Polgári engedetlenség: Pécsen közel ezren tüntettek a tanárok mellett

Pénteken is folytatódott a tanárok polgári engedetlensége, így tiltakoznak a pedagógusok a kormány február 11-én megjelent rendelete ellen, ami szerintük ellehetetleníti a sztrájkjogukat.

A kormány rendelete azért problémás a tanárok szerint, mert olyan elégséges szolgáltatásokat ír elő a veszélyhelyzetre hivatkozva a sztrájkjuk idejére, amiknek betartása lényegében láthatatlanná tenné a megmozdulásukat. Eszerint gyermekfelügyeletet kell tartani minden osztályban a sztrájkkal érintett iskolákban, mégpedig úgy, hogy nem lehet összevonni csoportokat. Így mindenki csak azokkal és csak abban a tanteremben lehet együtt, akikkel és ahol korábban is volt. Az érettségizőknek az összes érettségi tárgyból meg kell tartani az órát. A többi tanulónak a tanítási órák felét kell leadni, ez vonatkozik az összes tantárgy oktatására.

A tanárok három célt szerettek volna elérni a korábbi, január 31-i sztrájkjukkal: béremelést, a munkaterhek csökkentését és azt, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen.

Ezekből a követelésekből egy csütörtökön váratlanul megvalósult: Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón bejelentette, hogy a védelmi intézkedések lazulásával a tanárok munkavégzéshez szükséges oltási kötelezettségét is felfüggesztik. Ez azt jelenti, hogy újra taníthatnak azok a pedagógusok is, akik nem oltatták be magukat a koronavírus ellen.

Pécsen csütörtökön nagyjából ötszázan gyűltek össze a Barbakán téren, hogy kifejezzék szolidaritásukat a pedagógusok polgári engedetlenségi mozgalma mellett. Rövid vonulás után érkeztek meg a város főterére, ahol a tömeg közel ezer fősre duzzadt. Pécsi tanárok és középiskolai diákok mellett felszólalt Bittnerné Tóth Krisztina, a PSZ Baranya megyei szervezetének elnöke, aki Szabó Zsuzsannának, a PSZ elnökének adta át a szót. Beszédet mondott Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányi tagja és Zeller Judit jogász-pszichológus, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője is. Ő arról beszélt, a sztrájk valóban alapjog, azt nem lehet elvenni a pedagógusoktól sem, a tanárok sztrájkjának pedig van ereje, mert a „hatalom nem tud másfél millió gyereket taníttatni pedagógusok nélkül.”

A tiltakozáson részt vettek az ellenzéki összefogás pécsi országgyűlési képviselőjelöltjei, Mellár Tamás és Szakács László, valamint pécsi önkormányzati képviselők is.

Pénteken két szegedi iskolából csatlakoztak tanárok a polgári engedetlenséghez: a Szegedi Madách Imre Magyar – Angol Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolából, illetve a szegedi Deák Ferenc Gimnáziumból. Budapesten a Tamási Áron Általános Iskola, Gimnázium és Német Nemzetiségi Gimnázium több tanára tiltakozott.

Ez utóbbi iskola azért különleges, mert 2000-2017 között itt volt igazgató Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ mostani elnöke. Az iskola honlapja szerint jelenleg is óraadó tanárként dolgozik az iskolában.

Térképen láthatja, hogy a tiltakozás első két hetében melyik iskolákból csatlakoztak tanárok az engedetlenséghez. Az ország több mint 5 ezer általános- és középiskolájából az első két hétben kb. 117 intézményből fejezték ki pedagógusok az elégedetlenségüket.

Miért csinálják ezt a tanárok?

Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt.

A szakszervezetek március 16-ra újabb sztrájkot hirdettek az iskolákban. Erre válaszul egy február 11-én, pénteken megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, a sztrájkjogot.

Február 16-án, a kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt mondta: a kormány megérti a pedagógusok problémáit, szívesen tárgyalnak velük a béremelésről, de azt kérik, hogy tartsák be a jogszabályokat. A miniszter szerint a polgári engedetlenség, amit már több iskolában is elkezdtek a tanárok, nem a megfelelő eszköz.