Rezsicsökkentés, adó-visszatérítés, háború, Orbán szeretete – ezért szavaztak a Fideszre

2022. június 03. – 07:09

Rezsicsökkentés, adó-visszatérítés, háború, Orbán szeretete – ezért szavaztak a Fideszre
Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A CEU Demokrácia Intézet által tervezett és a Závecz Research lebonyolításában végzett felmérés alapján a fideszes és az ellenzéki szavazó nemcsak másképpen érzékelte a világot, hanem másra is használta a szavazatát április 3-án.

Az áprilisi választás kimenetelében nagy szerepe volt az erőforrások egyenlőtlen eloszlásának, a kormánypárt és az állam összefonódásának. Azok aránya ugyanakkor, akik kifejezetten nyomás alatt szavaztak, valószínűleg csak néhány százalékot tehetett ki. Tehát a végeredményt, azaz a Fidesz nagyarányú győzelmét nem érthetjük meg a szavazók motivációinak vizsgálata nélkül. Ennek a legkézenfekvőbb módja az, ha őket, pontosabban reprezentatív mintájukat, megkérdezzük. Még akkor is érdemes ezt az utat végigjárni, ha tudjuk, hogy politikai cselekedeteink voltaképpeni mozgatórugóival gyakran mi magunk sem vagyunk tisztában.

Az adatfelvételt a Závecz Research készítette 2022. április 25. és május 4. között 1000 fő személyes megkérdezésével. Az adatfelvétel 103 településen, illetve budapesti kerületben zajlott, a megkérdezettek együttesen az ország felnőtt népességét reprezentálják, nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerint. Az ilyen nagyságú véletlen minták esetében a hibahatár az összes megkérdezett alapmegoszlásait tekintve ± 3,1 százalékpont. A kutatás nyomán készített első elemzés Az ellenzékiek inkább kötnék iskolázottsághoz a szavazati jogot, mint a fideszesek, a második, külpolitikai elemzés Nem osztották szimpatizánsaik az ellenzéki pártok Ukrajna-pártiságát címmel jelent meg a Telexen.

A CEU Demokrácia Intézet által tervezett és a Závecz Research lebonyolításában végzett felmérés április végén és május elején, vagyis körülbelül három héttel a választás után zajlott. Az általunk összegyűjtött válaszokba nyilván a két esemény közötti időszakban a médiában hallható értelmezések is beszűrődtek. Ezzel együtt remélhetjük, hogy valós információkat kaptunk a választópolgárok gondolkodásmódjáról, már csak azért is, mert kétféleképpen is rákérdeztünk a szavazás motívumaira.

  • Először egy úgynevezett nyitott kérdés segítségével, egyszerűen rögzítve a „Mi volt Ön számára a legfontosabb ok, amiért a 2022-es választáson a pártjára, pártszövetségére szavazott?” felvetésre adott válaszokat.
  • Majd egy következő kérdésnél 15 lehetséges indokot soroltunk fel, amelyek közül a számára legfontosabb és a második legfontosabb szempontot jelezhette a megkérdezett.

Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy a két egymást követő kérdés kapcsán hogyan különböztek a Fideszre és az ellenzéki listára szavazók.

A választás utáni kommentárok leginkább az állami juttatásokat, a rögzített árakat, a háborútól való félelmet, az ellenzéken belüli feszültségeket, Márki-Zay kommunikációs hibáit, a „gyermekvédelmi” népszavazást, a nemzeti és rendpárti érzések Fideszhez való kapcsolódását, valamint a Gyurcsány Ferenc iránti ellenszenvet sejtették fontos tényezőként. Lássuk tehát, hogy ezek a magyarázatok valójában milyen súlyt kaptak a szavazók önbevallása alapján, és voltak-e másmilyen szempontok is!

A szabadszavas, asszociációs jellegű kérdésre a megkérdezettek 80 százaléka adott választ. Ez a meglehetősen magas arány azt sejteti, hogy a vizsgálat pillanatában a megkérdezettekben még élénken élt a választás élménye. A válaszokat először kódoltuk, majd összevont kategóriákba rendeztük. A 18 kategóriából 14 kapott egyszázalékos vagy afeletti említést. Számos nehezen értelmezhető válasz született (például „jobb élet”, „mert ezt akartam” vagy „pálinka”), de a túlnyomó többséget viszonylag könnyű volt kategorizálni.

Megőrizni a sikeres kormányzás eredményeit – a fideszes szavazók motivációi

A Fideszre szavazók motivációinak sorából a nyitott kérdés tükrében négy, nagyjából azonos súlyú tényező emelkedett ki. Ebből a Fidesz-szavazat hagyományként való követése (idesoroltuk az olyan válaszokat is, hogy például „az egész család a Fideszre szavaz”) olyan erős tényező volt, amivel az ellenzék a kampány során nem sokat kezdhetett. A társadalmi-politikai helyzettel való általános elégedettséget már kikezdhette volna az ellenzéki kritika, különösen miután az idesorolt válaszokban gyakran volt utalás a kormányzati kompetenciára is. Ugyanakkor a két említett szempont nagyarányú említése azt jelzi, hogy

a Fidesz 2022-ben jelentős, diffúz, nem feltétlenül tudatosan reflektált bizalmi tőkére támaszkodhatott.

A második két motívumcsoport a háborúhoz és a gazdasági előnyökhöz kapcsolódott. A materiális jellegű szempontokhoz elsősorban a rezsicsökkentésre, a családok, fiatalok és nyugdíjasok támogatására, valamint a fizetések, a nyugdíjak és a különböző adókedvezményekre vonatkozó utalásokat soroltuk. Az előbbit tényleges intézkedések, az utóbbit a politikai kommunikáció formálta. Mindkettő mögött tudatos, a választáshoz igazított kormányzati döntéseket találunk, amelyek értelmezésére az ellenzéknek is lehetett volna hatása, ám a jelek szerint nem volt.

Forrás: CEU Demokrácia Intézet
Forrás: CEU Demokrácia Intézet

A következő motívumok inkább a politikai szerkezettel való elégedettségre utalnak. Idetartozik:

  • a Fidesz vezetője és a párt iránti szeretet;
  • a kiszámíthatóság;
  • a nemzeti érdek képviselete; és
  • a megfelelő politikai alternatíva hiánya.

Itt érdemes megjegyezni, hogy az összes válasz tekintetében Orbán Viktor neve pontosan ugyanannyiszor fordult elő negatív, mint pozitív kontextusban.

A zártválasz-kategóriák elemzése erősíti a fenti képletet. A materiális indokok, így a rezsicsökkentés, a családpolitikai intézkedések megvédése, valamint a fizetések és nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése együttesen négyből három fideszes szavazó első és/vagy második indokában szerepelt. Ezt a szempontcsoportot a háborúból való kimaradás vágya követte, amit

valamivel több mint minden második fideszes szavazó megjelölt.

Orbán Viktor személye és a „magyar emberek érdekeinek képviselete” alapján ugyancsak sokan választották a Fideszt, de e szempontok súlya jócskán elmaradt az előzőkétől. A koronavírus-járvány, amely meghatározta a 2020 óta eltelt két évünket, a szabadszavas asszociációkban gyakorlatilag nem jelent meg, és a zárt kérdéseknél is csak mintegy öt százalékban választották.

Forrás: CEU Demokrácia Intézet
Forrás: CEU Demokrácia Intézet

Az előzetes várakozásainkhoz képest a fideszesek motívumai között kisebb szerepet játszott a Gyurcsány-ellenesség. Ugyancsak elhanyagolható jelentősége volt a genderellenes retorikának amit az „Az apa férfi, az anya nő, a gyerekeinket hagyják békén!” szlogennel jelenítettünk meg. Mindkettőt kevesebb mint 5 százaléknyian jelölték első vagy második legfontosabb szempontként.

Összességében a válaszokból olyan fideszes szavazó képe bontakozik ki, aki a jelent konszolidáltnak és prosperálónak látja, és féltve őrzi biztonságát.

Ugyanakkor ez a szavazó nem különösebben értékközpontú, vagy legalábbis – esetleg a kampány jellege, vagy a választás után elterjedt médiamagyarázatok miatt – nem eszmék és értékek tükrében magyarázza politikai viselkedését, hanem inkább a kézzelfoghatónak gondolt kormányzati eredményekkel és a hatékonynak gondolt vezetéssel.

Leváltani Orbánt és rendszerét! – ellenzéki szempontok a választáson

A hatpárti ellenzéki pártszövetséget támogató szavazók nyitott kérdésre adott indokai meglehetősen egy irányba mutattak: leváltani az Orbán-kormányt és/vagy az Orbán-rendszert. A negatív, valami ellen való szavazás következik az ellenzék–kormánypárt felállásból, de más jellegű kampány talán több pozitív szempontot hozhatott volna a felszínre. Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy a változást sokan rendszerváltásként, az önkényuralomból a demokráciába való váltásként, és nem puszta kormányváltásként értették.

Forrás: CEU Demokrácia Intézet
Forrás: CEU Demokrácia Intézet

A politikai logika fontosságát erősítették a korrupció (vagy a „lopás”) leállítására, valamint a különböző demokratikus elvekre tett utalások is. Bár a demokrácia megvédését, a baloldali vagy a liberális felfogást, illetve a saját eszmék és értékek képviseletét sokan említették, az ellenzéki identitás meglétének kevés jelét lehetett észlelni.

Jellemző módon, míg a kormánypárti szavazók a saját vezetőjüket kifejezetten pozitívan látták, addig alig akadt olyan ellenzéki szavazó, aki Márki-Zay Pétert szóba hozta volna a szavazata indoklásakor. Ezenkívül pedig az ellenzéki szövetség melletti kiállás is csak esetlegesen, sporadikusan jelent meg a motívumok között.

Amikor az ellenzéki szavazókat arra kértük, hogy a 15 általunk meghatározott indokból válasszák ki a számukra legfontosabb, és második legfontosabb szempontot, a fentiektől némileg eltérő képet kaptunk. A kormány minden áron való leváltása a második helyre csúszott vissza, a korrupció elleni harc pedig az élre ugrott. Ugyanakkor a korrupció témája nem emelkedett úgy ki, mint a háború vagy az anyagi juttatások kérdése a másik térfélen.

A zárt kérdésre adott válaszokban nagy súlyuk volt továbbá a politikai értékeknek és elvi szempontoknak, valamint az oktatás és az egészségügy kérdésének. Az utóbbi szempontok akár a kormánypártiak esetében is előjöhettek volna, ám úgy tűnik, köztük szinte senki sem büszke az e területen elért sikerekre:

Forrás: CEU Demokrácia Intézet
Forrás: CEU Demokrácia Intézet

Némileg meglepő módon, az ellenzékiek között is voltak olyanok, akik a háborúból való kimaradással, a magyar érdekek képviseletével, vagy a jövedelmek értékének megőrzésével indokolták a szavazatukat. A válaszok egy része nyilván pusztán azt tükrözte, hogy ezeket az ellenzékiek is fontos politikai szempontnak gondolják, de bizonyára akadtak olyanok is, akik komolyan gondolták, hogy mindezeket a célokat kormányváltással lehet inkább elérni. Fontos adat, hogy

a magyar emberek érdekeinek a képviselete szinte hajszálra ugyanakkora súllyal szerepelt a két tábor döntéshozatalában.

A lehetőségek között ugyancsak szereplő, de nagyon kevesek által választott „Végre valaki képviseli a sajátos magyar utat” indoka szintúgy nem jelentett táborok közötti határvonalat, pedig azt vártuk, hogy a fideszesek között lényegesen többen fogják választani.

Összességében ugyanakkor a pártos profilok nyomai egyértelműen megjelentek a választói motivációkban. A fideszes és az ellenzéki szavazó nemcsak másképpen érzékelte a világot, hanem másra is használta a szavazatát. A beszámolók alapján az előbbi a gazdaságot és a mindennapi biztonságot látta a választás tétjének, míg az utóbbit az átláthatóság, az európai értékvilághoz való tartozás, a demokrácia, és a színvonalas szolgáltatások elérésének a vágya mozgatta.

A cikk szerzői: Szabó Andrea szociológus, politikatudós és Enyedi Zsolt, a CEU Politikatudományi Tanszékének (Bécs) professzora és a Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézetének (Budapest) kutatója.