Kedden is folytatódott a tanárok polgári engedetlensége, ami úgy néz ki, kitart a március 16-i sztrájkig

Kedden is több iskolában éltek a polgári engedetlenség eszközével a pedagógusok, ezzel tiltakozva a kormány február 11-én megjelent rendelete ellen, ami szerintük ellehetetleníti a sztrájkhoz való jogukat.

Kedden a Veszprémi Kossuth Lajos Általános Iskola, Budapesten a Dr. Béres József Általános Iskola, a Pannónia Német Nemzetiségi Kétnyelvű és Angol Nyelvet Oktató Általános Iskola, és a Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium, Kollégium és EGYMI több tanára csatlakozott az engedetlenséghez. A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat kb. 50 pedagógusa közösen tiltakozott a rendelet ellen. Ez az az intézmény, ami Budapesten egyedüliként látja el a főváros pedagógiai szakszolgálati feladatait.

Egy svéd gimnázium több tanára is kifejezte támogatását a magyar pedagógusok mozgalmával. Mint a Telexnek küldött levelükben írják: „Támogatjuk a sztrájkhoz való jogot. A stockholmi ProCivitas gimnázium tanárai vagyunk.”

Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos figyelmeztető sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Akkor három követelésük volt: a bérrendezés, a munkaterhek csökkentése, és az, hogy az oltatlan tanárok is tovább taníthassanak.

Ezek közül az utóbbi múlt hét csütörtökön váratlanul megvalósult, hiszen Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón bejelentette: a védelmi intézkedések lazulásával a tanárok munkavégzéshez szükséges oltási kötelezettségét is felfüggesztik.

A bíróság első fokon egyébként jóváhagyta a január 31-ei figyelmeztető sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok figyelmeztető sztrájkja jogellenes volt.

A szakszervezetek március 16-ra újabb sztrájkot hirdettek az iskolákban. Erre válaszul egy február 11-én megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat. Eszerint gyermekfelügyeletet kell tartani minden osztályban a sztrájkkal érintett iskolákban, mégpedig úgy, hogy nem lehet összevonni csoportokat. Így mindenki csak azokkal és csak abban a tanteremben lehet együtt, akikkel és ahol korábban is volt. Az érettségizőknek az összes érettségi tárgyból meg kell tartani az órát. A többi tanulónak a tanítási órák felét kell leadni, ez vonatkozik az összes tantárgy oktatására. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, a sztrájkjogot.

Február 16-án, a kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt mondta: a kormány megérti a pedagógusok problémáit, szívesen tárgyalnak velük a béremelésről, de azt kérik, hogy tartsák be a jogszabályokat. A miniszter szerint a polgári engedetlenség, amit már több iskolában is elkezdtek a tanárok, nem a megfelelő eszköz.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) egy közleményt adott ki ezen a héten hétfőn. Ebben továbbra is azt követelik a kormánytól, hogy törölje el a február 11-én megjelent rendeletet. Egy másik közleményben a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) közösen állt ki amellett, hogy a kötelező oltásról szóló rendelet módosítása ugyan siker, de megkésett intézkedés. Szerintük már sok pedagógus nem fog visszamenni tanítani.