A mi jogainkat mikor veszi bárki figyelembe? – szerdán is folytatódott a tanárok tiltakozása
2022. március 2. – 10:22
Szerdán is folytatódott a tanárok polgári engedetlensége, ami azért kezdődött el több mint két hete, mert a kormány egy február 11-én megjelent rendeletével lényegében ellehetetlenítette a sztrájkhoz való jogukat. Az alapvető jogok biztosa kedden azt közölte: a pedagógusok is az elégséges szolgáltatások meghatározása mellett sztrájkolhatnak, ez szükséges ugyanis a gyermekek oktatáshoz való jogának érvényesüléséhez.
Kérdés persze, hogy milyen széles körű ez az elégséges szolgáltatás. Ezeket a kormány a február 11-én megjelent rendeletében a járványügyi veszélyhelyzetre hivatkozva külön előírta a tanároknak. Gyermekfelügyeletet kell tartani minden osztályban a sztrájkkal érintett iskolákban, mégpedig úgy, hogy nem lehet összevonni osztályokat, tehát mindenki csak azokkal és csak abban a tanteremben lehet együtt, akikkel és ahol korábban is volt. Az érettségizőknek az összes érettségi tárgyból meg kell tartani az órát. A többi tanulónak a tanítási órák felét kell leadni, ez vonatkozik az összes tantárgy oktatására. A pedagógusok szerint ha betartják a kormány által meghatározott feltételeket, a sztrájkjuk lényegében láthatatlanná és így értelmetlenné válik.
Szerdán a Pécsi Janus Pannonius Gimnázium, a gyöngyösi Magyar Máltai Szeretetszolgálat Károly Róbert Technikum, Szakképző Iskola és Gimnázium, Budapestről a Megyeri Úti Általános Iskola, a Lázár Ervin Általános Iskola, a Budapest VI. Kerület Bajza Utcai Általános Iskola, a Németh László Gimnázium, a Budapest XIII. Kerületi Tomori Pál Általános Iskola több tanára csatlakozott a tiltakozáshoz.
Egy, a Megyeri Úti Általános Iskolában dolgozó pedagógust kérdeztünk arról, mi a véleménye a kormány által előírt elégséges szolgáltatásokról. Szerinte az is elég lenne, ha úgy mint például egy nyári szünetben, tankerületi szinten összevont ügyeletet tartanának. Hozzátette.
„A mi jogainkat mikor veszi bárki figyelembe? Valamikor foglalkozzanak már velünk is.”
Térképen láthatja, hogy a tiltakozás első két hetében melyik iskolákból csatlakoztak tanárok az engedetlenséghez. Az ország több mint 5 ezer általános- és középiskolájából az első két hétben kb. 117 intézményből fejezték ki pedagógusok az elégedetlenségüket.
Miért csinálják ezt a tanárok?
Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt.
A szakszervezetek március 16-ra újabb sztrájkot hirdettek az iskolákban. Erre válaszul egy február 11-én, pénteken megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, a sztrájkjogot.
A legutóbbi kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt mondta: a kormány megérti a pedagógusok problémáit, szívesen tárgyalnak velük a béremelésről, de azt kérik, hogy tartsák be a jogszabályokat. A miniszter szerint a polgári engedetlenség, amit már több iskolában is elkezdtek a tanárok, nem a megfelelő eszköz.
