Orbán: A NATO akkor véd meg bennünket, ha mi is készen állunk arra, hogy megvédjük magunkat

Az orosz-ukrán háborúról, annak gazdasági hatásairól és az ötödik hullám lecsengéséről beszélt Orbán Viktor a Kossuth Rádióban. Hamarosan összefoglalóval jelentkezünk.

Legyőztük a koronavírus-járvány ötödik hullámát, levittük a padlóra. Eddig mindig felállt a járvány, de Orbán Viktor szerint nem kizárt, hogy az ötödik hullám volt az utolsó. A szakemberek folyamatosan figyelik a járványügyi helyzetet, és azonnal reagálnak, ha feltűnne a hatodik hullám.

A gazdasági szankciókról is beszélt Orbán. Vannak közvetlen veszélyek és középtávú veszélyek szerinte. A közvetlen veszélyek között a szankciókat említette, a rezsiárak védelmét, és az energiaárak emelkedése miatt a magas infláció veszélyét is ki kell védenie a magyar kormánynak.

A középtávon jelentkező veszély, hogy egész európa gazdasági teljesítménye kisebb lesz, mint azt mindenki gondolta, és háború nélkül lett volna. Újra kell kalkulálni mindent egész Európában, ezt nekünk is el kell végeznünk. Ezt azonban még nem látjuk, attól is függ, hogy mikor ér véget a háború. „Minél hamarabb ér véget a háború, annál kisebb lesz a bajunk” – fogalmazott Orbán. A magyar nemzeti érdek, hogy békepártiak legyünk.

Orbánt szíven ütötte Márki-Zay Péter kijelentése, hogy „a kárpátaljai magyarok oroszbarátok”. A magyaroknak Kárpátalján mindig is voltak problémáik, és vannak ukrán csoportok, akik mindig is gyanakvóan figyelték a magyarokat. Ez háborús időkben tett feljelentés a kárpátaljai magyarok ellen Orbán Viktor szerint, ez a legközvetlenebb veszélyt hozza az ott élő magyarokra. „Az ember időnként nem találja a szavakat a megdöbbentéstől, hogy a felelőtlenség milyen csimborasszóját tudja előállítani a baloldal” – tette hozzá.

Orbán a kormánytagoknak azt az irányt szabta, hogy hiába van választási kampány, ha háború van, az első szempont – ami alapján mérlegelünk – sosem a kampány, hanem a nemzeti érdek és a magyarok biztonsága. Aztán majd a választáson a magyarok okosan elrendezik úgy, ahogy jónak látják – tette hozzá.

Nem véletlenül tanácsol Orbán mindenkinek stratégiai nyugalmat. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk szerinte, a szomszédos országban zajló háborúnak sokfajta kifutása lehet a jövőre nézve. Lehet okoskodni geopolitikáról, biztonságról, de az érvek fölött ott van az ember is, aki meghal. „Mindenki felzaklatott állapotban van” – fogalmazott. „Egy ilyen zaklatott helyzetben könnyű hibázni.” Ezért megfontolt, higgadt döntésekre van szükség szerinte.

Orbán úgy látja, hogy a baloldal a háború oldalán áll, akkor is ha ezt nem tudják. Ha katonákat vagy fegyvereket küldenének a háborúba, az azt jelentené, hogy részese lennék a háborúnak. Észnél kell lenni, nem lehet össze-vissza beszélni és a nyugati barátainknak szívességet tenni egy-egy nyilatkozatunkkal – tette hozzá.

A 2016-ban indult haderőfejlesztésről szól a következő kérdés.

Németországban nagy jelentőségű dolog történt, néhány év múlva egy másik Európában fogunk élni – mondta a miniszterelnök arról a német bejelentésről, hogy felfegyverkezik az országot. A második világháború óta nem volt ilyen, ez új helyzetet teremt.

„Gyenge ember nem kap békét” – mondta a magyar haderő fejlesztéséről. A békéhez saját erőre van szükség, és szövetségesek kellenek. Ha nincs saját erőd, akkor nincs szövetségesed se – fogalmazott a miniszterelnök. Szerinte senki nem fogja az életét feláldozni és a pénzét kockáztatni azért, hogy minket megvédjen, ha mi nem készülünk fel arra, hogy megvédjük magunkat.„Aki azt állítja, hogy a NATO megvéd bennünket, az téved. A NATO akkor véd meg bennünket, ha mi is készen állunk arra, hogy megvédjük magunkat” – fogalmazott.

2010-ben le volt gatyásodva az ország, sok mindent el kellett végezni, mielőtt el tudták kezdeni a haderő fejlesztését. Nem a hadsereg újraépítése volt a legfontosabb, amikor átvették az ország vezetését, hanem a családok, nyugdíjak, a rezsicsökkentés, a devizások ügye. Aztán „beesett” a migráció, de utána elkezdték fejleszteni a haderőt baloldali össztűz mellett. Eljutottunk valameddig, de még nem vagyunk kész – mondta. Már most sem olyan rossz a helyzet, mint tíz évvel ezelőtt. Elég erősek vagyunk ahhoz, hogy mi magunk és a szövetségeseink együtt garantálni tudjuk Magyarország biztonságát. „Betonszilárdságú biztonságunk van. Magyarország baj nem érheti” – tette hozzá.

„Mi a békében vagyunk érdekeltek” – mondta Orbán Viktor. Azt szeretné, ha tárgyalásos útján rendeznék az orosz-ukrán konfliktust. Az ukránok mellett ugyanis mi is kárvallotja vagyunk a háborúnak: menekültek érkeznek, szankciók lépnek életbe. „Nem véletlenül volt Magyarország békepárti már hosszú éveken keresztül korábban is” – mondta Orbán. Nem Magyarország dolga, hogy a világpolitikát elrendezze. Mindent megtettünk az elmúlt években, hogy elkerüljük a háborút, ennyit tudtunk tenni.

Megkezdték a tárgyalásokat a munkadókkal, hogy legyen munkája azoknak, akik idejönnek. Mint a magyaroknak, az itt maradóknak is három hónap után dolgoznia kell. „Mi mindenkit befogadunk, és magunkhoz azonos módon kezeljük őket” – fogalmazott.

Ha beszélni kell, akkor Brüsszelre mindig lehet számítani a miniszterelnök szerint. Ha cselekvésről van szó, akkor viszont a nemzetállamokra lehet számítani. Támogatást egyelőre nem kapott Magyarország az Európai Uniótól a menekültek fogadására. „Én nem tudom Önnek megmondani, hogy mi a jóistent csinálnak Brüsszelben, és mire várnak.”

„Ha erre várnánk, akkor súlyos állapotok alakulnának ki a magyar határnál. Nem kell várni senkire, különösen nem rájuk. Ez a mi ügyünk, ez a mi bajunk, ez a mi problémánk, ezt nekünk kell megoldanunk” – fogalmazott Orbán. Magyarország meg fogja oldani. Brüsszeltől eddig se kapott Magyarország egy fillért sem a déli határvédelemre.

Nemzetbiztonsági és humanitárius feladatokról beszélt Orbán. Sokan jönnek az ország belső területeiről, de a szomszédos terület Kárpátalja, ahova még egy rakéta sem esett be. Ha az is katonai területté válna, az onnan érkezők száma hirtelen a sokszorossá válna.

A rendőrség, a katasztrófavédelem és az idegenrendészet adatai alapján Orbán arról beszélt, az ideérkezők 70-80 százaléka továbbmegy. Sok családot várnak a határon ide érkezett ismerősök Csehországból, Lengyelországból, Ausztriából. Vannak, akiknek pedig Magyarországon van ismerősök, rokonuk. Velük nincs teendője jelenleg a magyar államnak.

De vannak, akiknek nincs hova menniük. Nekik szállást, ellátást, és egészségügyi ellátást kell biztosítani, a gyerekeknek pedig egy-két hónap múlva iskolát kell biztosítani. Még mielőtt az ország belsejébe engednék őket, be kell oltani és ellátni az egészségügyi bajaikat. „Minden állami szervnek megfeszített munkát kell végeznie.” Az egész mögött pedig ott van az ország – mondta Orbán Viktor. Le a kalappal az önkéntesek előtt, akik szerinte kiválóan végzik a munkájukat.

Orbán Viktort először az Ukrajnából érkező menekültekről kérdezi a műsorvezető. Nyolc nap alatt 140 ezer ember érkezett Magyarországra.

Nagyon sokan jönnek Orbán szerint, de még többen is jönnek majd. „Amit most látunk, az a krízisnek, ennek a válságnak az eleje” – fogalmazott. Leginkább Ukrajna belső részeiről érkeznek a magyar határra a menekültek. Ukránok is meg harmadik országhoz tartozók is – tette hozzá. Orbán a határon találkozott kínai, nigériai, indiai diákokkal is. Hozzátette, hogy ők nem maradnak Magyarországon, repülőgépekkel hazamennek majd a két ország között kötött megállapodás alapján. „Jelen pillanatban Magyarország a menedék” – mondta.

Az ötödik hullám lecsengőben van, az operatív törzs javaslatára a kormány lazít a járványügyi szabályokon. Hétfőtől az idősotthonok és a kórházak kivételével eltörlik a maszkviselési kötelezettséget, és a munkáltatók már nem írhatják elő a kötelező oltást. Ez alól az egészségügyi és a szociális dolgozók jelentenek kivételt. Felfüggesztik továbbá a védettségi igazolványra vonatkozó szabályokat is – jelentette be Gulyás Gergely a csütörtök délelőtti kormányinfón.

Orbán Viktor csütörtökön ismét a magyar-ukrán határon, Beregsurányban járt. Arról beszélt a sajtónak, magyar koordináció jól működik, mert „sajnos vagy szerencsére nekünk válságviselt minisztereink vannak”, a miniszterek többsége látott már valamilyen válságot, ezért a koordináció jól működik.

A miniszterelnök szerint már elkezdték szervezni a menekültek munkához juttatását is. „Mindenkinek próbáljuk megteremteni azt a lehetőséget, hogy saját egzisztenciát tudjon kialakítani, ha már úgy hozta az élet, hogy itt fog velünk élni és itt kell berendezkednie Magyarországon. Ez egy munkaalapú ország, itt mindenkit munkához segítünk.”

A BBC tudósítója megkérdezte Orbántól, mit üzen Zelenszkijnek és Putyinnak, mire a lap szerint a miniszterelnök azt felelte: „Nincs üzenetem senkinek. Csak azoknak a menekülteknek van üzenetem, akik itt vannak. Magyarország jó barátja Ukrajnának és az ukrán embereknek, ha itt segítségre van szükségük, számíthatnak ránk. Nem hiszem, hogy a vezetőknek szükségük lenne bármilyen üzenetre és tanácsra a részemről. Ők nagy emberek, és jobban tudják nálam, hogy mit kell tenni. Ami a magyar kívánság, az nem tanács, nem üzenet. Csak egy kívánság a szívemből. Béke, kérem, béke”.

Orbán Viktor kérdésre azt mondta, az oroszokkal és az ukránokkal is Szijjártó Péter külügyminiszter tarja a kapcsolatot, ő személyesen a háború kitörése óta nem beszélt senkivel. A kérdésre, hogy tervezi-e, úgy felelt: „ahogy a szükség hozza, amikor szükség van rá, akkor beszélek.”

Kijelentette továbbá, hogy Paks II. megépül, ez a magyar emberek érdeke. „A kormánynak semmilyen oka nincs arra, hogy megváltoztassa korábbi terveit és nincs is ilyen szándéka” – tette hozzá.