Megint Magyarországnak kellett a legtöbb büntetést fizetnie az uniós pénzekkel elkövetett csalások miatt

Az uniós pénzekkel történt csalások miatt Magyarországra szabták ki a legtöbb büntetést 2016 és 2020 között – írja az Euronews az Európai Unió csalás elleni hivatalának (OLAF) éves jelentése alapján.

Az OLAF friss jelentése az unió strukturális, valamint mezőgazdasági alapjainak kifizetéseinél összegzi a pénzügyi korrekciós listát. Eszerint a 2016 és 2020 közötti időszakban a kifizetések 2,2 százalékánál kértek korrekciót, vagyis az uniós kifizetéseknél ilyen arányban találtak szabálytalanságot vagy csalást az ellenőrök.

Az Euronews összehasonlításképp megjegyzi: az uniós átlag ebben az időszakban 0,29 százalék volt, vagyis Magyarországnál a bírság összege több mint hétszerese ennek. Ez az arány háromszorosa a második legrosszabb teljesítményt felmutató Bulgária 0,69 százalékos indexének.

Svédországban, Lettországban, Finnországban vagy Cipruson 0 százalék a pénzügyi ajánlások aránya, vagyis ott semmilyen korrekciós intézkedést nem szabtak az ellenőrök.

A tavalyi összesítés szerint Magyarországnál a mostaninál jóval magasabb, 4 százalékos volt a korrekció mértéke. A jelentés szerint a hatóságok együttműködése javult az uniós szervekkel, a magyar hatóságok által kivizsgált ügyek kétharmadában vádemelés történt. Az elmúlt öt évet tekintve a magyar hatóságok lényegében átlagos arányban vették figyelembe az OLAF ajánlásait:

• 16 ügyben nem volt semmilyen lépés,
• 9 esetben vizsgálódtak a magyar hatóságok, ebből 6 ügy vádemeléssel zárult.

A 67 százalékos vádemelési arány magasnak számít uniós szinten. Romlott viszont a helyzet az OLAF által indított magyarországi vizsgálatok számát nézve – ebben Magyarország a 3. helyen áll az uniós tagországok között. Az OLAF 8 vizsgálatot indított, ebből 4 zárult ajánlással a magyar hatóságok felé. A tavalyi jelentésben összesen 5 vizsgálat szerepelt, és 2 esetben javasolt lépéseket a hivatal.

Az OLAF az idén sem árult el részleteket az egyes ügyekről, azokat csak a tagállami hatóságok hozhatják nyilvánosságra. A tavalyi jelentés közzétételekor a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja a négyes metró építésének ügyével hozta összefüggésbe a magas büntetést.