A miniszterelnök szokásos péntek reggeli rádiónyilatkozatában elhangzott: 24 gyermek van jelenleg kórházban, 2-en pedig lélegeztetőgépen a koronavírus miatt. Orbán arról is beszélt, szerinte kevesebb pedagógus regisztrált az oltásra, mint remélte, de az általános iskolák alsó tagozatainak újranyitási feltételei adottak.
Noha a napi járványügyi adatokat hetek óta Orbán Viktor személyesen – még a koronavirus.gov.hu-n való megjelenésük előtt – ismerteti péntekenként, ezen a héten nagy bejelentés nem várható a kormányfő szokásos Kossuth rádiós szereplésétől.
Ettől függetlenül, sőt, főként az iskolanyitást, és a lazító intézkedések összevisszaságát érintő kormányzati kommunikációs kapkodás nyomán könnyen előfordulhat, hogy Orbán mégis újabb döntéseket ismertet.
Végezetül Orbán Viktor megígérte, hogy több munkahely lesz Magyarországon a járvány után, mint a járvány előtt volt, majd elmondta a vendéglátóhelyek teraszainak megnyitása lélektanilag nagyon fontos.
„Bátorítjuk a vendéglátósokat, hogy nyissák ki a kerthelységeiket”
– mondta, majd az I. kerületet példaként hozva rossz tavalyi tapasztalatokról beszélt, mert szerinte a budavári önkormányzat tavaly megduplázta a teraszok területhasználati díját. A kormány most ezt mindenhol ingyenessé tette, amiért „elnézést kell kérnem az önkormányzatoktól, de magunkhoz kellett vennem a döntést, mert rossz tapasztalataim voltak”.
A Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többsége stabilitást biztosít a járványkezelésben – mondta Orbán, hozzátéve, ők nem koalíciós, hanem egységkormányzást folytatnak. A miniszterelnök szerint nagy szerencse, hogy Magyarországon egységkormányzás van, és nem Szlovákiához hasonlóan koalíciós, mert így nem repedhet meg az egység.
„Ez a járványkezelésben komoly előnyt jelent a számunkra”
– mondta. Érdemben ugyanakkor nem válaszolt arra, hogy vajon miért mondhatnak le sorra az egészségügyi miniszterek a különböző külföldi kormányokban. Orbán arról beszélt, hogy számukra nem a kormányzás, hanem a vakcinákkal szembeni elbizonytalanításáért felelős gyógyszerpiaci profitéhség, illetve a magyar baloldal hataloméhség okoz kihívást, ezzel foglalkozni kell.
A kérdésre, hogy megváltozott-e az ellenzék korábban kifogásolt, a kormányoldal és az állami média által oltásellenesnek nevezett hozzáállása, Orbán arról beszélt, hogy nem szabad hallgatni a keleti vakcinaellenes ellenzékre, a kormány nem is hallgat, és a Nyugatról érkező vakcinaszállítmányok akadozása, elmaradása, sőt adott esetben – a Jannsen-vakcinát említette itt példaként – kiesése miatt igenis szükség van keleti beszerzésekre. A kormányfő Szijjártó Péter külügyminiszterrel újratervezi a beszerzéseket a napokban.
Orbán szerint az ellenzék ártani akar, azt akarja, hogy minél rosszabb legyen a helyzet, amitől ő le van sújtva.
A magyar baloldal nem tudja legyűrni a hataloméhségét, ilyen ellenzéki politizálást még Orbán Viktor sem várt, nem is lát sehol máshol ilyet Európában. Ezt mondta a kormányfő, miután Nagy Katalin riporter valahonnan olyan statisztikát vett elő, ami szerint három nap alatt 70 oltásellenes cikk jelent meg a magyar sajtóban. Erre Orbán elmondta, érdemes lesz kultúrantropológiailag magunkra tekinteni.
„Én olyan baloldalt egyetlen országbna sem láttam, amelyik nyíltan, kendőzetlenül olyan politikát folytat, ami válsághoz vezet, ami a járvány elhúzódását célozza, ami elbizonytalanítja az embereket abban, hogy hihetnek-e a kormánynak”
– mondta, hozzátéve, hogy ők most nem is politikai kormány, hanem válságkormány. A kormányfő szerint ő visszatartja magát, így például nem szankcionálják az oltásellenességet egyelőre, mert most nem politizálni kell, hanem életet menteni.
Inkább védekezzünk, a jóérzésű emberek Magyarországon tartsanak össze, és győzzük le együtt a járványt
– mondta.
Orbán Viktor megismételte azokat a szakmai álláspontokat, amelyek szerint a védőoltások mellékhatása, esetleges szövődményei sokkal elenyészőbbek, mint amilyen súlyosan fertőz, és amilyen gyakran okoz akár halálos fertőzést a koronavírus. Beszélt arról, hogy nemcsak egyéni, hanem társadalmi felelősség is van, de a védettség kialakulása egyéni, csak a tömeges átoltottság jelenthet kiutat a járványból.
A jelenlegi oltási tervet Magyarország II. világháború óta látott legnagyobb logisztikai műveletének nevezte. A bizonytalanoknak, az eddig nem regisztrálóknak azt javasolta, hallgassanak az orvosokra, forduljanak kérdéseikkel a háziorvosokhoz, mert:
a háziorvosok mindent tudnak.
Orbán Viktor legalábbis így számol, még a kieső, és a kötelezően vizsgálandó vakcinák lassú, akadozó beérkezése ellenére is. A miniszterelnök hosszan beszélt arról, hogy remekül halad az oltási program, és hangsúlyozta, hogy csak bevizsgált vakcinával oltanak Magyarországon.
Orbán szerint komoly probléma most, hogy kiestek a Janssen-vakcinák, a kormány elrendelte, hogy ezeket a vakcinákat külön fogják vizsgálni Magyarországon épp úgy, mintha keleti lenne.
„Látni akarjuk a gyárat, látni akarjuk, mi történik, mert nagyon riasztók a hírek”
– mondta, hozzátéve: az oltások haladása alapján így is arra számít, „május végére kint vagyunk a vízből.”
- 3 millió 140 ezer ember van beoltva,
- 241 magyar ember halt meg a koronavírussal igazoltan összefüggésben,
- 8342 ember van kórházban, és 1114-en lélegeztetőgépen
Az óvatosság és fokozatosság miatt – közölte a miniszterelnök arra a kérdésre, hogy miért változtattak a korábbi iskolanyitási terveken. Orbán Viktor azzal kezdte szokásos pénteki rádiónyilatkoztatát, hogy az ooperatív törzs legfrissebb adatai értelmében „pillanatokon belül” elérjük azt, hogy a 4 millió oltottat, így fokozatosan újra lehet nyitni.
A kormányfő szerint a WHO javasolta azt, hogy először az iskolákkal kezdjék az ilyen újranyitást, de erről ő nincs meggyőződve. A döntésnél a bölcsödei tapasztalatokat, és a gyermekkorúakat érintő járványügyi adatokat vették alapul. Orbán szerint nagyon közel vagyunk ahhoz, hogy a beoltható nyolcmillió ember fele be legyen oltva, majd kiemelte, a nyári nemzeti konzultációból látták úgy, hogy az emberek szerint az iskolákat kell utoljára bezárni.
Orbán ugyanakkor ismertette:
24 gyermek van jelenleg kórházban, 2-en pedig lélegezetőgépen a koronavírus miatt.
Orbán arról is beszélt, szerinte kevesebb pedagógus regisztrált az oltásra, mint remélte, de az általános iskolák alsó tagozatainak újrnyitási feltételei adottak.
Orbán szerdán jelentette be, hogy április 19-én hétfőn nyitnak az óvodák és az általános iskolák alsós osztályai, a felsősök pedig május 10-én kezdhetik a jelenléti tanulást. A lépést sokan elhamarkodottnak látják: így például más egészségügyi és oktatási szervezetek mellett a Magyar Orvosok Szakszervezete is nyílt levelet írt a miniszterelnöknek, arra kérve Orbánt, hogy teljesen halassza el az április 19-re tervezett iskolanyitást, vagyis a felső tagozatos osztályok mellett az alsósok és az óvodások is maradjanak még a távoktatásnál.
„A súlyos járványhelyzet jelenleg a járványügyi szakértők és a betegágy mellett dolgozó orvosok, egészségügyi dolgozók szerint sem teszi lehetővé a korlátozások ilyen mértékű további enyhítését”
– indokolják kérésüket, csatlakozva a Magyar Orvosi Kamara és a pedagógusszervezetek korábbi hasonló kéréseihez.
Az idevágó aggályokra egyelőre csak Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár reagált, azzal magyarázva a már többször módosított nyitási terveket, hogy az alsósoknál alacsonyabb volt a fertőzési ráta, mint az idősebbeknél, egyébként pedig a korábbi protokollhoz térnek majd vissza az intézményekben, azaz kötelező lesz a hőmérséklet-mérés, a fertőtlenítés és a távolságtartás.
A politikus szerint
- az intézményvezetők engedélyezhetik a távollétet, erre megvan a felhatalmazásuk;
- a tanulók nagyobb része részt fog venni a jelenléti oktatásban, de elfogadják, hogy a járványhelyzet miatt távol maradók is lesznek;
- dupla munka nem várható el a tanároktól, nem lesz olyan, hogy a jelenléti oktatás után egy pedagógus megtartja majd online is az órát;
- a tanárok a tanulmányi rendszerben kiadják majd a feladatokat, amiket a szülők segítségével otthon feldolgozhatnak a távol maradó gyerekek;
- aki a tanév során 250 óránál többet hiányzik, év végén osztályozó vizsgával zárhatja eredményesen a tanévet;
- az a szülő, aki nem engedi még iskolába a gyerekét a járvány miatt, a hiányzást igazolt hiányzásként kérje elismertetni, a kormány ebből nem csinál politikai ügyet.
A témáról korábban ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Sem újabb védelmi, sem pedig enyhítő intézkedéseket nem jelentett be az eheti kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, amit percről percre követtünk.
A legfontosabb közlések ezek voltak:
- Négymillió beoltottnál lehet majd valamilyen szerepe a védettségi igazolványnak.
- A 3,5 millió beoltott jövő hét közepére lehet meg, ekkor nyithatnak a teraszok. Az erre vonatkozó szabályozás csütörtökön megjelenik.
- 6 millió beoltottnál mondhatjuk majd azt, hogy a járvány végéhez közeledünk.
- A kiesett Janssen-vakcina miatt félmillióval kevesebb oltás fog érkezni a következő hetekben.
- Az igazgatók engedélyezhetnek távollétet a hétfőn újranyitó iskolákban.
- 21 nap után mindenki meg fogja kapni a második adagot az orosz oltásból.
- Nem vizsgálja a kormány, hogy az első AstraZeneca-oltás után a második dózisban másfajta vakcinát adjanak-e, mert eddig „kiváló” eredményeket látnak.
- Egészen biztos, hogy nyárra változtatni fognak a karanténszabályokon, a kérdés csak az, hogy erről mikor döntenek.