Mit tehet az, aki nem engedné iskolába a gyerekét a járvány miatt?
2021. április 14. – 06:55
frissítve
Hétfőtől az általános iskoláknak vissza kell térniük a tantermi oktatáshoz, ami az óvodásokkal együtt több mint egymillió gyereket és családjaikat érinti. Sok helyen a szülői közösségek mérik fel, hogy a szülők milyen arányban támogatják az újranyitást. A köznevelési államtitkár szerint igazolt hiányzásnak tekinthető, ha valaki a járványveszély miatt nem viszi a gyerekét iskolába április 19. után sem. Az oktatási jogok biztosa azt mondja: az iskoláknak és a szülőknek közös megoldást kell találniuk. Tanórát létszámkorlát nélkül kell tartani, de ha egy-egy osztályban vagy iskolában magas a tartósan hiányzók aránya, célszerű hibrid megoldásokat kitalálni. Ami biztos: aki hiányzik, az a hiányzása idején nem osztályozható, de egy tanévet akár még 250 órányi igazolt hiányzással is le lehet zárni, ha van a diáknak elég jegye.
„Az egyik felem engedné, a másik felem rettegne. Itthon biztos ellustulna, ha hetekig nem lesz már online oktatás se. Félek attól is, hogy a továbbtanulásnál isszuk meg a levét, ha itthon marad, de attól is, hogy elkapja a vírust, és megbetegszik, vagy hazahozza.”
Egy jellemző, és valószínűleg a legtöbb szempontot bemutató szülői vélemény abból a feltehetően több ezerből, amiket különböző online felületeken, levlistákon, Facebook-csoportokban vagy online kérdőívekben megfogalmaznak az általános iskolák jövő heti újranyitása kapcsán. A koronavírus-járvány harmadik hulláma miatt március 8-án elrendelt digitális oktatás a kormány március végi döntése értelmében a héten részlegesen véget ér: április 19-től újranyitnak az óvodák és általános iskolák (miközben a középiskolák újranyitását május 10-re halasztották).
Ez azt jelenti, hogy a jövő héttől országszerte nagyjából 700 ezer általános iskolás diáknak és több mint 300 ezer óvodásnak ismét közösségbe kell mennie. A döntés a szülők és a pedagógusok körében is komoly viharokat váltott ki. Egyfelől még mindig nem oltották be az összes regisztrált iskolai dolgozót – arról már nem is beszélve, hogy a védettség nem alakul ki azonnal az első oltás után –, ahogyan a szülőket sem, másfelől a gyerekek számára még egyáltalán nincs is vakcina. Vagyis a gyerekek meg is fertőződhetnek – a hazánkban most már domináns brit mutáns sokkal veszélyesebb a kiskorúakra, mint az eredeti vírusváltozat volt, a járványnak már 14 éves halálos áldozata is van –, de akár tünetmentes vírushordozóként haza is vihetik a betegséget.
Egy kedden ismertetett felmérés szerint a tanárok nagy része fél a tantermi oktatástól, de nem fog sztrájkolni. A szülők körében viszont egyre gyakoribb kérdés az, hogy mit tegyenek április 19-től, vigyék-e a gyereket iskolába, vagy sem, milyen következményei vannak vagy lehetnek a döntéseiknek.
Miután esetlegesek és alulról szerveződők ezek a kezdeményezések, sokféle formájuk és céljuk van (illetve eleve vannak iskolák, ahol nem is kezdeményeztek ilyet a szülők). Vannak, ahol iskolai szinten kezdték megszervezni a szülői munkaközösségek annak felmérését, hogy hány család tartaná otthon gyerekét a nyitás ellenére, más helyeken osztályszinten mennek ilyen szondázások. Van, ahol arra számítanak, hogy ha a családok többsége nem támogatja a tantermi oktatást, azzal akár azt is elérhetik, hogy ha a gyerekek nagyobb része nem lesz bent, az iskola a rendelet megszegésének veszélye nélkül folytathassa a távoktatást (korábban, a digitális oktatás általánossá tétele előtt az operatív törzs dönthetett egyes iskolákban vagy iskolai évfolyamokon, osztályokban az online oktatás elrendeléséről). Úgy tudjuk, van olyan fővárosi intézmény is, amely igazgatója már tájékoztatta a tankerületet, hogy iskolai szinten a szülők nagyjából fele jelezte már, hogy a jövő héten nem viszi vissza a gyerekeket.
Ahogy a felmérések kérdései, úgy a válaszok is megoszlanak.
„Nálunk majdnem mindenki visszaküldené”
– írta egy 13. kerületi iskolában tanuló diák szülője az osztályban végzett felmérés alapján. Egy másik, belvárosi iskolában viszont több olyan osztály is volt, ahol a felmérésekben válaszoló szülők kétharmada-négyötöde azt írta, nem engedi vissza a gyerekét.
Vannak, ahol a szülők nemcsak az iskolába menés vagy otthon maradás iránti szándékot mérik fel, hanem azt is, hogy a szülők nyitottak-e valamiféle hibrid megoldásra. Az egyik budai iskolai szülői kérdőívében ráadásul nemcsak azt kérdezik meg, hogy jó ötletnek tartja-e a szülő, hogy „az iskola tegye lehetővé a tanórák online követését, és így azok a gyerekek, akik nem tudnak/akarnak még közösségbe menni, otthonról folytathassák a tanulmányaikat (»hibrid« oktatás)”, hanem azt is, hogy ehhez, ha szükséges, tudnak-e a szülők segítséget nyújtani az iskolának, például eszközbeszerzés támogatásával.
Azok a szülők, akik féltik a gyerekeiket és a családot, emiatt otthon tartanák a gyerekeket, abba is kapaszkodnak, amit a köznevelési államtitkár nyilatkozott pénteken a Hír TV-ben. Maruzsa Zoltán azt mondta: „Amikor a kormány kiadta a tanévre vonatkozó protokollját, még augusztusban, hogy hogyan zajlik egyébként az oktatás, akkor azt teljesen világossá tettük, hogy egyébként,
ha egy szülő úgy dönt, hogy a járványügyi helyzetre hivatkozva ő a gyerekét aztán nem viszi be az iskolába, akkor egyébként ez igazolt hiányzásnak tekinthető. Tehát senkit azért ilyen jellegű hátrány nem ért, hogy ha a szülő nem engedte be.”
Ebben a protokollban (pdf) többek között a „vírusfertőzés szempontjából veszélyeztetett csoportba” tartozó, így például szív-érrendszeri vagy légzőszervi megbetegedéssel küzdő, rosszindulatú daganatos betegségben, máj- és vesebetegségben szenvedő, és erről orvosi igazolással rendelkező diákok hiányzását sorolják fel igazoltnak. A nyilatkozat utolsó szavai pedig komoly muníciót adnak azoknak, akik féltik visszaengedni a gyerekeiket.
Sokan orvosi igazolással oldanák meg a problémát – legalábbis erre utal dr. Tordas Dániel csecsemő- és gyerekgyógyász kedd reggeli Facebook-posztja. A kedden a késő esti órákban már több mint négyszáz megosztásnál járó bejegyezésben Tordas doktor a köznevelési államtitkárt idézve azt írja, senkinek nincs szüksége orvosi igazolásra annak érdekében, hogy a gyereknek ne kelljen iskolába mennie. „Írásban kérvényezzék az intézményvezetőtől, aki engedélyezni fogja és igazoltnak tekinti a hiányzást!” – tanácsolja a szülőknek, szintén Maruzsa Zoltán szavait idézve. A poszt alatt viszont több kommentelő szülő a saját tapasztalatai alapján azt írja, hogy vannak iskolák, ahol továbbra is csak 3 napot fogadnak el igazolt hiányzásnak szülői igazolással.
„A legfontosabb: a mostani helyzet nem egy háború, amiben a szülőknek és az iskoláknak szembe kellene fordulniuk egymással. Itt közös érdekek vannak, diákok, szülők és tanárok közös érdekei, amikre közös megoldásokat kell és lehet találni” – mondta az oktatási jogok biztosa arra a kérdésünkre, mit tehetnek a szülők és az iskolák a mostani helyzetben. A hivatalát már húsz éve betöltő Aáry-Tamás Lajos az elmúlt hetekben számos, a fentiekben felsorolt esetről szerzett tudomást, vagyis arról, hogy az általános iskolákban, jellemzően osztályok szintjén a szülői közösségek online csatornákon felméréseket indítottak a visszatérési hajlandóságról.
A hatályos köznevelési törvény szerint
egy diák tanévenként legfeljebb 250 órát hiányozhat úgy, hogy nem kell osztályozó vizsgát tennie – feltéve, ha az oktatásban töltött idő alatt elegendő jegyet szerzett ahhoz, hogy a tanév végén értékelhető legyen a teljesítménye.
Az iskolák a pedagógiai programjaikban határozzák meg, hogy konkrétan mit jelent a köznevelési törvényben szereplő „rendszeres osztályozási kötelezettség”, magyarán, hogy az egyes tantárgyakból félévenként hány jegyet kell szerezni ahhoz, hogy a diák értékelhető legyen. Ezt általában a heti óraszám alapján adják meg, van olyan, ahol a heti óraszám plusz 1-2 jegy a minimális elvárás, de olyan is, ahol elég a heti óraszámmal megegyező jegy, és akár a heti óraszám kétszeresére rugó osztályzatot is elvárhatnak.
A gyerekek szülői igazolással egyébként most is hiányozhatnak valamennyit, hogy mennyit, azt az iskola házirendje szabályozza. Az általános gyakorlat korábban az volt, hogy ezt tanévenként vagy félévenként 3 napban határozták meg. De az elmúlt egy évben, épp a járványhelyzet miatt, sok iskola már módosította az ominózus 250 órára. Ahol ez az érték szerepel a házirendben, ott azok a gyerekek, akiknek eddig nem volt sok hiányzásuk, akár a tanév végéig maradhatnak otthon.
Április 19-től ugyanis 39 tanítási nap van még hátra a tanévből, ez átlagosan napi 6 tanórával számolva is 234 órányi hiányzást jelent.
Persze itt ismét felmerül a kérdés, aminek eseti jelleggel, mindenki a saját iskolájában tud utánajárni, hogy van-e elég jegy az értékeléshez, vagy a tartós hiányzás következménye az osztályozó vizsga lesz.
Ahol a házirend módosítása még nem történt meg, ott célszerű ezt kezdeményezni, mondja Aáry-Tamás Lajos, különösen akkor, ha azt látni a szülői felmérésekből, hogy egyes osztályokban, évfolyamon magas azoknak az aránya, akik még nem engednék vissza a gyerekeiket iskolába. A házirend módosításáról a fenntartó dönt, de azt a szülői közösség vagy a diákok is kezdeményezhetik, nemcsak a tantestület vagy az iskola vezetése. Ha van ilyen kezdeményezés, azt az igazgatónak kell továbbítania a fenntartó felé, amely csak akkor tagadhatja meg a módosítást, ha az törvényt sért – a szülői igazolással elfogadható hiányzás mértékének emelése nem törvénysértő, arra már számos intézményben van precedens.
A gyerek iskolába engedése vagy nem engedése számos technikai kérdést is felvet, de a legfontosabb mégis az, hogy ez jogszerűen történjen, hívta fel a figyelmet a szakértő. Az nem lehet megoldás, hogy a szülő nem kommunikál senkivel, egyszerűen csak nem engedi vagy viszi a gyereket iskolába, hiszen tankötelezettség van, ennek be nem tartására szankciók vannak.
Vagyis mindenki, aki nem szeretné a gyerekét visszaengedni, ezt előzetesen jelezze az intézményvezetésnek.
Jogilag azok az általános iskolás diákok, akik április 19-e után nem mennek iskolába, hiányzónak számítanak. Ez a számonkérések szempontjából fontos, hiszen aki hiányzik, annak egy dolgozatnál nem lehet egyest beírni, mondja az oktatási jogok biztosa. Nincs viszont az órák megtartásánál létszámkorlát, ha például egy 20-22 fős osztályban csak 4-5 gyerek van bent, az órát akkor is meg kell tartani. Persze ebben az esetben lehet olyan rugalmas megoldásokat kitalálni, hogy azonos évfolyamon több osztály óráját összevonják.
Arra egyetlen általános iskola sem kötelezhető, hogy április 19. után bármilyen online oktatást biztosítson. De azokon a helyeken, ahol azt látják, hogy magas a továbbra is otthon maradók száma, akkor célszerű a szülői közösségnek és a tantestületnek hibrid megoldásban gondolkodni,
a közös érdekek mentén közös megoldásokat kitalálni, olyan eszközöket, módszereket, amelyek lehetővé teszik, hogy az otthon maradó diákok ne maradjanak le a tananyagban, mondja a szakértő. Kérdés persze, hogy ezeket a gyerekeket mi motiválja majd a tanulásban – hiszen csak akkor lesznek számonkérhetők, ha ismét iskolába mennek.
Aáry-Tamás Lajos azonban az elmúlt egy év tapasztalatai alapján összességében bizakodó. „Ez az egy év volt a pályám legizgalmasabb időszaka, pedig már húsz éve vagyok az oktatási jogok biztosa. De azt láttam, hogy ebben az egy évben lezajlott Magyarország történetének legnagyobb innovációja, a digitális oktatásra átállásban számos jó eredmény született, nagyon változatos megoldásokkal – persze voltak izzadságszagú megoldások és kudarcok is –, ráadásul úgy, hogy egy generációkon átívelő együttműködés valósult meg, amiben sokszor a diákok voltak a kezdeményezők, a jó megoldásokat kitaláló. Ezeket a jó gyakorlatokat szerintem tovább lehet vinni a következő időszakra is”.
Az oktatási jogok biztosa persze már most szembesült azzal, hogy az együttműködés nem mindenhol indult be az iskola és a szülők között, az elmúlt hetekben is kaptak megkereséseket segítséget kérő szülőktől. De abban biztos, és ezt erősítik meg szerinte Maruzsa Zoltán szavai is, hogy ebben a tanévben egyetlen általános iskolás diákot sem fog hátrány érni amiatt, ha a szülei nem engedik vissza április 19-től iskolába.
