Republikon: A Jobbik lett stabilan az ellenzék vezető ereje

2021. május 31. – 11:28

frissítve

Republikon: A Jobbik lett stabilan az ellenzék vezető ereje
Jakab Péter frakcióvezető, a Jobbik elnöke, Potocskáné Kőrösi Anita, Z. Kárpát Dániel és Dudás Róbert alelnökök érkeznek a párt tisztújító kongresszusának sajtótájékoztatójára 2020. január 25-én – Fotó: Soós Lajos / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Nem egy hónapra szólt a Jakab Péter által vezetett párt előnye, még ha az adatok alapján mindez mikroelőnynek is mondható. Az biztos, hogy miközben a Fidesz erősödik vissza, több ellenzéki párt veszít támogatottságából, az összellenzék pedig épphogy csak vezet. A Jobbik mégis hasít, de mi lehet a háttérben? Gyorselemzés.

A Fidesz–KDNP támogatottsága a korábbi csökkenés után kismértékben ismét növekedett, mind a teljes népesség, mind a pártválasztók körében, jelenleg 32 illetve 47 százalékon állnak, írja a Republikon Intézet májusi pártpreferencia-kutatásának elemzése.

Az elsőként a Telexen közölt kutatás szerint ugyanakkor korántsem a kormányoldal népszerűségének kérdése a legérdekesebb, hanem az, hogy a Momentum és a DK is 1-1 százalékpontot veszített áprilishoz képest, a teljes népesség és pártválasztók között is, miközben a Jobbiknak sikerült megőriznie a korábban villongásnak tűnő erősödését.

Jelenleg a Momentum a teljes népességben 7, a pártválasztóknál 11 százalékkal bír, a DK pedig ennél kicsit magasabb, 8 és 12 százalékkal. Persze mind a Fidesz, mind a Momentum és DK változásai hibahatáron belül vannak, az ugyanakkor beszédes, hogy

a Jobbik 10 és 14 százalék támogatottsággal bír a két csoportban, ezzel pedig májusra stabilan a legnépszerűbb ellenzéki párttá vált a korábban radikális párt.

Az intézet adataiból az is kiderült, hogy az MSZP szintén stagnált, a teljes népességben 6, a pártválasztók között 9 százalékos a támogatottsága. A Párbeszéd, az LMP és a Mi Hazánk sem változtatott helyzetén, a Párbeszéd és LMP továbbra is 1 százalékkal bírnak a teljes népességben, és 2 százalékkal a pártválasztók körében. A Mi Hazánk továbbra is 1 százalékkal bír mind a teljes népesség, mind a pártválasztók körében. Az MKKP a teljes népességben továbbra is 1 százalékon áll, a pártválasztók körében 1-ről 2 százalékra erősödtek.

A bizonytalanok aránya 32-ről 33 százalékra nőtt, így összességében a pártok támogatottsága alig változott májusban, ugyanakkor a Fidesz visszanyert egy újabb százalékpontot, és látható, hogy ezekben a hónapokban küzdi vissza magát a télen elveszett szavazatokkal szemben. A Republikon elemzése szerint a nyitás közrejátszhatott a növekedésben, de azt is írták, hogy

a DK és Momentum ismét gyengültek kissé, miközben azonban a Jobbik ebben a hónapban nem vesztett, magyarán stabilan a legnépszerűbb lett az ellenzéki pártok között.

Arra is kitértek, hogy az ellenzéken belül az erőviszonyok nagyságrendileg nem sokat változtak, két különálló blokk alakult ki, négy, nagyjából hasonló támogatottságú középpárt (Jobbik, DK, Momentum, MSZP) és négy tartósan jelenlévő, de kitörni egyelőre nem tudó kisebb párt (Párbeszéd, LMP, MKKP, Mi Hazánk).

Azt is írták, továbbra is igaz, hogy az ellenzéki összefogás támogatottsága összesítve nagyobb, mint a Fidesz–KDNP tábora. A teljes népességben (32%-33%), a pártválasztók között pedig

(47%-50%) ez az arány.

A Republikon pártpreferencia kutatása 1000 fő telefonos megkérdezésével készült május 18-24. között. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára.

A Jobbik erősödéséről már áprilisban írtunk, noha a Republikon értékelése akkor még hibahatáron belüli növekedésről szólt. A Jobbik mindenesetre hónapról hónapra araszolt, hogy beérje a DK-t és a Momentumot, Jakab Péter miniszterelnök-jelölti kampánya pedig, úgy tűnik, nemcsak a Telex lájkbajnokságában hozott eredményeket.

Ugyanakkor az is érdekes, hogy a Jobbik talán az egyetlen ellenzéki párt jelenleg, amelynek mozgása sokkal inkább a – legtöbbször elég meglepő – együttműködési megállapodások, nem pedig az úgynevezett „könyöklések” miatt volt hangos az elmúlt időszakban.

Tehát miközben Jakab gyakorlatilag a fél országot végigjárta a párt saját jelöltjeinek bejelentése érdekében, szinte egyetlen körzetből sem érkeztek pletykák arról, hogy – amint más ellenzéki pártok – a Jobbik részt venne a parttalan háttéralkudozásokban. Hogy ezt vagy Jakab keménykedő parlamenti felszólalásait hálálják-e meg, egyelőre nem világos, ahogy az is bizonytalan, mi lesz a következménye a Jobbik számára a korábban radikális szavazótáboruk esetében az olyan együttműködéseknek, mint például a DK-s Varju László vagy Kálmán Olga választókerületi támogatásának.

Ettől függetlenül a 2018-as választásokat követően, Vona Gábor visszavonulása után pedig még inkább „bezuhant” Jobbik jelenleg nemcsak támogatószámban, hanem taktikában is a legerősebbnek tűnik fel az ellenzéki hatok között, ez pedig erősen megkérdőjelezi Karácsony Gergely legnépszerűbb ellenzéki jelöltként tematizált miniszterelnök-jelölti kampányát, ahogyan azt a DK-s taktikát is, amely a Gyurcsány-pártot pozicionálta volna az előválasztás, valamint az összellenzéki együttműködés közepére vagy éppen élvonalába.

Mi lesz az ellenzéki blokk jövője? Egyelőre nagy kérdés, az viszont már több kutatásból érzékelhető, hogy a korábban baloldali, liberális értelmiség egyre nyitottabb a jobboldali ideológiai alapvetések iránt. Nemrég részletesen is írtunk arról, hogy a magyar társadalom a jobboldal felé orientálódik, de a konzervatív és a liberális tábor között mostanra nyílt ideológiai verseny alakult ki, amelynek leginkább éppen a radikalizálódásból vissza konszolidálódó Jobbik lehet a nyertese. Egy, a politikai identitásokról szóló friss politikatudományi kutatás szerint legalábbis a Jobbik szavazói liberálisok lettek, a radikalizmus ma már a kormánypártiakhoz kötődik, míg a járvány főleg a biztonságvágyat erősítette meg.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!