Nem osztották szimpatizánsaik az ellenzéki pártok Ukrajna-pártiságát

2022. május 25. – 10:34

Nem osztották szimpatizánsaik az ellenzéki pártok Ukrajna-pártiságát
Márki-Zay Péter szólal fel az Ukrajna lerohanása ellen tartott ellenzéki tüntetésen a budapesti orosz nagykövetség előtt 2022. február 24-én – Fotó: Bődey János / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Oroszország a legkevésbé, Ukrajna pedig a második legkevésbé szimpatikus ország a magyarok körében, az Európai Unió viszont a szimpátialista élén végzett a CEU Demokrácia Intézetének választások utáni vizsgálatában. Az EU-val szemben a fideszesek, Oroszországgal pedig az ellenzéki szövetség szavazói a kritikusabbak. Azok, akik a 2022. áprilisi választáson az orosz-ukrán háborúval indokolták pártválasztásukat, inkább Oroszország felé hajlottak. Európában talán egyedülálló módon, minél jobboldalibb valaki, annál valószínűbb, hogy szimpatizál Oroszország politikájával.

A Medián április végi kutatása már kimutatta, hogy Ukrajnát és Oroszországot egyformán és meglehetősen negatívan ítélik meg – és el – a magyarok, és hogy a fideszesek Nyugat- és különösen Amerika-ellenessége, valamint az ellenzékiek Oroszország-ellenessége egyaránt jól kitapintható. A Závecz Research által a CEU Demokrácia Intézete megbízásából végzett, a Mediánét néhány nappal követő személyes megkérdezésen alapuló adatfelvétel megerősíti ezt az összképet.

Az adatfelvételt a Závecz Research készítette 2022. április 25. és május 4. között 1000 fő személyes megkérdezésével. Az adatfelvétel 103 településen, illetve budapesti kerületben zajlott, a megkérdezettek együttesen az ország felnőtt népességét reprezentálják, nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerint. Az ilyen nagyságú véletlen minták esetében a hibahatár az összes megkérdezett alapmegoszlásait tekintve ± 3,1 százalékpont. A kutatás nyomán készített első elemzés Az ellenzékiek inkább kötnék iskolázottsághoz a szavazati jogot, mint a fideszesek címmel jelent meg a Telexen.

A CEU Demokrácia Intézete által megrendelt kutatásból kimaradt Nagy-Britannia és Franciaország, viszont bekerült az Európai Unió általában, Lengyelország és Izrael. A konkrét kérdés a következő volt:

Mennyire szimpatikus Önnek a következő államok és szervezetek politikája?

Az értékelést ötfokú skálán végeztük, az eredményeket százfokú skálán mutatjuk be.

A teljes népességben az EU végzett az élen. Németország, Lengyelország és az Amerikai Egyesült Államok közepes osztályzatot kaptak, az alsóházban Izrael, Ukrajna és Oroszország volt a sorrend. Vagyis relatív Európa-pártiság jellemzi a közvéleményt, a lelkesedés minden jele nélkül.

Forrás: CEU Demokrácia Intézet, 2022.
Forrás: CEU Demokrácia Intézet, 2022.

Az április 3-i választáson a Fideszre és az ellenzéki listára szavazók egyaránt az EU-t sorolták az első helyre. Ez némileg meglepő a kormány és az Unió csörtéi után, de az értelmezésben azt a triviális tényt is figyelembe kell venni, hogy Magyarország is a szövetség része. Ugyancsak konvergáltak a táborok abban a tekintetben, hogy Izraelt, Ukrajnát és Oroszországot a hetes mezőny végére helyezték.

Az ellenzéki pártok határozott Ukrajna-pártiságát tehát csekély mértékben osztották a szavazóik.

Elgondolkodtató, hogy a szavazótáborok Izraellel, Lengyelországgal és Ukrajnával kapcsolatos attitűdjei nem tértek el érdemben. Pedig a múltban mindhárom ország gyakran kapott szerepet a hazai pártharcokban és értelmiségi konfliktusokban. Azonban a szavazótömegek szintjén ma egyik sem polarizálja a két szavazói tömböt.

Markáns különbségek tapasztalhatók ugyanakkor Németország, az Egyesült Államok, Oroszország és az Európai Unió megítélésében. Az utóbbi, bár mindkét tábor számára a legkevésbé elutasított szervezet, a legmegosztóbb nemzetközi politikai tényező:

Forrás: CEU Demokrácia Intézet, 2022.
Forrás: CEU Demokrácia Intézet, 2022.

A háború miatt szavazók inkább Oroszországgal szimpatizálnak

Érdemes megvizsgálni, hogy az országszimpátiák hogyan függnek össze a pártválasztás egyik fontosabb szempontjával, az orosz-ukrán háborúból való „kimaradás” iránti vággyal. Zárt kérdés formájában 15 olyan szempontot kínáltunk fel, amelyek szerepet játszhattak az áprilisi választói döntésekben.

A válaszadók 41 százaléka első vagy második legfontosabb szempontként a háborút említette meg, megelőzve bármely más felkínált magyarázatot.

Némileg meglepő módon Ukrajna megítélésében nincs eltérés a háború miatt döntők esetében. Három ország, az EU, USA és Oroszország esetében azonban szignifikáns volt a különbség. Akik az orosz-ukrán háborúból való kimaradás miatt szavaztak 2022. áprilisában, azok a többieknél inkább szimpatizáltak Oroszországgal, és negatívabban viszonyultak az EU-hoz és Amerikához.

Annak kicsi a valószínűsége, hogy önmagában a háború − mellyel kapcsolatban a kormánypárti média sem tagadja, hogy Moszkva agressziója −, szimpatikusabbá tette volna Oroszországot és antipatikussá az Európai Uniót és az USA-t. Valamivel valószínűbb, hogy, egyik oldalról, az inkább Moszkva-ellenes és nyugat-barát ellenzéki polgárok hamisnak érezhették a háborúba való belekeveredés veszélyét, míg az eleve nyugat-ellenes és oroszbarát kormánypárti szavazók a kimaradás-narratívát jó keretnek gondolhatták ahhoz, hogy ezen keresztül értelmezzék pártválasztásukat.

Forrás: CEU Demokrácia Intézet, 2022.
Forrás: CEU Demokrácia Intézet, 2022.

Minél jobboldalibb valaki, annál szimpatikusabb számára Oroszország

A külpolitikai orientációk átpolitizáltságának mértékét jelzi a bal-jobb azonosulással való összefüggés is. Minél jobboldalibb valaki, annál negatívabban viszonyul az EU-hoz, Amerikához, Németországhoz és, halványabban ugyan, de még statisztikailag szignifikáns mértékben Izraelhez. Másrészt viszont annál pozitívabb véleménye lesz Oroszországról.

Forrás: CEU Demokrácia Intézet, 2022.
Forrás: CEU Demokrácia Intézet, 2022.

Miközben nem váratlan ez a mintázat, érdemes megjegyezni, hogy a hagyományos, a legtöbb nyugat-európai és kelet-európai országban máig megfigyelhető felállás pontos ellentétét találjuk Magyarországon.

Az adatok alapján tisztán „politikai termékről” van szó abban az értelemben, hogy az egyes országokhoz való viszonynak nincs köze az iskolázottsághoz, korhoz vagy az osztályhelyzethez. Ebből azonban nem feltétlenül következik, hogy instabil, bármikor „újraprogramozható” orientációkról beszélünk.

A Jobbik példája megmutatta, hogy nem minden szavazó követi a pártelit változó iránymutatását, még akkor sem, ha a párt racionális érdekei is a váltást indokolják. Orbán Viktorról persze inkább elképzelhető, hogy a jövőben is képes lesz hatást gyakorolni követőire és a mindenkori stratégiai érdekekhez igazítani a választói külpolitikai preferenciáit.

Az elmúlt bő évtizedben kivételes hatékonysággal alakította át táborának irányultságát nyugatiasból keletiesre, és a jövőbeni igazításoknál is tudja majd használni meggyőző erőforrásait és tehetségét. Ugyanakkor fontos felhívni a figyelmet arra, hogy egy általános politikai orientáció visszaalakítására eddig még nem láttunk példát.

A rántottát visszacsinálni, Kelet-barátságból újra Nyugat-baráttá tenni a tábort, ez lenne az igazi varázslat!

A cikk szerzői: Szabó Andrea szociológus, politikatudós és Enyedi Zsolt, a CEU Politikatudományi Tanszékének (Bécs) professzora és a Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézetének (Budapest) kutatója.

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom