A nyájimmunitásban bízik a kormány, ezért ígérnek teltházas meccseket az Eb-re

2021. április 10. – 17:46

Másolás

Vágólapra másolva

A héten derült ki, hogy miközben a szóbeli érettségi vizsgákat nem tartják meg a fertőzésveszély miatt, a pénteki bejelentés szerint Budapesten teltházas meccsekkel menne majd a nyári futball-Eb.

Budapesten három meccset rendeznek majd az idénre halasztott Eb-n, és nagyjából pont azokban a hetekben, amikor egyébként a szóbeli vizsgákat tartották volna. Tavaly 64 ezren érettségiztek, és persze nem összevethető a két adat, de jegyezzük fel, hogy a Puskás Aréna befogadóképessége 67 ezer fő. Budapesten az egyetlen rendező város, amelyik teltházas lebonyolítással számol, a másik hét ország 25-50 százalékos kapacitást vállalt.

Megkérdeztük a kormányt, ha a szóbeli vizsgák megtartását túl kockázatosnak ítélték meg, akkor miért reménykednek abban, hogy a budapesti meccsek teltházasak lehetnek, milyen szempontokat vettek figyelembe, illetve milyen feltételek vonatkoznak majd a szurkolókra.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ válaszában a Magyar Labdarúgó Szövetséghez irányított minket kérdéseinkkel, mondván, a szövetség áll kapcsolatban az UEFA-val. Valóban az MLSZ jelentette le az adatokat az UEFA-nak, viszont nyilvánvalóan a kormányzati döntések határozzák meg a rendezés körülményeit. A KTK a Telexnek annyival indokolta a döntést a teltházas meccsekről, hogy:

„Magyarországon a labdarúgó EB idejére hétmilliót is meghaladja az átoltottak száma, így addigra a járványügyi korlátozások nagy része feloldható lesz.”

Itthon november 7. óta kizárólag zárt kapuk mögött, nézők nélkül lehet futballmeccseket rendezni. Szombatig 2,7 millió embert oltottak be, ebből 1,1 millióan kapták már meg a második dózist is. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője néhány napja arról beszélt, hogy ameddig nincs nyájimmunitás, addig egy nyári futballmeccs még veszélyes lehet. Úgy számol, hogy a nyájimmunitás eléréséhez legalább 6-7 millió beoltott kell, ez akár meg is lehet nyárra. Valószínűleg ebben bízik a kormány is. Az MLSZ-nél is érdeklődtünk a rendezés részleteiről, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Az az ország, amelyik nem vállalt volna, hogy szurkolókat engedjen be az Eb-meccsekre, bukta volna a rendezést jogát. Erről április 7-ig kellett nyilatkozniuk az országoknak – és érdekes egybeesésnek tűnik, az ellenzék kérdőre is vonta a kormányt emiatt -, hogy pont azon a napon kezdődött el az Orbán által előző nap bejelentett nyitás. Gulyás Gergely viccnek nevezte a felvetést, és azt mondta, hogy a kettőnek semmi köze egymáshoz. München, Róma, Bilbao és Dublin április 19-éig kapott haladékot, nekik legkésőbb eddig kell nyilatkozniuk a kérdésben.

Az MLSZ szigorú követelményekről beszélt a teltházas rendezéssel kapcsolatban. Az UEFA közleménye szerint ez két negatív tesztet jelenthet a belépést megelőző öt napból, vagy azt, hogy valaki az elmúlt fél évben átesett a koronavírus okozta betegségen. Gulyás Gergely a csütörtöki kormányinfón azt mondta, hogy a futball-Eb meccseire védettségi igazolvánnyal lehet majd csak kimenni. (Ezt akkor is megkapja az ember, ha igazoltan átesett a betegségen.) Korábban még úgy nyilatkozott, hogy csak azok mehetnek ki a meccsekre, akik be vannak oltva, és ezt az UEFA-nak is jelezték.

A budapesti meccsek menetrendje:

  • Június 15: Magyarország–Portugália, 18.00
  • Június 19: Magyarország–Franciaország, 15.00
  • Június 23: Franciaország–Portugália, 21.00
  • Június 27: nyolcaddöntő