Strandháború Velencén: a polgármester megtiltotta, mégis bekerítik a szabadstrandot

Velence izgalmas időket él mostanában. Még javában tart az uszodabotrány (legutóbb az önkormányzat biztonsági őrökkel foglalta el a saját építkezését), de közben egy új esemény kezdte borzolni a kedélyeket a városban: a legnagyobb, eddig szabadstrandként funkcionáló partszakaszra kerítést kezdett építeni strand üzemeltetője. A szabad fürdőzésnek és korlátozások nélküli bejárásnak potenciálisan véget vető manőver sem a lakosság nyilvánosan véleményt formáló része, sem a városvezetés tetszését nem nyerte el. Az új rendszer – ha egyáltalán sikerülne bevezetni az önkormányzat tiltakozása ellenére – a mostani tervek szerint csak a Velencére máshonnan strandolni járóknak tenné fizetőssé a belépést, de sok helyi így is aggódik, és nem érti, miért lenne erre szükség.

A hétvégén meglepő poszt jelent meg Velence hivatalos Facebook-oldalán. Ebben az önkormányzat jelezte, hogy a felkapott helyi strandot éppen körbekeríti az azt üzemeltető vállalkozó, holott önkormányzati területről van szó, és a munkálatokat a polgármester kifejezetten megtiltotta.

Hogyan történhet ilyen a tulajdonos szándéka ellenére, milyen kölcsönös sérelmek állnak az önkormányzat és az üzemeltetés konfliktusa mögött, és mi lesz a szabadstrand jövője?

Bevásárlóközpont épült a partra

Velencén, a jelenleg még szabadstrandként működő partszakaszon található Korzó komplexum a kezdetektől problémás és megosztó volt. A 2008-as projektindításhoz képest jókora csúszással készült csak el „a Velencei-tó kapuja” (ami tulajdonképpen leginkább egy bevásárlóközpontra hasonlít), mivel az elsőként megbízott kivitelezőcég csődbe ment, amikor még csak félkész állapotban volt az épület. Az összesen 1,19 milliárdos uniós és állami támogatással 2,2 milliárd forintból megvalósított tóparti plázát és kisuvickolt strandot végül 2014-ben adták át, de elkészültének sem örült mindenki, hallottuk helyi lakosoktól:

sokan inkább azt preferálták volna, hogy maradjon a megszokott, természetes partmenti föveny, ahol fogyasztani ugyan nem lehetett, de cserébe voltak fák és fű, a pláza pedig valahol beljebb épül.

A hosszú csúszás után megnyitott Korzó már a hetedik éve fogadja a strandolókat, vásárlókat. Ugyan többektől hallottuk, hogy amikor az ötletgazda előző előtti városvezetés beharangozta a projektet, többet vártak (például helyieknek szóló kulturális programokat nagyobb számban), de azért nem rossz, hogy van, „sokat tesz a város turizmusáért”. Ugyanez a másik oldalról bosszantja is a helyiek egy részét, nyáron állandó tumultusról, szemétről, parkolási problémákról számolnak be, valahogy úgy, mint Ördög Nóráék kisboltja esetében. Olyannal is beszéltünk, aki már egyáltalán nem jár le a partra szezonban, mert nem bírja azt a közeget és tömeget, amit a Korzó odavonz.

Mindenesetre a Korzóhoz tartozó part- és strandrészt mostanáig bárki bármikor használhatta megkötések nélkül, de ha az üzemeltetőn múlik, ennek most vége.

A múlt hét végén elkezdtek lekeríteni egy nagyobb részt a strandból, amellyel az a terv, hogy helyi lakcímkártyával ingyenesen, máshonnan érkezőknek viszont csak egy a büfékben levásárolható kupon megvásárlása ellenében lesz elérhető, este 10-től reggel 9-ig pedig nem lehetne bejárni egyáltalán.

Az üzemeltető cég szerint ez az egyetlen értelmes kísérlet a jelenlegi problémák megoldására, az önkormányzat viszont hallani sem akar róla, és az ügynek jelen állás szerint pereskedés lehet a vége. De hogy jutottunk odáig, hogy a polgármesteri hivatal és az általa megbízott cég már csak ügyvédi felszólításokban és utcai jelenetek keretében kommunikálnak egymással?

Régre visszanyúló konfliktus

A Korzó és közvetlen környezete (így a strand) üzemeltetését a Gomi Kft. nyerte el, az indulás óta ők viszik a feladatot, és az érvényes szerződés értelmében ez még legalább 2030 végéig így lesz. Ehhez képest az együttműködés a terület tulajdonosával korántsem zökkenőmentes. Az önkormányzat vezetése a Korzó-projekt megálmodása óta többször változott, az előző, fideszes kurzus után 2019 ősze óta a független Gerhard Ákos a polgármester, aki már lokálpatrióta civil tevékenysége során is összetűzött egyszer a Gomi Kft.-vel.

Néhány évvel ezelőtt a cég szeretett volna élni azzal a szerződésben rögzített lehetőségével, hogy egy apartmanszintet ráhúzzon a Korzóra, ez azonban a helyiek közül sokaknak nem tetszett: Gerhardék népszavazást kezdeményeztek az ügyben.

Az aláírásgyűjtés sikeres volt, de az 50% +1 szavazatos küszöb és a szerencsétlen időpontválasztás halálra ítélte az ügyet: nem ment elég ember, hogy érvényes legyen a népszavazás. Egyik helyi forrásunk szerint akkoriban azt beszélték, a Gomi Kft. akkori tulajdonosával együttműködőbb viszonyban lévő a fideszes városvezetés direkt úgy tűzte ki az időpontot, hogy az kedvezőtlen legyen a részvétel szempontjából, holott tehették volna az 2018-as országgyűlési választás idejére is, és akkor csak plusz egy szavazólapot kellett volna kitölteniük a választópolgároknak. Így vagy úgy, de a Korzó apartmanprojekt végül elhasalt, a megyei kormányhivatal vétózta meg, mivel a szerződés egy másik pontja szerint a cégnek a műszaki átadáshoz képest hamarabb bele kellett volna kezdenie a ráépítésbe.

Új szint tehát nem épült a plázára, de mint látható, Gerhard Ákos és a Gomi Kft. már ekkor ellentétes oldalra keveredtek. Gerhard közben polgármester lett, és nem csak itt volt változás a 2019-es önkormányzati választás után, a fideszes vezetés leköszönését követően hirtelen a Gomi Kft. is tulajdonost váltott: Görgicze Zoltán eladta a céget Berényi Csabának. A viszony az új tulajdonossal nem javult meg, amit a tavaly nyári óriáskerékbotrány is mutat. Az üzemeltetés által engedély nélkül kihelyezett óriáskereket végül némi adok-kapok után elvitték, mint ebből is látható, az önkormányzat viszont már ekkor sem nézte jó szemmel, hogy a Gomi Kft. elég szabadon értelmezi, mit kezdhet a kezelésében álló területtel.

Az üzemeltető szerint áldatlan állapotok vannak

A szabad kezelés legújabb bizonyítéka a most botrányt kavart kerítés. Ezzel kapcsolatban radikálisan eltérő, bemerevedett álláspontokat találtunk a két félnél. Az önkormányzat úgy értelmezi az üzemeltetési szerződést, hogy aszerint tilos volna ilyesmit csinálni, szabadstrand fenntartásával van megbízva a Gomi Kft. Utóbbi viszont úgy véli, mivel nem a teljes partot, csak annak egy részét keríti le, nincs jogi probléma ezzel a megoldással. Ők egyébként azt állítják, hogy a stranddal kapcsolatban

évek óta csak halmozódnak a lakosságot és a látogatókat zavaró tényezők, ezekre jó megoldást jelentene a lekerített „VIP-rész”, de az önkormányzat nem hajlandó meghallgatni sem a javaslatukat.

A Gomi ügyvezetése szerint a fő gond a már említett tumultuson kívül, hogy sokan nem megfelelően használják a területet, illetve tolvajok is fel-felbukkannak a szabadstrandon: rendszeres az értékek eltűnése, sokan nem fogyasztanak a büfékből, hanem a Korzó Sparjában veszik az ételt, aztán még ott is hagyják a földön a szemetüket, csikkeket nyomnak el a homokban. A környék kutyásai este a Korzónál sétáltatnak, és némelyek nem szedik össze a kutyájuk után ürüléket, így másnap hajnalban az üzemeltetésnek kutyapiszok-takarítással és az éjjel a tóparton piálók után maradt üvegcserép feltakarításával kell kezdenie.

A cégvezetés állítása szerint a szemétprobléma olyan szintet ért el, hogy vásárolniuk kellett saját költségen egy szeméttömörítő gépet, plusz konténereket, és rengeteget fizetnek a strandolók által otthagyott szemét elvitetéséért, amibe az önkormányzat nem száll be. A többi költség nagyságára is panaszkodtak: az önkormányzatnak fizetendő havi 3 millió forintos bérleti díj mellett nekik kell fizetniük többek között a vízimentők díját és a vízminőségi mintavételt, miközben a büfések bérleti díján nem tudnak emelni. Hogy anyagilag gondban lenne a cég, az a nyilvános adatokból egyébként nem látszik, az Opten alapján 2019-ben 68 millió forintos eredményt ért el 369 milliós árbevétel mellett, és legalább 2015 óta folyamatosan nyereséges.

Mint a Gomi vezetése mondja, ők csak azt szeretnék, ha lenne egy „igényesebb kört kiszolgáló, kulturáltabb rész”, gyakorlatilag egy kis VIP-szekció a strandon, és ez különben sem érintené anyagilag hátrányosan a helyieket, hiszen a velencei és kápolnásnyéki lakosoknak lakcímkártya felmutatásával díjmentesen bemehetnének. A máshonnan érkező strandolók sem járnának rosszul, mert a belépőt lefogyaszthatnák a büfékben, mondják.

Önkormányzat: minden jogalapot nélkülöz a kerítés

A polgármesterék szerint viszont nincs ez így jól, és a Gominak nem volt joga kerítést felhúzni a területükre. Ráadásul a cölöpök leverését úgy kezdték meg, hogy a cég ügyvédjének erről szóló bejelentésére válaszul az önkormányzat kifejezetten megtiltotta a terület lezárását. Gerhard Ákos pénteken ki is ment a helyszínre, hogy megakadályozza az építkezést,

beszámolók szerint ekkor a cég vezetője, Berényi Csaba „minősíthetetlen stílusban” kiabált a polgármesterrel, a munkálatokat pedig nem szakították meg.

Az alpári ordítozás állítólag nem először fordul elő, önkormányzati ügyekre rálátó forrásunk azt mondta, korábban a hivatalban is történt ilyen az óriáskerékügy kapcsán, és az új cégvezetés amúgy sem együttműködő, például amikor átvették a Gomi Kft.-t, sokáig fel sem vették a kapcsolatot a tulajdonos önkormányzattal.

A Gomi oldaláról pontosan a fordítottja jön vissza: az ottani vezetés az önkormányzatról állítja, hogy semmilyen szinten nem segítőkész, mint mondják, tavaly legalább hatvan levelet küldtek praktikus ügyekben, de egyre sem érkezett válasz. A polgármesteri hivatal nemtörődömsége szerintük számos esetben konkrét kárt okoz a cégnek és az üzletháznak: a télen például volt olyan eset, hogy elromlott a fűtés, de a tulajdonos beleegyezése nélkül (ami késlekedett) nem tudták javíttatni, ezért tizenpár fokban fagyoskodtak az üzletek dolgozói a Korzóban.

A lakosság egy része nem repes az örömtől

Érdekes körülmény, hogy bár a Gomi Kft. kommunikációja szerint a helyieknek csak jót hozhat a kerítés (hiszen nekik nem kell fizetniük továbbra sem), helyi forrásaink, olvasói levelek és Facebook-kommentek (itt és itt) alapján az a kép látszik kirajzolódni, hogy

a véleményt nyilvánító velenceiek többsége utálja a kerítés ötletét, és azt szeretnék, ha a strandjuk megmaradna szabadstrandnak.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kerítés nem ér végig a partszakaszon, így mindenképp maradna egy rész, ahol továbbra is minden korlátozástól mentesen le lehetne menni fürdeni, de akikkel beszéltünk, azok szerint ez nem optimális: csak egy lejáró van, és a víz ott rögtön két méteres, nem fokozatosan mélyül.

Mások egyszerűen azt kifogásolják, hogy egy magáncég milyen alapon avatkozik be ilyen drasztikusan az önkormányzat tulajdonán, ráadásul a hozzáférés szűkítésének irányába: ha neki kedve van éjszaka kiülni a partra, ezt ne egy üzemeltető cég tiltsa meg neki. Olyan hangokat is hallani, akik szerint a Korzó középső szintjét a Gomi Kft. olyan bérlőnek adja ki, ami alapján nehéz elképzelni, hogy az „igényes, kulturált” vendégkört szeretnék bevonzani: az ottani játékterem-kocsma és annak látogatói sokak szemét szúrják a helyiek közül. Egy forrásunk benyomásait összefoglalva párhuzamot vont az utóbbi évek más nyaralóövezetekben előforduló privatizációs törekvéseivel: mint mondta, sajnos mostanában nem egyedi a magyar tópartokon az, hogy egy beruházói vagy egyéb üzleti kör ráerőszakolja a helyiekre a saját igényeit, az üzleti érdek felülírja a többség jogait. De hogy ez a helyi önkormányzat határozott tiltakozása ellenére is megtörténhet, azon már csodálkoznak.

Egyelőre úgy néz ki, a konfliktus ez alkalommal nem oldható fel békésen. Az önkormányzat hétvégi posztja szerint minden jogszerű eszközzel fel fognak lépni a tópart egyoldalú lezárása ellen, és „érvényt fognak szerezni a velenceiek érdekeinek”. Úgy tudjuk, a helyzet a ezen a héten is változatlan, ezért továbbra is bírósági ügy van kilátásban. A Gomi Kft. képviselői a Telexnek azt mondták, fel vannak készülve az eljárásra, szerintük jogszerűen jártak el, úgyhogy állnak elébe. Hogy ezek után kell-e majd kötelezően fogyasztanunk látogatóként a velencei Korzó strandján, és hogy helyiként be lehet-e menni éjszaka a területre, azt minden bizonnyal a most várható a jogi hercehurca végeredménye dönti majd el.