Karácsony: Senki sem jelentkezett a Városháza-ügy korrupciós száláért felajánlott egymillióért

Ismét összeült hétfőn a fővárosi önkormányzat eseti, többpárti vizsgálóbizottsága, aminek az a feladata, hogy kivizsgálja a sajtóban Városháza-ügyként elhíresült esetet. A bizottság ezúttal Karácsony Gergely főpolgármestert hallgatta meg.

Karácsony elmondta, hogy már a ciklus elején megvolt a szándék, hogy elindítsák a Városháza fejlesztését. 2020 októberében döntés is született a fejlesztés stratégiájáról, ami elindította Városháza park fejlesztését. A döntés alapjául egy, a főváros vagyonkezelő cége által készített döntéselőkészítő anyag szolgált, ami érveket, alternatívákat tartalmazott. Ezt az anyagot a Városháza nyilvánosságra hozta, a tanulmány utolsó mondatai pedig tisztán mutatják, hogy a főváros nem kívánta az épületet értékesíteni, amit egyébként a törvny szerint meg se tehetne, közölte a főpolgármester.

Karácsony hozzátette: összegyűjtötték a 2019 óta született összes vagyongazdálkodással kapcsolatos döntést, és nyilvánosságra hozták a dokumentumokat annak bizonyítására, hogy nem hoztak olyan döntéseket, amelyek nem az árat tekintették volna az egyedüli szempontnak. Közölte: egymillió forintot ajánlott fel annak, aki bármilyen korrupcióra utaló mondatot talál az anyagban, de végül senki sem jelentkezett a pénzért. Hamis tehát a vád, hogy el akarták volna adni a Városházát, és hamis az is, hogy nem átlátható módon gazdálkodtak, tette hozzá Karácsony.

A főpolgármester ezután bemutatta az ügy – véleménye szerinti – valódi szereplőit. Ők azok az emberek, akik a zavarkeltést csinálták, mondta: Gansperger Gyula – az Orbán-kormány volt családi könyvelője, a Rahimkulov-család – a legvagyonosabb család Magyarországon, politikai kapcsolatrendszerük a legmagasabb szintre ér Magyar- és Oroszországban is, Huszár Viktor – a Gattyán párt alelnöke, aki Rahimkulovék nevében tárgyalt. Rajtuk kívül még Berki Zsolt, aki azt nyilatkozta, hogy nem ismeri őket, és hogy az egész ügyletet Gansperger erőltette, tette hozzá a főpolgármester.

Karácsony elmondta, hogy bár nincs semmi a nyomozó hatóságok kezében, mégis a rendőrség valamiért úgy érezte, hogy kirakat-házkutatásokat kell lefolytatni, amiről a kormánymédia szinte gyorsabban tudott, mint az érintettek. Időközben a Városháza-ügyet kiemelten kezelő Index rovatvezetője felállt, mert rájött, az újságot platformként használják az ügyben, emelte ki Karácsony.

Mindeközben a kormány eladta a taszári repteret pályázat nélkül, folyamatosan árusították ki az állami vagyont, a gyanús kormányzati ügyekben pedig, például Völner-ügy, Pegasus-ügy, nem állt fel vizsgálóbizottság, folytatta Karácsony. Közölte: a Városházával szemben álló Városház u. 16 szám alatti épület pedig úgy került a végrehajtó-botrányban ismertté vált Schandl György birtokába, hogy az eladó a fideszes vezetésű V. kerületi önkormányzat nem hagyta érvényesíteni a főváros elővásárlási jogát. Mivel több ilyen ingatlanról is tud a főpolgármester, ezért azt javasolta, hogy a Városháza vizsgálóbizottság jelentésének elfogadása után a bizottság folytassa munkáját a Völner-ügy főszereplőjével kapcsolatos többi kerületi ingatlanértékesítés vizsgálatával, amelyekben a főváros úgy érintett, hogy a nyomott áron kínált ingatlanok esetében nem élhetett elővásárlási jogával.

A folytatásban az MTI szerint Kovács Péter, a vizsgálóbizottság fideszes elnöke Karácsony Gergely prezentációjára reagálva úgy fogalmazott: „a legjobb védekezés a támadás, de ez (...) itt kevés lesz, kérdésekre is válaszolni kell”. Karácsony Gergely felháborítónak nevezte, hogy „kamu” hangfelvételek alapján „kamu” házkutatásokat tart a rendőrség és a vizsgálóbizottság elnökének, Kovács Péter XVI. kerületi polgármesternek (Fidesz-KDNP) azon kérdésére válaszolva, hogy szerinte a hangfelvételek nem valósak, úgy válaszolt: „azt állítom, hogy sz...rok rá, hogy mi van ezeken a hangfelvételeken”, ugyanis emberek beszélgetnek egymás között, így semmit nem bizonyít a felvétel.

Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetének tudományos munkatársa a bizottság előtt arról beszélt, nem áll rendelkezésére nyílt típusú információ arra vonatkozóan, hogy Oroszország be kíván-e avatkozni az országgyűlési választásokba, ugyanakkor – mint mondta – abban a szokatlan helyzetben vagyunk, hogy az orosz érdekek azt kívánják: a jelenlegi kormány maradjon hatalmon, ugyanis számukra fontos ügyekben egy esetleges kormányváltás alapvető fordulatot hozna. Ide sorolta a paksi atomerőmű bővítésének kérdését, valamint az európai uniós szankciókkal és az ukrajnai konfliktussal kapcsolatos hozzáállást.

Rácz András úgy fogalmazott: „az Oroszországi Föderáció szempontjából kulcsfontosságú a közelgő választás. Nagyon furcsa lenne, ha nem próbálna meg a rendelkezésre álló eszközökkel befolyásolni a végeredményt”.