Megállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal

2022. február 11. – 11:53

Megállapodást kötött a Legfőbb Ügyészség és az Európai Csalás Elleni Hivatal
Polt Péter legfőbb ügyész Fotó: Kovács Attila

Másolás

Vágólapra másolva

Az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken: 2016-ban 10, 2017-ben 6, 2018-ban 4, 2019-ben 3, míg 2020-ban és 2021-ben 2-2 ajánlás érkezett.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és a magyar ügyészség az eddigi kiváló együttműködését munkamegállapodás formájában rögzítette

– közölte a Legfőbb Ügyészség.

A lelkes közlemény több adattal is alátámasztja a Legfőbb Ügyészség optimizmusát.

  • Az OLAF legutóbbi, 2020-ra vonatkozó éves jelentéséből kitűnik, hogy a magyar ügyészség az OLAF-ügyek 67 százalékában emelt vádat. Ez a szám kimagasló eredmény, hiszen közel a duplája a 37 százalékos uniós átlagnak.
  • Az igazságügyi ajánlások száma évről évre csökken: 2016-ban 10, 2017-ben 6, 2018-ban 4, 2019-ben 3, míg 2020-ban és 2021-ben 2-2 ajánlás érkezett.
  • Az OLAF egyre többször olyan ügyben tesz igazságügyi ajánlást, amelyben már folyik Magyarországon nyomozás. A legutóbbi két év valamennyi ajánlása kapcsán folyamatban volt már a nyomozás.

Eközben a kritikus sajtó problémákra is fel szokta hívni a figyelmet. A Telex itt arról írt, hogy a visszafizetések és a korrekciók tekintetében is mi vezetünk.

2016 és 2020 között a kifizetések 2,2 százalékánál kértek korrekciót, ez 32 lezárt vizsgálatot jelent. (A 32 eset holtversenyben Romániával szintén a legmagasabb érték.) A visszafizetési kötelezettség az összes uniós forrás 1,46 százalékát érinti. Összehasonlításként: a korrekciós esetek száma uniós átlagban 0,29 százalék, a második Bulgária esetében 0,69 százalék.

Az ügyészségi közlemények között amúgy valóban láthatóak olyanok, amelyeknek az OLAF ágyazott meg, itt egy szabolcsi eset olvasható.

Ám a tényfeltáró cikkekben rendre felmerül az együttműködés, vagy legalábbis az érdemi következmények hiánya. Ebből talán a leghíresebb az Elios-ügy, amelynek friss fejleményeiről az Átlátszó és a 24.hu is írt.

De az összkép problémáiról a Portfolio is megemlékezett.

Mindenesetre a közlemény szerint mostanáig a közös érdekek és célok alapján történt munka kereteit ezentúl a munkamegállapodás formálisan is biztosítja.

A megállapodás előzményeként, 2020. január 31-én dr. Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta az OLAF főigazgatóját, Ville Itälät, ahol megállapodtak abban, hogy az eddig is jól működő szakmai kapcsolat formális megerősítése érdekében együttműködési megállapodást dolgoznak ki, melynek véglegesítésére most került sor.

Az elkészült, kölcsönös információcseréről, illetve az operatív segítségnyújtásról szóló munkamegállapodást az OLAF részéről Ville Itälä főigazgató, míg a Legfőbb Ügyészség részéről dr. Polt Péter legfőbb ügyész írta alá.

Magyarország nem tagja az Európai Ügyészségnek, de a magyar ügyészség 2021 áprilisában munkamegállapodást kötött az Európai Ügyészséggel, a közös működés érdekében.

Az OLAF az uniós pénzekkel összefüggő adminisztratív szabálytalanságokat vizsgálja, büntetőjogi tényállást nem állapít meg, bűnügyi bizonyítást nem végez. Erre sem felhatalmazása, sem pedig eszköze nincsen. A magyar ügyészség a protokoll szerint az OLAF igazságügyi ajánlása nyomán valamennyi esetben elrendelte a nyomozást, illetve amennyiben már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták, és abban értékelték.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!