Nincs ember Magyarországon, akit nemzetbiztonsági okból nem lehet törvényesen lehallgatni

Vasárnap került nyilvánosságra, hogy egy izraeli kémszoftver segítségével Magyarországon is több száz embert – köztük ellenzéki politikusokat, üzletembereket és újságírókat – megfigyelhettek. Világszerte több mint 50 ezer olyan telefonszám van, amelyeket megfigyelési célpontként választottak ki 2016-tól kezdve a világ több mint ötven országából.

Varga Judit igazságügyi minisztertől még a Pegasus-botrány kirobbanása előtt, július elején kérdezte meg a tényfeltárásban részt vevő Le Monde újságírója, hogy megadná-e a felhatalmazást egy újságíró vagy ellenzéki személy megfigyelésére. A miniszter felháborodva utasította vissza a kérdést, amit provokációnak tartott.

Az ügy kirobbanása után aztán a magyar igazságügyi miniszter Brüsszelben a Pegasusról azt mondta, „ne legyünk nevetségesek, ilyen eszközökre minden országnak szüksége van”. Arról is beszélt, hogy Magyarországon szakmai alapon működik a titkosszolgálat, amelynek a döntései nem pártállás vagy foglalkozás, hanem az adott tevékenység alapján születnek. Varga emellett azt hangsúlyozta, hogy a szolgálatok szakmai irányítása a Belügyminisztériumhoz és részben a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozik, neki pedig igazságügyi miniszterként csak az a dolga, hogy biztosítsa a jogszabályok betartását.

Pintér Sándor belügyminiszter hétfőn azt közölte, hogy hazánkban 2010. május 29-e óta a magyar nemzetbiztonsági szolgálatok illegális megfigyelést nem folytattak és nem is folytatnak.

Na de mi számít Magyarországon legális lehallgatásnak, ki folytathat nemzetbiztonsági okokból lehallgatást és kinek kell azt engedélyeznie? Ezekre a kérdésekre szedtük össze a válaszokat a hatályos jogszabályok alapján a TASZ segítségével.

Ki folytathat nemzetbiztonsági okból törvényesen lehallgatást (titkos megfigyelést) Magyarországon?

Négy nemzetbiztonsági szolgálat,

• az Információs hivatal (IH), amely a külgazdasági és külügyminiszter (jelenleg Szijjártó Péter) felügyelete alatt áll,
• az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH), amely a belügyminiszter (jelenleg Pintér Sándor) felügyelete alatt áll,
• a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (KNBSZ), amely a honvédelmi miniszter (jelenleg Benkő Tibor) felügyelete alatt áll
• és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ), amely a belügyminiszter (jelenleg Pintér Sándor) felügyelete alatt áll.

De rajtuk kívül, ugyanezen szabályok alapján folytathat titkos megfigyelést a rendőrség részeként működő Terrorelhárítási Központ, azaz a TEK. Ez szintén Pintér Sándor felügyelete alatt áll.

Mi alapján lehet ilyen lehallgatást elrendelni?

Akkor lehet lehallgatást elrendelni, ha a fenti szolgálatoknak a feladatuk ellátásához olyan információra van szükségük, amit más módon nem tudnak megszerezni. A TASZ álláspontja szerint ezzel az a probléma, hogy a titkos megfigyelés szabályai így rendkívül elnagyoltak.

Kit lehet nemzetbiztonsági okból törvényesen lehallgatni Magyarországon?

Bárkit, mivel nincsenek olyan szabályok a törvényben, amelyek szerint meg kellene vizsgálni, hogy az jár-e nagyobb veszéllyel, ha megtörténik a megfigyelés, vagy az, ha nem. Olyan szabályok sincsenek, amelyek szerint bizonyos hivatások képviselőit (például újságírókat) csak szigorúbb feltételek fennállása esetén lehetne megfigyelni.

Ki engedélyezi az ilyen lehallgatást?

Az igazságügyi miniszter (jelenleg Varga Judit). Ez egyébként megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét, amint azt 2016-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, de a magyar állam azóta is fenntartja a jogsértő állapotot.

Ki hajtja végre a lehallgatást?

Általában a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. Nekik kifejezetten az a dolguk, hogy a többi szolgálat adatgyűjtését segítsék, maguktól csak nagyon speciális esetben kezdeményeznek ők lehallgatást (például saját embereinek biztonsági ellenőrzése esetében), a többi szolgálat tőlük kapja meg a megszerzett információkat.