444.hu: Két végrehajtó beismerő vallomást tett a Schadl–Völner-ügyben

Két meggyanúsított végrehajtó – legalább részleges – beismerő vallomást tett, öt viszont megpróbálta kimagyarázni, miért vittek rendszeresen tízmilliókat készpénzben Schadl Györgynek, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökének – derül ki az összesen 1734 oldalas nyomozati iratból, amely alapján Schadlt és Völner Pált, a hivatali visszaélés, vesztegetés elfogadása és más miatt lemondott fideszes államtitkárt is meggyanúsították.

A gyanú szerint a Végrehajtói Kar elnöke százmilliókat, sokszor az osztalék 100 százalékát szedte el azoktól a végrehajtóktól, akiket Völner államtitkár segítségével neveztek ki. A 444.hu által ismertetett nyomozati dokumentumok szerint a Központi Nyomozó Főügyészség hét olyan, az elmúlt években kinevezett végrehajtót gyanúsított meg, akik ellen vádemelést is javasolnak.

Mindegyik esetben az a megalapozott gyanú áll fenn, hogy Schadl és Völner korrupciós kapcsolata révén jutottak végrehajtói irodájukhoz, és a kinevezésükre döntő hatással bíró két vezetőnek „cserébe” pénzt juttattak.

A 444.hu újabb cikke alapján mind a hét gyanús kinevezésnél ugyanaz történt: Schadl felajánlotta a szakterületen többnyire járatlan, de a szükséges jogi végzettséggel rendelkező embereknek, hogy elintézi nekik a végrehajtói kinevezést, ha kifizetik neki az osztalék 50 vagy akár 100 százalékát.

A hét frissen kinevezett végrehajtó közül négy 40–80 milliót adott Schadlnak, hárman 190–250 milliót, mindezt másfél és három év közötti időintervallumban. Cserébe Schadl havi 1-2 milliót juttatott nekik a pár százezres alapfizetésük mellett.

A nyomozati iratok szerint Völner Pál ugyanezen a módon kapta a kenőpénzt, és Schadllal három éven keresztül találkozgattak rendszeresen, így az államtitkár nagyjából kéthavonta jutott a kenőpénzhez, havi bontásban átlagosan 2,2 millióhoz. Összességében Völner a vádirat szerint legalább 83 milliót kapott, míg Schadlnak a végrehajtók összesen legalább 884 milliót fizettek.

A nyomozati anyag arra is kitért, hogy a pénzeket Schadl egyik közvetlen alkalmazottja, a sofőrje szedte be a végrehajtóktól, és nemcsak átvette a milliókat, hanem szinte mindig

a bankfiókba is elkísérte az érintetteket, majd pedig maga szállította ki a havi „fizetéseket”.

Mindezt számszerűen is visszakövették az ügyészek, hiszen a nyomozók bekérték a végrehajtói irodák bankszámláinak forgalmi adatait, illetve Schadl pénzügyesének laptopját is lefoglalták egy házkutatás során. Azon pedig megtalálták a „Házipénztár 2021” „Házipénztár2018”, „Házipénztár2018-2” és „Házipénztár2019” elnevezésű Excel-fájlokat, amelyekben azt vezették a végrehajtók monogramjaival jelölve a forrást, hogy mennyi kenőpénz érkezett be.

Az egyik gyanúsított végrehajtó arról vallott a bíróságon, hogy a karon belül rajta kívül még öt fegyelmi szakülnök van, egyikük szintén gyanúsított, egy másik pedig Schadl felesége.

A tettüket – egyikük csak részben – beismerő végrehajtók közül az egyik arról is vallomást tett, hogy úgy tudta,

az iroda osztalékának egyharmad része valójában Völner Pálnak ment.

Az ügyet az Országgyűlés mentelmi bizottságának fideszes elnöke által jegyzett parlamenti határozat is összefoglalta már, abból is világos, hogyan válhatott a bűnszervezet részévé az államtitkár. Ebben az állt: „Völner Pál a végrehajtásról szóló törvényben meghatározott törvényes jogait a Kar elnöke érdekeinek megfelelően gyakorolja, így

államtitkárként és miniszterhelyettesként, ebből fakadó hivatali pozícióját és tekintélyét az Igazságügyi Minisztériumban dolgozó hivatalos személyeknél felhasználva elérje, hogy azokat a személyeket nevezzék ki végrehajtónak, akiket informálisan a Kar elnöke támogatott,

támogassa a Kar elnökét abban, hogy a Karral kapcsolatos működési-, gazdasági-, szervezeti elképzelései érvényre jussanak.”

A Schadl–Völner-ügy december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a fideszes parlamenti képviselő, akkori igazságügyi államtitkár a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.

Az ügynek tizenkét gyanúsítottja van, köztük nyolc végrehajtó. Völner lemondott államtitkári posztjáról, egy héttel később felfüggesztették a mentelmi jogát, és önként jelentkezett a Központi Nyomozó Főügyészségen. Nyilatkozatában azt írta, hogy az indítvány „meglehetősen zavaros, elnagyolt, ellentmondásos, több helyen összefüggéstelen, bizonyos részeiből az sem derül ki, hogy a Legfőbb Ügyészség milyen bűncselekmény megállapítását feltételezi”. Szerinte a Legfőbb Ügyészség indítványa személyét érintően számtalan valótlan állítást tartalmaz, melyekre konkrétan majd a nyomozó hatóság részére fog reagálni.

Schadl Györggyel szemben 5-től 10 évig, 2-től 8 évig, illetve 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények megalapozott gyanúját közölte a Központi Nyomozó Főügyészség. Többek között vesztegetést állítva és üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedéssel, valamint hétrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásával vádolják.

A végrehajtókkal nagyrészt 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúját közölték a novemberi tárgyaláson, mivel cselekményeik – bizonyítottságuk esetén – hivatali vesztegetés bűntette megállapítására lehetnek alkalmasak.

Az ügy a magyar államigazgatás, sőt az igazságszolgáltatás legfelsőbb szintjéig nyúlhat, meglehetősen sötét képet festve annak működéséről. Szombat este közleményben reagált az Országos Bírói Hivatal (OBH) a 444.hu cikksorozatának azon cikkére, amely szerint a Völner-ügy kulcsfigurája, Schadl György egy bíró kicsinálásával is megpróbálkozott. A cikk fontosabb állításait ebben az írásunkban szemléztük részletesen.

A nyomozati jegyzőkönyvek alapján a 444.hu már több korábbi cikkben is megírta, hogy Schadl György a Magyar Végrehajtói Kamara elnökeként az ügyészség szerint rendszeresen adott át korrupciós pénzeket Völnernek, de azt is feltárták, hogy szakmányban intézett el egyetemi vizsgákat is az ismerőseinek, köztük Rogán Antal kabinetfőnökének, Nagy Ádámnak, aki időnként el sem ment a pécsi vizsgájára, de Schadl kérésére így is átengedték. Rogán kabinetfőnökének és Schadlnak más kapcsolata is napvilágra került.