A hazai polgári titkosszolgálatok már a NER médiaügyeit is intéző Rogán Antalhoz tartoznak. Az elmúlt években a szolgálatok nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva a Pegasus kémprogrammal több magyar újságírót is megfigyeltek. Kocsis Máté nemrég arról beszélt, a titkosszolgálatoknak jobban meg kellene vizsgálniuk azokat a magyar médiafelületeket, amelyek szerinte külföldi szolgálatban állnak. A csütörtöki kormányinfón kiderült: Gulyás Gergely szerint a Telex nem ilyen.
Évek óta az egyik legbefolyásosabb kormánytagnak számító Rogán Antal felel a kormány kommunikációjáért, és vele kapcsolatban arról is sokszor esik szó a hazai közéletben, hogy informálisan ő állhat a NER-hez tartozó, vagy éppen valamilyen módon a NER befolyása alá kerülő médiumok, újságok által épített kormányhű narratívák mögött is.
A tavaszi választásokon győztes Fidesz első intézkedései között volt, hogy elkezdte átalakítani a magyar titkosszolgálatokat, több szervezet összevonásával létrehozva egy új „szuper-titkosszolgálatot”. A nemzetbiztonsági szolgálatok korábban Pintér Sándor belügyminiszter alá tartoztak, az újonnan létrehozott Nemzeti Információs Központ (NIK) azonban átkerül Rogán Antalhoz, és a korábbiaknál jóval nagyobb hatalma lesz.
A NIK ugyanis nemcsak elemzi a hozzá befolyó információkat, hanem saját maga is végezhet titkos információgyűjtést. Ráadásul minden olyan információval rendelkezhet, amit a többi polgári titkosszolgálat összegyűjt. Joga lesz arra, hogy bármelyik titkosszolgálattól információkat kérjen, és azokat haladéktalanul megkapja.
A Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán pozíciója tehát tovább erősödik az ötödik Orbán-kormányban. A miniszter a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt egyebek mellett arról beszélt, hogy a háborús propaganda felderítése is a nemzetbiztonsági szolgálat feladata lesz. Orbán Viktor szerint az ország függetlenségét és szuverenitását számos támadás éri majd a következő időszakban, Rogánra ennek kivédésében számít majd. Egy benyújtott módosító indítvány szerint a most már Rogán alá tartozó titkosszolgálatok költségvetését nagy mértékben, mintegy 30 milliárd forinttal megemelik.
Kocsis Máté szerint egyes magyar újságok külföldi államok szolgálatában állnak
A hazai szolgálatok és a magyar újságok viszonyáról érdemes megjegyezni, hogy nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva a Pegasus nevű kémprogrammal több magyar újságírót is megfigyeltek az elmúlt években.
Idén alig hat héttel azután, hogy az orosz parlamentben felmerült a külföldi ügynökökről szóló törvény szigorítása, a fideszes Kocsis Máté is felvetette az orosz törvény által ihletett magyarországi szabályozás kiterjesztését a sajtóra is. Kocsis szerint a külföldi pénzforrásokhoz is jutó civil szervezeteket, médiumokat a magyar titkosszolgálatoknak alaposabban kellene vizsgálniuk.
„Azok a civil szervezetek vesznek részt a magyar belpolitikában, amely szervezeteket vagy külföldről finanszíroznak, és mégis itt fejtik ki a belpolitikai tevékenységüket, vagy azok a médiafelületek, amelyek teljesen nyilvánvalóan külföldi szolgálatban állnak. Ezek beazonosítása vagy legalábbis ismerete nélkülözhetetlen lesz, ha a szuverenitásvédelemről beszélünk” – mondta Kocsis még a titkosszolgálatok felügyeletével is megbízott Rogán Antal miniszteri meghallgatásakor.
„Azok a szervezetek, amelyek egy külföldi állam pénzén – ez egy fontos kitétel – olyan belpolitikai befolyásra kívánnak Magyarországon szert tenni, amely nem demokratikus legitimitáson alapul, azt bizony vizsgálni kell, ez egy egyszerű szuverenitásvédelmi kérdés” – mondta aztán a Telexnek.
Itt írtunk arról, hogy a nyilatkozat bizalmatlanságot kelthet az olyan – demokratikus berendezkedésben egyébként legitim és nélkülözhetetlen – szereplőkkel szemben, amelyek nem a kormány álláspontjának ismételgetésére szolgálnak, hanem épp arra törekednek, hogy ellenőrizzék a hatalmon lévőket, és olyan információkat is az állampolgárok elé tárjanak, amiket a hatalomban lévők egyébként nem kommunikálnak, esetleg eltitkolnak.
Oroszországban billog jár érte
A putyini Oroszországban minden olyan szervezetnek és újságnak a saját felületein kötelezően viselnie kell a „külföldi ügynök” billogot, amelyik valamilyen módon kapcsolatban áll nem oroszországi szervezetekkel, személyekkel, államokkal, és esetleg pénzt is kap külföldről. A magyar sajtóban a NER-hez kötődő újságokat jelentős állami pénzekkel támogatják. Ezt főként úgy teszik, hogy az adott újságokban reklámfelületeket vásárolnak – a kormány ellenőrzése alatt álló – nagy állami vállalatok.
A kormánytól függetlenül működő sajtó nem számíthat ilyen pénzekre, így más módokon kell előteremtenie a működése költségeit. Ezt elsősorban olvasói támogatásokból, az egészséges piaci verseny során befolyó reklámbevételekből, és elenyésző mértékben nemzetközi, Magyarországgal szövetséges országokban kiírt pályázatokon elnyert pénzekből tudják megtenni, amit természetesen transzparensen vállalnak is.
Gulyás szerint a Telex nem áll külföldi hatalmak szolgálatában
A július 7-i kormányinfón a Telex arról kérdezte Gulyás Gergelyt, hogy milyen pluszfeladatai lesznek a titkosszolgálatoknak, ami indokolja a költségvetésük közel 30 milliárd forintos megemelését. Gulyás szerint elsősorban a háború miatt van erre szükség.
Kocsis Máté korábbi mondatairól is kérdeztük Gulyást, amelyek szerint a titkosszolgálatoknak jobban meg kell vizsgálniuk az olyan médiumokat, újságokat, amik „egyértelműen” külföldi szolgálatban állnak. A miniszter szerint a nemzeti szuverenitás védelme minden országban fontos.
Tud olyan magyar médiafelületről, ami külföldi szolgálatban áll? – kérdezte a Telex Gulyás Gergelytől. A miniszter azt mondta, ha tudna is ilyenről, akkor sem mondhatná meg.
A Telex külföldi szolgálatban áll? – kérdezte kollégánk. „Nem” – felelte a miniszter.
Itt videón is meg lehet nézni ezt a részt:
A Telex olvasói támogatásokból jöhetett létre, és így tud igazán szabadon, a mindenkori hatalmat ellenőrizve működni. Kattintson ide, támogassa ön is a szabad sajtót és a Telexet!