Előválasztás 2021: a választók döntenek, de a pártokat se kell félteni

Noha az egyéni választókerületek mindegyikében, azaz 106 körzetben lesz előválasztás, az már a jelöltbejelentések végtelennek tűnő, mégis korai szakaszában is világos, hogy az együttműködésben részt vevő hat ellenzéki párt eltérő célokkal és érdekekkel vág neki a versenynek. A végén nemcsak az a cél, hogy egy az egy ellen típusú helyzetet hozzanak létre 2022 tavaszára, hanem az is, hogy hogy egyenként a lehető legtöbb pártpolitikusukat juttassák be a parlamentbe.

Az már most látszik, hogy a pártok igyekeznek kiegyezni valamennyi, az előválasztás létét, lebonyolítását fenyegető kérdésben, más részletekben azonban rendre kötik az ebet a karóhoz. Ilyen például, hogy miközben hatalmas az egyetértés az előválasztásban részt vevő ellenzéki pártok között abban, hogy először is egymással tárgyalnak, és majd csak ezt követően osszanak meg például részleteket a nyilvánossággal, a civil, független előválasztási indulóktól mégis megkövetelik, hogy előre és nyilvánosan jelöljék meg, mely ellenzéki párt frakciójához csatlakoznának a parlamentbe kerülve.

Azt már elemeztük a Telexen, hogy mit jelenthet az, hogy a miniszterelnök-jelöltet két fordulóban választják, a 106 egyéni választókerületben viszont csak egy forduló lesz: a gyakorlatban ez ahhoz vezet, hogy a pártok háttéralkui fontos szerepet kapnak. Már látunk is példákat arra, hogy egy-egy párt más párt jelöltje mögé áll be, és felsejlenek emögött olyan mozgások is, amelyek messzebbre vezetnek. Már csak azért is, mert a hatalmas ellenzéki matek közepette mintha elfelejtődött volna egy korábbi ígéret, sőt egyes pártok eredeti követelése, miszerint a nagy közös listáról az előválasztással döntsenek a választók.

Most azt lehet tudni, hogy az előválasztási eredmények függvényében dőlnek majd el a listás erőviszonyok, így nemcsak a majdani miniszterelnök-jelölt személye befolyásolhatja a sorrendet, de az egyénikben jól hasító, ám akár totálisan nyerhetetlen körzetekben jelöltet állító pártok is pozíciókat foglalhatnak azon. Mindezt is szem előtt tartva igyekeztünk mérleget vonni az egyes pártok jelenlegi céljait és el-eltérő stratégiáját vizsgálva.

Ennek érdekében valamennyi párthoz kérdésekkel is fordultunk, hogy világos legyen az eddig bejelentett, a bejelenteni tervezett jelöltjeik száma, az esetleges együttműködési esélyek, de rákérdeztünk az egyéni célokra, és arra is, melyik körzetet tartják a legvitásabbnak. Volt kérdésünk, amelyre érdemben egyik párt sem válaszolt.

Momentum

A Momentum adta a legrészletesebb válaszokat, a párt eddig országos szinten 68 olyan jelöltet mutatott be, aki megválasztása esetén 2022-től a Momentum frakcióját fogja erősíteni. A jelöltek többsége az alábbi honlapon megismerhető, írta a párt, hozzátéve, hogy végleges számokat azért nem közölnek, mert sok helyen zajlanak a tárgyalások, és a bejelentkezésekre július 26-ig bőven van idő, hiszen csak akkortól jelezhetik indulási szándékukat hivatalosan is a jelöltek. „Több civil és független jelölttel is kapcsolatban vagyunk, akik számítanak a Momentum támogatására. Más pártok tagjai közül eddig Stummer János, a Jobbik békéscsabai jelöltje mellé állt be a Momentum” – írták, ám csütörtökön már az is kiderült, hogy támogatják Márki-Zay Pétert is Hódmezővásárhelyen.

A párt azt is írta: „Azt az elvet követjük az előválasztásokon, hogy minél többeknek lehetőséget teremtünk a bemutatkozásra, ezért is jelentettünk be már az elmúlt hónapokban ilyen sok jelöltet. Természetesen zajlanak jelöltállítást érintő tárgyalások is más pártokkal, ezeknek a számszerűsítésére azonban csak az egyeztetések lezárulta után van lehetőségünk.” A Momentumot az egyéni célokról is megkérdeztük, amire a párt azt válaszolta:

„A legfontosabb célunk az Orbán-kormány és a NER leváltása, valamint egy 21. századi, nyugati Magyarország megteremtése. Utóbbi azonban csak akkor lehetséges, ha minél több új arc jelenik meg a közéletben, ezért is jelentettünk be ilyen sok jelöltet.”

Már a válaszokból is látszik, hogy a Momentum fő célja – miközben Fekete-Győr András miniszterelnök-jelölti kampánya egyelőre nem hozott érdemi népszerűségemelkedést, és nem látszik sok esély arra, hogy ő lehetne a végső befutó – új pozíciók foglalása lehet, és olyan egyéni körzetek megszerzése, ahol eddig legfeljebb önkormányzati szinten lehettek jelen.

DK

„Az előválasztás részleteivel kapcsolatban folyamatosak az egyeztetések a hat ellenzéki párt között. Amíg ezek le nem zárulnak, nem áll módunkban ezzel kapcsolatban nyilatkozni vagy részletesebb tájékoztatást adni. Amint lezárulnak az ellenzéki pártszövetségen belüli egyeztetések, azonnal tájékoztatni fogjuk a sajtót az előválasztás minden részletéről”

– írta a Telexnek Barkóczi Balázs, a DK szóvivője. Noha a párt már nyilvánosságra hozta jelöltjei névsorát, számszerű bejelentésekről azért sem nyilatkozott, mert láthatóan kivárásra játszanak.

Gyurcsány Ferenc pártjának taktikája azt lehet, hogy Dobrev Klára miniszterelnök-jelölti bejelentésével megerősítik pozícióikat azokban az egyéni körzetekben, amelyeket nyerhetőnek tartanak 2022-ben.

A DK számára a vezető ellenzéki párt pozíciója hónapok óta adott, ám az egyéni körzetekben az eddigi közvélemény-kutatások alapján sokkal kiélezettebb versenyben vannak más pártok jelöltjeivel. Most tehát a DK időhúzásra, és Dobrev erőteljes kampányára fókuszálva akar feljönni úgy, hogy nem csupán egyéni körzetek számában, de az így listán biztosított, befutó helyekben is stabilan a legnagyobb maradhasson a hatok között.

Jobbik

Nemcsak Jakab Péter egyéni, a Jobbik pozícióit is erősítő miniszterelnök-jelölti kampánya fut nagyot, hanem a párt az együttműködés résztvevőjeként is igen aktív a jelöltbejelentésekben. Így például a Jobbik már 25 jelöltet állított elő országszerte, és eddig további 6 másik párt vagy szervezet jelöltjének támogatását jelentették be. A további terveket firtató kérdésünkre a párt azt írta,

„folyamatosak lesznek a bejelentéseink az előválasztás kezdetéig, augusztus 23-ig. Végső számot csak augusztus végén tudunk majd mondani.”

És hogy mi a legfontosabb cél jelenleg, arra azt írták: „a Jobbik nagyon fontos történelmi lehetőségnek tartja az előválasztást, amelynek az egyik jótékony hatása, hogy az emberek a legalkalmasabb jelöltet tudják majd szavazatukkal kiválasztani. Épp ennek tiszteletben tartása miatt a Jobbik nem helyezi előtérbe a saját pártérdekeit, és ezért erőltetetten nem fog mind a 106 körzetben jelöltet indítani, hanem számunkra a zsinórmérték, hogy az adott jelölt a legalkalmasabb legyen a helyi fideszes jelölt legyőzésére.

Így azokban a választókerületekben, ahol nem a jobbikos aspiráns néz ki a legesélyesebbnek, ott könnyű szívvel támogatunk pártonkívüli civilt, vagy más pártok jelöltjeit, amit már meg is tettünk hat körzetben.”

Mindez nem a Jobbik önkritikus, racionális helyzetfelismerését mutathatja meg, sokkal inkább azt, hogy a párt kész hátrébb lépni bizonyos körzetekben azért, hogy ezért cserében biztosítsa listás pozícióit. Az ugyanis egyértelmű, hogy egy kétfordulós miniszterelnök-jelölti előválasztás nemcsak arra ad lehetőséget, hogy a második körbe jutók – és Jakab igencsak jól áll jelenleg – adott esetben újabb támogatókat szerezzenek, hanem arra is, hogy tárgyaljanak – akár egymással, esetleges visszalépésekről. Márpedig Jakab Péter bizonyos kijelentései és a pártközi pletykák is arra engednek következtetni, hogy a Jobbik számára nagyon is reális forgatókönyv az, hogy elnökük visszalép Karácsony Gergely javára. Így, egy ilyen erőteljes kampányt követően a Jobbik ezért bizonyára kérhet majd valamit.

MSZP

Nem válaszolt érdemben a kérdéseinkre a szocialista párt. Csupán annyit írtak: „Az MSZP–Párbeszéd közös jelöltjeinek bemutatása múlt héten kezdődött és előreláthatólag nyár elejéig fog tartani. Az előválasztás kulcskérdéseiről kedden megállapodtak az ellenzéki pártok, azonban a részletekkel kapcsolatban továbbra is folyamatosak az egyeztetések. Az ellenzéki pártok közös érdeke, hogy az előválasztás folyamata transzparens legyen, ezért azon dolgozunk, hogy minél hamarabb tájékoztatni tudjuk a közvéleményt a részletekről, addig is türelmüket kérjük.”

Hogy valójában hány jelöltje lesz az MSZP-nek, amely kimondottan szövetségben indul Karácsony Gergely pártjával, a Párbeszéddel, nagy kérdés,

az ugyanis biztosra vehető, hogy az előválasztáson a legtöbb egyéni országgyűlési mandátummal ma rendelkező szocialista képviselő megméreti magát.

Nagy kérdés azonban, hogy ezeknek a politikusoknak végül hány kihívójuk lesz, és mely más pártok támogatását tudják majd magukénak az előválasztáson. Az MSZP pozícióit a parlamentbe jutásban az a Karácsony Gergely garantálhatja, aki már a főpolgármester-választáson is élvezte a szocialisták bizalmát, sőt már 2018-ban is miniszterelnök-jelöltként támogatták. A pártnál ugyanakkor a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok alapján sokkal inkább az egyéni túlélésre, mintsem valódi, vérre menő választási küzdelemre készülnek, magyarul a szocialisták számára ma a legnagyobb kérdés, hogy ki és összesen hány politikusuk maradhat pozícióban 2022-ben.

Párbeszéd

A Párbeszéd április 28-a óta folyamatosan jelenti be jelöltjeit, az egyelőre 9 főből álló listát már közzé is tették honlapjukon. „A lista az elkövetkezendő napokban, hetekben bővül, ahogyan frakciószövetségesünk, az MSZP is sorra mutatja be jelöltjeit” – írták, amiből könnyen következhet az is, hogy a két párt eleve egy közös frakcióban gondolkodik, ezzel ugyanakkor a Párbeszéd akár még veszíthet is egyébként velük szimpatizáló jelölteket, olyanokat, akik azonban az MSZP-hez soha nem csatlakoznának. A végső létszám természetesen a párt társelnökén és Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölti esélyein, illetve tárgyalási pozícióin múlhat.

„A Párbeszéd szerint tartható a korábban elfogadott előválasztási menetrend. Ugyanakkor az előválasztás egyéb kérdéseiről e pillanatban nem kívánunk nyilatkozni, ugyanis a részletekről még egyeztetnek a hat ellenzéki párt vezetői. Amint befejeződik ez a folyamat, tájékoztatjuk a Telex.hu olvasóit”

– írták sablonválaszukban.

LMP

„Az LMP-Magyarország Zöld Pártja eddig 12 jelölt indulását és egy további jelölt támogatását jelentette be. Természetesen a jelöltbejelentések a következő hetekben is folytatódnak majd” – írta a Telexnek válaszul a Lehet Más a Politika sajtóosztálya is. A stratégiai kérdéseket ők sem kívánták részletezni, megismételték tehát a hatok formamondatát:

„Az ellenzéki pártok között jelenleg még tartanak az egyeztetések az előválasztás további részleteivel kapcsolatban. Ameddig ezek a tárgyalások le nem zárulnak, nem tudunk ennél részletesebb tájékoztatást adni, utána természetesen igen.”

Hogy mi lehet a 2018-ban még mérhetőbb LMP taktikája, nehéz lenne körvonalazni. Egyelőre annyi látszik, hogy a párt igyekszik levetkőzni korábbi, az együttműködési hajlandóságát gyakran kritika tárgyává tevő szerepét, és megtalálni azokat a konszenzusos körzeteket, ahol esélyük marad a parlamentbe jutásra – összellenzéki támogatással. Azzal ugyanakkor, hogy az LMP bejelentette: a Párbeszédhez és az MSZP-hez hasonlóan azt a Karácsony Gergelyt támogatják majd a miniszterelnök-jelölti küzdelemben, aki éppen az LMP-ből kilépését követően alapította meg új pártját, világossá válhatott az is, hogy előválasztás ide vagy oda, az LMP is a zárt ajtós pártalkukra bízta a sorsát.