17 egyházi iskola 340 pedagógusa is tiltakozik a kormány sztrájkjogot ellehetetlenítő rendelete ellen

Kedden is folytatódott a polgári engedetlenség az iskolákban, 17 egyházi iskola 137 tanára és 203 támogató kollégájuk csatlakozott az eddig főleg állami iskolákban dolgozó pedagógusok kiállásához. A tiltakozás oka ugyanaz: a kormány február 11-én megjelent rendelete szerintük ellehetetleníti a sztrájkjoguk gyakorlását.

A következő egyházi iskolákból csatlakoztak tanárok a polgári engedetlenséghez:

• Szent Angéla Gimnázium Ferences Általános Iskola és Gimnázium 21 pedagógusa és 16 támogatója,
• a Budapesti Ward Mária Általános Iskola, Gimnázium és Zeneművészeti Szakgimnázium 14 pedagógusa és 21 támogatója,
• a budapesti Piarista Gimnázium 21 tanára és 3 támogatója,
• a kecskeméti Piarista Gimnázium, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda 20 pedagógusa és 22 tanári és 125 szülői támogatója,
• a szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium 3 tanára és 7 támogatója,
• a váci Piarista Gimnázium 4 tanára,
• a dunakeszi Krisztus Király Római Katolikus Általános Iskola 11 pedagógusa és 10 támogatója,
• a győri Apor Vilmos Katolikus Iskolaközpont 9 pedagógusa és 6 támogatója,
• továbbá a Szent II. János Pál Iskolaközpont, a kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnázium és Kollégium, a Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium és a Sík Sándor Római Katolikus Iskola 1-1 pedagógusa.

44 résztvevő és 136 támogató kollégájuk nem akarta az iskoláját megnevezni – derül ki a Telexnek elküldött sajtóközleményükből. A mai napon 8-14 között nem veszik fel a munkát. Mint közleményükben írják:

„Aggódunk a közoktatás nehézségeit és fenntarthatatlanságát tapasztalva. Meg vagyunk győződve arról, hogy a ránk bízottak javát és jövőjét most úgy szolgálhatjuk a legmegfelelőbben, ha keresztény lelkiismeretünk szavát követve csatlakozunk az ország állami és egyházi iskoláiban kibontakozó polgári engedetlenségi akcióhoz.”

Kedden további iskolákból is csatlakoztak tanárok az engedetlenséghez: a Gödöllői Török Ignác Gimnázium, a székesfehérvári Zentai Úti Általános Iskola, a veszprémi Vetési Albert Gimnázium, Budapestről a Kontyfa Általános Iskola és Gimnázium, a Nagy László Általános Iskola és Gimnázium, a Homoktövis Általános Iskola és a Közgazdasági Politechnikum Alternatív Gimnázium több pedagógusa nem vette fel a munkát.

Hétfőn, február 28-án a tanítási idő után budapesti vezető gimnáziumok hetven tanára és tanár szakos hallgatója gyűlt össze a Kálvin téren, hogy támogassák kollégáikat.

Térképen láthatja, hogy a tiltakozás első két hetében melyik iskolákból csatlakoztak tanárok az engedetlenséghez. Az ország több mint 5 ezer általános- és középiskolájából az első két hétben kb. 117 intézményből fejezték ki pedagógusok az elégedetlenségüket.

Miért csinálják ezt a tanárok?

Az ügy előzménye, hogy még január 31-én országos sztrájkot hirdettek a szakszervezetek, több mint 20 ezer tanár vett részt a kétórás tiltakozáson. A sztrájkot azért kezdeményezte a két nagy pedagógus szakszervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), mert nem vezettek eredményre a tárgyalásaik a kormánnyal. Három követelésük volt: béremelés, a munkaterhek csökkentése és az, hogy ne küldjék fizetés nélküli szabadságra azokat a dolgozókat, akik nem oltatják be magukat a koronavírus ellen. A bíróság első fokon jóváhagyta a sztrájkot, de az Emmi többször is felszólította a tanárokat, hogy annak megtartása törvénytelen, mert nincs jogerős bírósági döntés róla. A tárca emellett baloldali politikai akciónak nevezte a munkabeszüntetést. Végül a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen is kimondta, hogy a tanárok sztrájkja jogellenes volt.

A szakszervezetek március 16-ra újabb sztrájkot hirdettek az iskolákban. Erre válaszul egy február 11-én, pénteken megjelent kormányrendeletben a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva előírták az elégséges szolgáltatásokat: többek között gyermekfelügyeletet kell tartani minden osztályban a sztrájkkal érintett iskolákban. Mégpedig úgy, hogy nem lehet összevonni osztályokat, tehát mindenki csak azokkal és csak abban a tanteremben lehet együtt, akikkel és ahol korábban is volt. Az érettségizőknek az összes érettségi tárgyát meg kell tartani. A többi tanulónak a tanítási órák felét meg kell tartani, ez vonatkozik az összes tantárgy oktatására. Ez a tanárok szerint lényegében láthatatlanná teszi a sztrájkot, és ellehetetleníti alapvető jogukat, a sztrájkjogot.

A legutóbbi kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely azt mondta: a kormány megérti a pedagógusok problémáit, szívesen tárgyalnak velük a béremelésről, de azt kérik, hogy tartsák be a jogszabályokat. A miniszter szerint a polgári engedetlenség, amit már több iskolában is elkezdtek a tanárok, nem a megfelelő eszköz.