Két velencei-tavi állami ingatlant adna a fideszes kötődésű Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskolának a kormány

A veszélyhelyzet meghosszabbítása mellett egy másik salátatörvényben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt is javasolta, hogy két velencei-tavi állami ingatlannal gazdagodjon egy kormánypárti kötődésű alapítvány – hívta fel a figyelmet Kocsis-Cake Olivio.

A Párbeszéd parlamenti képviselője azt írta Facebook-oldalán: a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola nevet viselő intézmény „fontos emberei” között van három fideszes képviselő – L. Simon László, Tessely Zoltán és Lezsák Sándor – is.

Az „ajándékozás” hivatalos indoklása szerint azért van szükség az állami vagyon átruházására, hogy segítsék az alapítvány nevelési, oktatási, felsőoktatási feladatait. Kocsis-Cake szerint azonban meglehetősen kérdéses,

miként járul hozzá a nevelési tevékenységhez Velence egyik legértékesebb partszakasza vagy a gárdonyi Piramis Hotel.

Kocsis-Cake emlékeztetett, a Velencei-tó partja az emberek számára már most is egyre kevésbé elérhető, a két értékes tóparti ingatlan átadása tovább ronthat a helyzeten. Azt írta, az oktatási tevékenységhez a parttól távolabbi telkek is tökéletesen megfelelnének, amivel így az ajándékozás nem is járna az egészséges környezethez való alapjog tömeges sérelmével.

Az ellenzéki politikus az üggyel kapcsolatban mindenesetre az Emberi Erőforrások Minisztériumához fordul kérdéseivel.

Emlékezetes: a Balaton, a Fertő tó, a tatai Öreg-tó és a Velencei-tó is veszélyben van, erre hívta fel a figyelmet az a közös nyilatkozat, amit 75 civil szervezet írt alá tavaly októberben. Kéréseik azonban nem kerültek az Országgyűlés elé, mert a parlament fenntartható fejlődés bizottságának fideszes többsége indoklás nélkül leszavazta a magyarországi tavak védelméről benyújtott ellenzéki javaslatot, amit a Nagy Tavak Koalíció nevű civil összefogás fogalmazott meg.

A Nagy Tavak Koalíció tavaly márciusban alakult civil mozgalom szerint mind a négy, fent említett tavat olyan beruházások veszélyeztetik, amelyek kizárólag szűk gazdasági érdekkörök rövid távú érdekeit helyezik előtérbe, és nem a közösség, a természet megóvásának szempontjai érvényesülnek.

A civilek a Balaton, a Fertő tó, a Tatai Öreg-tó és a Velencei-tó védelme érdekében már tavaly szeptemberben kiadtak egy közös nyilatkozatot, amelyhez akkor 74 civil szerveződés csatlakozott. Úgy látták azonban, hogy ennek ellenére az összes érintett tónál csak romlott a helyzet, mivel szerintük:

• a Balaton körül folyamatosan új beépítési tervekről hallani;
• a Velencei-tónál folyik a területek átminősítése;
• a Fertő tavon megindult egy hatalmas rombolási folyamat, területrendezés címmel;
• a tataiak pedig a sikeresnek tűnő népszavazási kezdeményezésük ellenére sem nyugodhattak meg.

A kormányoldal nem látja értelmét a természet- és lakosságvédelmi törekvéseknek, holott éppen a Velencei-tó esetében jól látható, milyen következményekkel jár a vízparti ingatlanok magánosítása. Ahogy arról már korábban is beszámoltunk, az önkormányzati tulajdonú korzó miatt hónapok óta háborúzik a velencei önkormányzat és az üzemeltető Gomi Kft.

A 2014-ben átadott korzó és a strand üzemeltetését a Gomi Kft. nyerte el, az indulás óta ők viszik a feladatot, és 2030-ig van érvényben a szerződésük az önkormányzattal. Ehhez képest az együttműködés a terület tulajdonosával korántsem zökkenőmentes. A strand egy részét már tavasszal is lezárták egy kerítéssel, aztán október elején a teljes területet bekerítették. A kerítés miatt nem lehetett megközelíteni a büféket és a vízpartot sem. Ezután kezdeményezett birtokvédelmi eljárást a város polgármestere, Gerhard Ákos. Október második felében a székesfehérvári jegyző birtokháborítást állapított meg, és arra utasította a vállalkozást, hogy bontsa el a part megközelítését lehetetlenné tevő kerítést.

A nagy kerítésvita aztán november elején újabb epizódhoz érkezett, amikor a velencei önkormányzat barkácsmegoldásokból arra következtetett, hogy a korzó parkolójának elzárására készülnek.