Indul a gyermekvédelminek nevezett népszavazás is

Vasárnap reggel 6 órákor elkezdődött a rendszerváltás utáni Magyarország nyolcadik országos népszavazása is. Négy kérdést tesznek fel, ezek a következők:

• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
• Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?

Ez az első alkalom, hogy egy napon tartanak parlamenti választást és népszavazást, ennek a jogi lehetőségét tavaly novemberben teremtette meg az Országgyűlés, amikor megszavazták Volner János javaslatát.

Az országos népszavazás akkor lesz érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és akkor számít eredményesnek, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.

1989 óta a mostani a nyolcadik országos népszavazás Magyarországon. Az eddig hétből mindössze kettő volt olyan, amikor elment szavazni a jogosultak több mint 50 százaléka.

2008 óta nem láttunk érvényes országos népszavazást

Az első ilyen alkalom a friss köztársaság négyigenes népszavazása volt 1989 novemberében, amikor a Munkásőrség feloszlatásáról, a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, az MSZMP vagyonának elszámolásáról és az államfő megválasztásának időzítéséről döntöttek a magyarok. Az akkori, 58,03 százalékos részvételi arányt azóta sem sikerült megközelíteni. A másik olyan alkalom, amikor a jogosultak több mint fele (50,51 százalékos részvétel volt) szavazott, az a szociális vagy háromigenes népszavazásként emlegetett 2008-as esemény volt, amikor a tandíj és a vizitdíj, illetve a kórházi napidíj eltörléséről lehetett véleményt nyilvánítani.

A többi öt népszavazásunkon a részvétel 14,01 és 49,24 százalék között alakult. Az eddigi leggyérebb érdeklődés 1990-ben mutatkozott, amikor a közvetlen elnökválasztás volt a téma. 1997-ben a NATO-tagságról, 2003-ban az Európai Unióhoz való csatlakozásról, 2004-ben a kettős állampolgárságról és a kórház-privatizációról rendeztek népszavazást. Mivel az érvényességi szabályok időközben változtak, az 50 százalék alatti részvétel nem jelentett mindig érvénytelenséget. A NATO-ról illetve az EU-tagságról szóló népszavazás érvényes volt, és magasan győztek az igenek.

Országos népszavazást legutóbb 2016-ban tartottak. Az úgynevezett kvótareferendumon a kérdés úgy szólt: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” A nemek elsöprő többségbe kerültek (több mint 98 százaléka „nem” volt az érvényes szavazatoknak), de az alacsony részvétel miatt ez a népszavazás érvénytelen volt. 3,42 millió érvényes szavazat jött össze, a jogosultak 41,32 százaléka adott le ilyet.

Érvénytelen szavazásért indult kampány most is

A kvótanépszavazás különleges volt abból a szempontból, hogy minden korábbinál sokkal többen vettek részt úgy, hogy megjelentek, de érvénytelen szavazatot adtak le. Az érvénytelen leadott szavazatok aránya 2016-ban több mint 6 százalék volt, nagyjából 225 ezer ember üzent ezzel a gesztussal a népszavazás kiíróinak.

Civilek most is erre, részvételre, de érvénytelen szavazásra buzdították azokat, akik kirekesztő álkérdéseknek tartják a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazás négy kérdését. Álláspontjuk szerint a népszavazás valójában nem véd meg senkit, viszont még nagyobb veszélybe sodorja a Magyarországon élő LMBTQI embereket, és a melegellenes irányba eltérített pedofiltörvény eltörlésének első lépése lehet, ha érvénytelen lesz ez a népszavazás.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a népszavazásra várva nem készítette még el azt a részletszabályokat tartalmazó kulcsrendeletet, amelynek a hiányában most már nyolc hónapja nem tarthatnak civilek szexuális edukációs foglalkozást iskolákban.

Orbán Viktor miniszterelnök tavaly nyáron, nem sokkal ennek a törvénycsomagnak a hatályba lépése után jelentette be, hogy a kormány népszavazást kezdeményez. Orbán akkor azzal magyarázta a kormány erről szóló döntését, hogy „Brüsszel az elmúlt hetekben egyértelműen megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvény miatt”.