A jobbikosok mostanra liberálisok lettek, már a kormánypártiak a legradikálisabbak egy kutatás szerint

2021. május 06. – 20:58

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar társadalom a jobboldal felé orientálódik, de a konzervatív és a liberális tábor között mostanra nyílt ideológiai verseny alakult ki – állapítja meg egy, a politikai identitásokról szóló friss politikatudományi kutatás. E szerint a Jobbik szavazói liberálisok lettek, a radikalizmus ma már a kormánypártiakhoz kötődik, míg a járvány főleg a biztonságvágyat erősítette meg.

A járvány hatásával függhet össze egy mélyebb átalakulás a magyar társadalomban: a többség a korábbiaknál is jobban a gazdasági biztonságot és a stabilitást, rendet tartja számon legfőbb értékként. A „materialista értékrend”, az anyagi gyarapodás és létbiztonság előtérbe kerülése a volt akadémiai Társadalomtudományi Kutatóközpont politológusai szerint a Covid miatti gazdasági válság, egzisztenciális bizonytalanság következménye lehet. Hogy az emberek válsághelyzetekben leginkább biztonságra vágynak, természetes, közhelyszerű összefüggés, de vannak politikai vonatkozásai: nálunk most a pártot választók között leginkább a Fidesz–KDNP szavazóira jellemző ez a beállítódás.

Hogy a kormánypárt szavazói ebben az értelemben materialistábbak az ellenzékieknél (utóbbiaknál például olyan értékeket mondanak fontosabbnak, mint az önmegvalósítás, természet, több beleszólás a kormányzásba) részben a társadalmi helyzettel függhet össze, részben az ideológiákkal. A valamivel jobbmódúak között más országokban is több a „posztmaterialista”; talán mert ők megengedhetik maguknak ennek a luxusát, talán mert trendi, talán mert őszintén hisznek benne – leginkább ezek bonyolult kombinációja együttesen.

A magyar társadalom mindenesetre az értékrendszerek szempontjából is nagyon vegyes, és politikailag is egyre polarizáltabb.

A TK Politikatudományi Intézet most bemutatott kötete (pdf) az aktuális kormányciklus változásait is érzékelteti, hiszen a 2018 januári kutatásuk eredményeit egy ebben a műfajban frissnek számító, a járványhelyzet ellenére személyesen lebonyolított 2020 decemberi kérdőíves kutatás adataival veti össze. Békeidőkben három év alatt egy társadalom értékrendszerei nem szoktak nagyot fordulni, de mikor volt nálunk békeidő ugye, és itt a pandémia is.

Az elmúlt évtized lassú eltolódása a posztmateriális értékek felé mindenesetre mostanra megállt, sőt visszafordult Magyarországon. Ezt egyebek mellett olyan kérdésekkel szokták mérni, hogy „Mit tart a legfontosabbnak a felsoroltak közül? Küzdeni az emelkedő árak ellen (most Magyarországon 37% ezt választja), megőrizni a rendet az országban (23%), több beleszólást adni az embereknek a fontos kormányzati döntésekbe (15%), megőrizni a nemzeti identitást (10%), védeni a szólásszabadságot (9%), vagy védeni az európai értékeket (5%).”

A kutatók az értéktérképükbe ezúttal belevettek két, sokkal direktebben politikai értéket vagy identitást is: a szuverenistát, mely leginkább a nemzeti identitást félti a globalizáció hatásaitól, és a föderalistát, amely ennek sok szempontból az ellentéte. A magyar politika mostanra leginkább erre az ellentétre van ráfixálódva. Ezt jól jelzi a kutatásnak az az adata, mely szerint a szuverenisták úgy vélik, hogy a koronavírus-járvány után ma Magyarországon a legnagyobb veszélyt az idegen, külföldi befolyás, valamint az EU növekvő befolyása és a nemzeti szuverenitás elvesztése jelenti, minden bajok forrása pedig sorrendben:

  • 1. Soros György,
  • 2. a brüsszeli bürokraták,
  • 3. Gyurcsány Ferenc.

Ezzel a kormánypárti narratívának megfelelő világképpel szemben ott vannak a föderalisták az ellenzéki problématérképpel. Ők

  • 1. az állami szintű korrupciót
  • 2. egy párt túlhatalmát és
  • 3. a demokrácia és a jogállam lebontását

fontosabb problémának tartják, mint akár a koronavírust.

Mivel annyira ez a kettősség uralja a hazai közbeszédet (ráadásul ez passzol például a nagyon sztárolt Francis Fukuyama globális tézisével, mely szerint az utóbbi években identitásforradalom zajlik a világban, melynek része a liberalizmusból való kiábrándulás, a populizmus, Trump és Orbán), a kutatók arra számítottak, hogy ez az értékrendekben is számottevő lesz. Ehhez képest úgy találták, hogy a nemzeti szuverenista és a föderalista álláspontok sem túl elterjedtek össztársadalmilag, hiszen az előbbi csak 7, utóbbi az emberek 4 százalékának értékrendjét határozza meg.

Forrás: A magyar társadalom politikai értékei, identitásmintázatai, 2020.

Ez összefügghet azzal is, hogy a politika (ahogy a vallás is) nem túl sok ember életében játszik kiemelkedő szerepet. „Az életvilágot meghatározó tényezők közül a vallás és a politika kevésbé fontos az emberek számára. Mindkettő esetében többen vannak azok, akik számára inkább vagy egyáltalán nem fontos az adott tevékenység” – írta tanulmányában Szabó Andrea, a Politikatudományi Intézet igazgatóhelyettese, megállapítva, hogy a politika csak 8 százaléknak az életében nagyon lényeges, míg a vallás a mostani kutatás szerint tíz százaléknak.

Forrás: A magyar társadalom politikai értékei, identitásmintázatai, 2020.

Ehhez képest a magyar társadalom valamivel még a korábbiaknál is polarizáltabbnak tűnik politikai-ideológiai szempontból. Ez jelenhet meg abban is, hogy az elmúlt három évben körülbelül a duplájára nőtt (most 12 százalék körül van) a magukat radikálisnak vallók aránya. Általában talán azt várhatnánk, hogy a radikálisok nem feltétlenül a mindenkori hatalmat támogatják, de ez most Magyarországon máshogy van. Míg három éve még a Jobbik táborában volt arányaiban a legtöbb, magát radikálisnak nevező szavazó, mostanra a Jobbik mérséklődött, miközben

„a Fidesz választói statisztikailag releváns módon radikalizálódtak: a mérsékelt beállítódásúak jelentősen csökkentek, a radikálisok pedig 15 százalékponttal növekedtek”

– olvasható a tanulmányban. Mint a kutatók is utalnak rá, vagy az történt, hogy 2017 után a Jobbikról leszakadt radikális szavazók egy része a kormánypártokhoz vándorolt, vagy pedig a különböző kormányzati kampányok radikalizálták a saját szavazótáborukat – a kettő persze jó eséllyel egyaránt megtörténhetett. A végeredmény: a parlamenti pártok közül jelenleg a Fidesz szavazói tartják magukat a legradikálisabbnak.

A magukat egy 0-10-ig tartó skálán mérsékeltként, illetve radikálisként meghatározó választópolgárok aránya pártszimpátiák szerint. Forrás: A magyar társadalom politikai értékei, identitásmintázatai, 2020.

Az tartósan a kormánypártot segíti, illetve részben bizonyára a kormánypárt sikere is, hogy a magyar társadalom már bő egy évtizede folyamatosan jobboldali orientációjú, vagyis többen vannak a magukat jobbra sorolók. A különbség tekintélyes (41% jobboldali 26% baloldalival szemben), pedig most hét százalékponttal még kisebb is, mint három éve volt. És a jobboldalt, mint a kutatók fogalmaznak, egyre inkább okkupálja a Fidesz. Tíz, önmagát jobbra soroló szavazóból hét a kormánypártokra szavazna, miközben a Jobbik 8 százalékra zsugorodott ezen a térfélen.

Bal- és jobboldali önbesorolás megoszlása a három évvel ezelőtti és a 2020 decemberi kérdőíves kutatásban. Forrás: A magyar társadalom politikai értékei, identitásmintázatai, 2020.

Hogy ki mit ért jobb- és baloldalon, ebből a kutatásból nem derül ki – mindenesetre a klasszikus összefüggés nálunk is áll: minél feljebb áll valaki a társadalmi hierarchiában, annál valószínűbb, hogy a jobboldalra teszi magát. A hagyományos politikai kategóriákról gyakran mondják, hogy kiüresedtek, elvesztették a jelentésüket. A magyar társadalom többség azonban láthatólag el tudja magát helyezni a bal–jobb skálán, ahogy a konzervatív–liberális tengelyen is. Ahogy a baloldal–jobboldal esetében, konz–lib vonalon is egyre kevesebben helyezik magukat középre. Figyelemre méltó, hogy miközben a libernyákozás vezényszavával 2020-ban a korábbiaknál is hevesebb kampány kezdődött a liberálisok ellen, a magyar társadalom 34 százaléka így is liberálisnak mondja magát, sőt a számuk kicsit még nőtt is, míg a konzervatívok aránya lényegesen nem változott.

„Ennek eredményeként 2020 decemberében szinte azonos nagyságú lett a liberális és a konzervatív oldal, ezen ideológiai mezőben nyílt verseny alakult ki”.

Emögött az antiliberalizmus által generált, határozottabb ellenzéki önmeghatározás állhat. Miközben a Fidesz–KDNP szavazói között (a kormánypárti szimpatizánsok több mint hattizede konzervatívnak vallja magát) kevesebben lettek a liberális nézeteket vallók, ezzel párhuzamosan az ellenzéki pártok választói elmozdultak a liberális oldal irányába.

A magukat liberálisnak, illetve konzervatívnak tartó szavazók pártválasztásuk szerint. Forrás: A magyar társadalom politikai értékei, identitásmintázatai, 2020.

Különösen látványos a Jobbik szavazóinak mozgása, akik három éve még inkább konzervatívak voltak (és igen nagy volt az önmagukat a centrumba sorolók aránya), 2020 decemberére viszont a jobbikosokon belül dominánssá vált a liberális nézet elfogadottsága – egy olyan adat, amit, mondjuk, 2010 körül valószínűleg nem sokan hittek volna.

És végül: az emberek túlnyomó többsége, 69 százaléka számára a demokrácia számít a legjobb politikai berendezkedésnek, a diktatúrapártiak aránya csak 3 százalék, kevesebb, mint amennyit a korábbi kutatások mértek.

A demokráciával való elégedettség a 2020. decemberi kérdőíves felmérés szerint. Forrás: A magyar társadalom politikai értékei, identitásmintázatai, 2020.

A kutatók szerint ezek az eredmények egyértelmű javulást jelentenek a demokrácia iránti elköteleződésben, sőt, az adataik alapján a magyar társadalom nemcsak demokráciapártibb, de elégedettebb is a demokrácia magyarországi működésével kapcsolatban, mint korábban. Igaz, teszik hozzá: az a számokból már nem derül ki, hogy mit is értenek demokrácián.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!