egyhangú tagállami döntést igényel (egy korábbi ígéret szerint a jelenlegi lengyel kormány itt vétózna), az Azonnali forrása szerint az Európai Bizottság minél több országspecifikus ajánlást akar elfogadtatni az uniós pénzek körüli vitában. Az EU tavaly létrehozott egy EU-költségvetést védő jogállamisági mechanizmust is, amely elsőként idén áprilisban a magyar kormánnyal szemben indult meg.

A mostani bizottsági jelentés a fenti aggodalmak közül kiemeli többek között azt, hogy a független Országos Bírói Tanács mennyire tud ellensúlyként fellépni az Országos Bírósági Hivatal elnökével szemben, hogyan választják meg a Kúria tagjait, hogyan nevezik ki és léptetik elő a bírákat, valamint hogyan osztják el az ügyeket. A jelentés azt is megjegyzi, hogy az Alkotmánybíróság megtiltotta a bíráknak, hogy az EU bíróságához forduljanak előzetes döntésekért. Erről az uniós bíróság megállapította, hogy közös jogot sért.

Korrupciós bajok

A 2020-22-es korrupcióellenes stratégia végrehajtását elhalasztották, és azóta sincs semmi újról szó. „A független ellenőrző mechanizmusok továbbra sem elégségesek a korrupció észleléséhez” – állapítja meg a jelentés.

„Továbbra is komolyan aggasztó a magas rangú tisztviselőket és a közvetlen környezetüket érintő korrupciógyanús esetek utáni nyomozások” hiánya,

habár néhány új esetet megnyitottak. Az Európai Bizottság szintén felrója, hogy szerinte nincs bírói felülvizsgálat, ha egy korrupciós ügyben elmarad a nyomozás vagy a vádemelés, és ez különösen nagy baj „egy olyan környezetben, ahol a klientúra, a részrehajlás és a nepotizmus veszélye a felső szintű közigazgatásban nincs kezelve”. A politika, valamint „bizonyos nemzeti cégek közötti szoros kapcsolatok elősegítik a korrupciót”.

Aggasztó, hogy amikor az EU korrupcióellenes hivatala nyomozást indított bizonyos ügyekben vagy büntetést javasolt, a magyar hatóságok időnként egyszerűen visszavonták az érintett számlák támogatási igényét az EU-nál, majd a csalókon nem vasalták be szisztematikusan a pénzt. (A 2020-ig tartó költségvetési időszakban ilyenkor más számlákat lehetett beadni uniós támogatásért, a magyar kormány pedig rendszeresen „túligényelte” a neki járó keretet, azaz ilyenkor volt más számla, amit beadhatott. Ezekben az esetekben a kivett cehhet a nemzeti költségvetés, azaz az adófizetők állták, hacsak nem hajtották be a csalókon.)

Az Európai Bizottságnak szemet szúrt az is, ahogy az idei választás előtt a kormánypártok kétharmadhoz kötötték a főügyész eltávolítását. Nem sokkal azután tették elmozdíthatatlanabbá a kilenc évre kinevezett Polt Pétert, hogy több ellenzéki politikus fogadkozott: hatalomra kerülve az elsők között menesztené a volt Fidesz-tagot.

Átláthatatlan jogalkotás, szorongatott civilek

A villámgyorsan átpréselt katatörvény fényében külön érdekes, hogy

a jelentés nem elégedett „a törvényhozási folyamat átláthatóságával és minőségével” sem.

A kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazását olyan ügyekben is használta, amelyeknek nincs köze a koronavírushoz.

A civileken nő a nyomás, miközben olyan szervezetek jöttek létre és kapnak jelentős mennyiségű közpénzt, amelyek vezetősége közel áll a kormányhoz.

A jelentés ugyan túlnyomórészt a problémákat sorolja, de nem csak bírálja a magyar rendszert. Kiemeli, hogy viszonylag gyorsak és jól digitalizáltak a bírósági eljárások, valamint a bírák és ügyészek fizetése is szépen növekszik – igaz, utóbbinál hozzáteszi, hogy világos rendszer nélkül osztják a jutalmakat. Azt is megemlíti, hogy a főügyészség együttműködési megállapodást kötött az EU csalásellenes hivatalával.

Gulyás: Ettől még jöhet a pénz, Ujhelyi: Ez figyelmeztetés

Varga Judit igazságügyi miniszter szerint „bár a jelentés a korábbi évekhez hasonlóan bizonytalan indexekre, elfogult NGO-kra és előítéletekre alapoz, fontos leszögezni, hogy a Bizottsággal folytatott tárgyalások során egyre bizakodóbbak lehetünk, ugyanis a szakmai párbeszéd most már a megoldásokra koncentrál és nem a problémákra”.

A Miniszterelnökség vezetője, Gulyás Gergely közölte: „megvizsgálják” az Európai Bizottság nyolc ajánlását, utána döntenek, melyiket hajtják végre. A miniszter szerint a jelentés elvileg nem akadályozza, hogy megkapjuk a helyreállítási alap pénzeit, csak az Európai Bizottság tudja, miért nincs így. (A testület már régóta óta levelez a kifogásairól a kormánnyal, Navracsics Tibor június végén küldte el a kormány válaszait és a kormány bejelentette, hogy négy ponton engedne.)

Ujhelyi István úgy látja, „a dokumentum nyomán egyértelművé vált, hogy a múlt hét folyamán Gulyás Gergely által bejelentett intézkedések nem tekinthetőek többnek egyszerű szépségtapasznál”. Az MSZP európai parlamenti képviselője szerint „a mai jelentést tekinthetjük egy újabb, immáron félreérthetetlen figyelmeztetésnek is”, „a tét pedig történelmi. 400 forint feletti euró árfolyam, kétszámjegyű, vágtató infláció, napról-napra súlyosbodó gazdasági helyzet közepette Magyarország továbbra sem fér hozzá a Helyreállítási Alap mintegy 6100 milliárd forintnyi teljes keretéhez.”