Velencei Bizottság: Sérti a tavaly decemberi alkotmánymódosítás az azonos neműek egyenjogúságát

2021. július 05. – 22:56

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Lesújtó véleménye van a Velencei Bizottságnak arról a tavaly decemberi alkotmánymódosításról, amelyet a kormánypártok a tavalyi második hullám idején a veszélyhelyzet meghosszabbítása után szinte azonnal benyújtottak, majd megszavaztak. Az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve szerint a HVG-nek azt válaszolta: az alkotmánymódosítás előtt széles körű társadalmi párbeszédet kellett volna folytatni.

Az Alaptörvény 9. módosítását december 15-é szavazta meg a parlament. A módosítás értelmében „az anya nő, az apa férfi”, védik a gyermek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, biztosítják „a Magyarország alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelésben való részesülését”. A módosítás értelmében az azonos nemű párok nem fogadhatnak örökbe gyermeket (fenntartották viszont azt a jogot, hogy élettársi viszonyra lépjenek). A módosítás emellett érintette a hadiállapot, illetve egyéb különleges helyzetek miatt elrendelt rendkívüli állapot szabályozását.

A Velencei Bizottság tagjai szerint az, hogy a magyar törvényhozás gyorsított eljárásban fogadta el az alkotmánymódosítást a vírushelyzet miatt elrendelt rendkívüli jogrend idején, nincs összhangban a Velencei Bizottság jogállamiság-ellenőrző listájával. Annak a bizottsági jelentésnek sem felel meg, amely az emberi jogok, a jogállamiság és demokrácia elveinek rendkívüli állapot körülményei közötti betartásával foglalkozik.

A Velencei Bizottság ugyanakkor úgy látja: a magyar állam és a törvényhozás jogkörébe tartozik annak meghatározása, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nő frigye lehet.

A testület szerint „felmerül a diszkrimináció lehetősége, amennyiben a magyar családügyi törvények csak a heteroszexuális egyedülálló személynek, illetve a házasságon kívüli kapcsolatban élő, eltérő nemű személyeknek teszik lehetővé az örökbefogadást”.

A testület arra kéri a magyar kormányt, hogy vonja vissza az alkotmánymódosítás szövegének azon részét, amely szerint a magyar állam megvédi a gyermekek jogát arra, hogy születéskori nemével azonosítsa önmagát, mert ez csorbítja a transzgender személyek jogait.

Az Európa Tanács egy regionális, nemzetközi szervezet, amelynek Strasbourg a székhelye. 1949-ben jött létre laza, kormányközi együttműködésként, és szemben az Európai Tanáccsal és az Európai Unió Tanácsával, nem az Európai Unió intézménye. A kontinens legnagyobb nemzetközi szervezeteként most 47 tagja van, azaz Belaruszt és a Vatikánt kivéve minden európai állam a tagja – hazánk 1990 novemberében csatlakozott a szervezethez. Legfontosabb intézménye az Emberi Jogok Európai Bírósága, de a szervei közé tartozik a független alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottság is.

Az Európa Tanács jelentéseiben többször is bírálta már a magyar kormány politikáját. Tavaly novemberben „messzemenően károsnak” tartotta a kormány törvényjavaslat-csomagját, amiben konkretizálták a közpénz fogalmát, közös listára kényszerítették az ellenzéket, és az Alaptörvénybe írták, hogy „az anya nő, az apa férfi”. Idén februárban arról írt a szervezet az önkormányzatokról szóló jelentésében, hogy Magyarországon jelentősen beavatkozik az önkormányzati funkciókba a kormány. Március végi jelentésükben pedig az ET emberi jogi biztosa megállapította, hogy a magyar kormány „lerombolta a szabad véleménynyilvánítás feltételeit”.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!