Závecz: Az ellenzékiek inkább kötnék iskolázottsághoz a szavazati jogot, mint a fideszesek

2022. május 19. – 11:09

Závecz: Az ellenzékiek inkább kötnék iskolázottsághoz a szavazati jogot, mint a fideszesek
Szavazó a 2022-es parlamenti választáson – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

2018-hoz képest kevesebben láttak választási csalást az idei, április 3-i voksoláson, mindamellett magát a demokratikus intézményt kevésre becsülik a magyarok, sőt a szavazati jogot többen, már a válaszadók nagyobb része korlátozná. Nem a kampányban nyert nagyot a Fidesz, hiszen a választók jelentős többsége sokkal korábban döntött, ugyanakkor a Mi Hazánk parlamentbe jutása akár múlhatott azokon a választókon, akik az utolsó héten döntöttek arról, hogy egyáltalán részt vesznek a voksoláson. A Závecz Research által a Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézetének megrendelésére készített választás utáni közvélemény-kutatást szakértők elemzik a Telexen.

A Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézetének megrendelésére a Závecz Research 2022. április 25. és május 4. között készített választás utáni közvélemény-kutatást. A társadalomtudományokban a választások utáni első nagyobb kutatásnak kiemelt jelentősége van, mert ez mutatja meg, hogy egy adott társadalom hogyan élte meg az országgyűlési választást. Ráadásul a felvetett témákkal kapcsolatban rendelkezésre állnak összehasonlító eredmények is, mert a kérdéseket régóta vizsgálja a tudomány.

Nem a finis döntött a Fidesz javára

Az elmúlt hetek közbeszédében elterjedt az a narratíva, hogy a Fidesz az utolsó 1-2 héten nyerte meg a választást, azaz a kampány utolsó, intenzív időszakában tömegek dönthettek úgy, hogy az erőteljes kormánypárti kampány hatására elmennek, és a kormányzópártokra szavaznak. A CEU Demokrácia Intézetének kutatása szerint azonban a választási szándékok meglehetősen stabilnak tekinthetők.

Forrás: 2022: CEU Demokrácia Intézet; 2018: TK PTI
Forrás: 2022: CEU Demokrácia Intézet; 2018: TK PTI

A szavazók több mint a 80 százaléka úgy nyilatkozott, hogy még a választási kampány előtt, sőt évekkel korábban eldöntötte, hogy melyik pártra, pártszövetségre fog szavazni. A választási kampány 1-2 hónapja ugyanakkor mégis minden ötödik állampolgárra hathatott. Ezen belül is

10 százalék jelezte, hogy az utolsó 1 hónapban, további 9 százalék pedig az utolsó héten döntött arról, hogy elmegy szavazni.

Ha ezeket abszolút számokban fejezzük ki, akkor a belföldi szavazók közül több mint félmillióan dönthettek az utolsó hónapban és még csaknem félmillióan az utolsó napokban.

A választói aktivitás 2018-hoz képest keveset változott, mert választási szituációtól függetlenül nagyjából egyötödnyi szavazóra van hatással a választási kampány. Azok körében, akik korábban bizonytalanok voltak, de végül a három tömb egyikére szavaztak, egyértelműen a Fidesz győzött, de „csak” a szavazatok felét gyűjtve be. 36 százalék az ellenzéki szövetségnek és 14 százalék a Mi Hazánknak is jutott. És bár a három szám közül utóbbi a legkisebb, itt akár a párt parlamentbe kerülése is múlhatott a kampányon.

A 2022-es választás tisztábbnak és egyenlőbbnek tűnt, mint a 2018-as

A 2022-es országgyűlési választás pontos kimenetelével kapcsolatban erősen szórtak az előzetes várakozások, de abban szinte mindenki biztos volt, hogy a vesztesek vitatni fogják az eredményeket. Végül nem ez történt, pedig az EBESZ is megállapította, hogy a feltételek nem voltak kiegyenlítettek. A Fidesz váratlanul nagy fölénye, valamint az ellenzék által delegált szavazatszámlálók és a külföldi megfigyelők nagy száma gyengítette az „elcsalták a szavazást” narratívát.

Ugyanakkor sok szó esett a média (különösen a közmédia) elfogultságáról, az erőforrások egyenlőtlen megoszlásáról, vagy arról, hogy az állam nyíltan beavatkozott a Fidesz oldalán, adott esetben a járványkezelés kapcsán megszerzett adatokkal is visszaélve. Ehhez képest, adataink szerint 2018-hoz viszonyítva jelentősen visszaesett a választásszkeptikusok aránya. Amikor négy évvel ezelőtt (a Medián segítségével) megkérdeztük a polgárokat, csak alig több mint harmaduk állította határozottan, hogy a választások csalásmentesek voltak. 2022-ben már csaknem a válaszadók fele vélekedett így.

Forrás: 2022: CEU Demokrácia Intézet; 2018: CEU–Medián post election survey
Forrás: 2022: CEU Demokrácia Intézet; 2018: CEU–Medián post election survey

Azt gondolhatnánk, hogy sokan vannak olyanok, akik elismerik ugyan a választások tisztaságát, de felróják az egyenlő esélyek hiányát. (Ezt időnként még kormánypárti publicisták is megteszik.) Valóban szép számmal vannak ilyenek: legalább a megkérdezettek negyede van ezen a véleményen. Ám négy évvel ezelőtt ez az arány még több mint egyharmad volt.

Az országgyűlési választás intézményét ugyanakkor nem különösebben tisztelik az állampolgárok. Még a Fideszre szavazók tizede is azt állította, hogy a választások nem voltak tiszták. A következő kérdésre pedig („Tapasztalta Ön, hogy a környezetében egyesek külső nyomás alatt szavaztak egy képviselőjelöltre?”) 12 százalék – minden nyolcadik választópolgár – válaszolt igennel. Meglepő módon a válaszok nemigen függtek pártállástól, és amikor megkérdeztük, hogy mely pártok irányába történt a nyomásgyakorlás, akkor gyakorlatilag mindenki (azaz a nyomásgyakorlást érzékelők szinte mindegyike) a kormánypártokra mutatott.

Általában a szembenálló tömbök egymást szokták vádolni nemtelen eszközökkel, de a mai Magyarországon a polgárok számára nem kérdés, hogy merre lejt a pálya.

A válaszadók azonban ezt a kiegyensúlyozatlanságot 2018-hoz képest kevésbé látják drámainak.

Vegyük el az aluliskolázottak szavazati jogát?

A konkrét nyomásgyakorlást érzékelők relatíve magas aránya egybevághat azokkal az értelmezésekkel, amelyek a szegény és tanulatlan emberek befolyásolásában, adott esetben „megvásárlásában”, látják a Fidesz sikerének egyik titkát. Ehhez a vélekedéshez azok a kutatások is hozzájárulhattak, amelyek a pártrendszer növekvő iskolázottságalapú polarizációját jelezték. Kutatásunkból kiderül, hogy az iskolázottság szintje valóban jelentősen befolyásolta a pártválasztást, de fontos látni, hogy

a Fidesz a diplomások körében is győzött, bár kétségtelen, hogy az utóbbi évtizedben az alsó társadalmi rétegekből inkább nyert, míg a felső rétegekből inkább veszített támogatókat. A mai szavazóbázisának harmada legfeljebb 8 osztályt végzett.

Ez a társadalmi képlet, valamint a kiszolgáltatott polgárok mozgósításáról terjedő történetek hozzájárulhattak ahhoz, hogy a társadalom túlnyomó többsége egyetért azzal az állítással: a szavazati jogot az általános iskola elvégzéséhez kellene kötni.

Forrás: 2022: CEU Demokrácia Intézet
Forrás: 2022: CEU Demokrácia Intézet

Az állampolgári jogok ilyen mérvű korlátozása nem idegen a jobboldali gondolkodásmódtól, valaha ez a Jobbik egyik legfőbb követelése volt, és új formában, nemrégiben a Mi Hazánk is felmelegítette. A kulturális cenzus gondolata azonban a liberálisok és a baloldaliak között is népszerű.

Sőt, az ellenzéki lista támogatói valamivel inkább hajlanak az állítás elfogadására, mint a fideszesek.

2018-ban is feltettük ezt a kérdést, és akkor is a Fidesz szavazói voltak a legkevésbé hajlamosak a korlátozásra. Időközben azonban tovább terjedt a társadalom alsó rétegeivel, illetve a manipulálhatóságukkal kapcsolatos bizalmatlanság, és a korlátozott szavazójog támogatottsága a négy évvel ezelőttihez képest 50-ről 62 százalékra növekedett.

A Fidesz ellenérdekeltsége és az ellenzéki elitek elvi meggyőződése jó eséllyel nem teszi lehetővé az idő kerekének visszafordítását. De igény az volna rá.

Módszertan

Az 1000 fős, személyes megkeresésen alapuló adatfelvétel 2022. április 25. és május 4. között zajlott 103 településen, illetve budapesti kerületben. A megkérdezettek együttesen az ország felnőtt népességét reprezentálják, nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerint. Az ilyen nagyságú véletlen minták esetében a hibahatár az összes megkérdezett alapmegoszlásait tekintve ± 3,1 százalékpont. A jelen kutatásra jellemző módszertan kombinálja a kvótás és a véletlen mintavétel logikáját, ezért a hibahatár egy-két százalékkal nagyobb.

A cikk szerzői: Szabó Andrea szociológus, politikatudós és Enyedi Zsolt, a CEU Politikatudományi Tanszékének (Bécs) professzora és a Közép-európai Egyetem Demokrácia Intézetének (Budapest) kutatója

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom