A kormány szerint semmi nem támasztja alá, hogy sérülne Magyarországon a véleményszabadság

Ahogy arról már korábban beszámoltunk, kedden jelentést tett közzé az Európa Tanács emberi jogi biztosa a magyarországi médiahelyzetről. A memorandumban Dunja Mijatović arról írt, hogy több ponton is aggasztónak találja a biztos a magyar helyzetet, az elmúlt években ugyanis jelentősen szűkült a nyilvánosság tere a kormánytól független hangok számára.

A jelentésre közös közleményben reagált a magyar kormány részéről a miniszterelnökség, az igazságügyi minisztérium és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. Mint írják, a magyar Alaptörvény IX. cikke mindenki számára biztosítja a véleményszabadságot, ezt pedig magas szinten védi az Alkotmánybíróság. Szerintük is fontos, hogy az Európa Tanács nagy figyelmet fordít a témakörre, azonban a kormány szerint Mijatović megkérdőjelezhető forrásokból dolgozott – utalva ezzel többek között a kormánnyal szemben kritikus civil szervezetekre és weboldalakra.

„Több esetben a Biztos nagyon személyes véleményét tükrözik a megállapítások (…) melyeket sajnos nem támaszt alá semmilyen ténnyel vagy bizonyítékkal”

– írja a kommentár, hozzátéve, hogy szerintük a sajtót nem lehet „kormánypárti” és „független” részekre kettéosztani. A kormány szerint Mijatović sok esetben olyan jogszabályokra hivatkozik, amelyeket azóta már módosítottak különböző európai szervezetek javaslatára, több ponton pedig olyan témákat érintett a jelentés, amelyre a magyar kormány szerint nincs befolyásuk.

Arról is írnak, hogy az NMHH törvényi szabályozása biztosítja a hatóság függetlenségét a kormánytól mind a tagok kinevezésében, mind a szervezet finanszírozásában – hiszen az elnököt az államfő nevezi ki, a tagokat pedig a parlamenti többség. Emellett több példát is felhoztak más európai országokból, amelyek médiatörvényében szerintük egyáltalán nem biztosított a szabályozó szerv függetlensége: Ciprusban például a kormány nevezi ki a Rádió és Televízió Hatóság tagjait, Csehországban pedig maga a miniszterelnök. Dániában, az Egyesült Királyságban és Írországban pedig a szakpolitikáért felelős kommunikációs vagy kulturális miniszter dönt a testületek tagjairól.

Nincs itt semmi látnivaló a kormány szerint

A közszolgálati média reformjára a kormány szerint azért volt szükség 2010 után, mert a korábbi szabályok szerint 2009 és 2010 között 18 hónapon keresztül nem tudtak elnököt kinevezni a Magyar Televízió élére. Az új szabályozás kialakítása során rendszeresen konzultált a kormány az Európa Tanáccsal 2011 és 2013 között, aminek főtitkára szerint „jelentős előrelépés történt a szabályozásban”, ami összhangban áll az uniós irányelvekkel is.

A kormány szerint egy jogállamban egyedül az igazságszolgáltatásnak van joga eldönteni, hol sérül a véleményszabadság, a magyar bíróságok pedig eddig nem írták felül a koronavírus-járvány miatt hozott védelmi intézkedéseket. Hivatkoznak például az Alkotmánybíróság azon döntésére, ami szerint a rémhírterjesztés elleni új szabályozást nem tekintik alaptörvény-ellenesnek. A drónokra vonatkozó új szabályokat (amelyek megtiltják, hogy magánbirtokok felett repülve felvételeket készíthessenek) pedig a GDPR-szabályozással összhangban léptették életbe.

Emellett a közlemény több példát is felhozott arra, amikor a Médiatanács különböző menekültellenes, romaellenes vagy LMBT-ellenes cikk vagy műsor miatt indított eljárást például a Magyar Hírlap vagy az Echo TV ellen. Igaz, 2018 óta egyedül az ATV azon műsora ellen indítottak eljárást, amikor Niedermüller Péter a fehér heteroszexuális keresztényeket „rémisztő képződményeknek” nevezte.

A közleményben megismételték a Médiatanács álláspontját a Klubrádió frekvenciájának elvételéről, ami szerint különböző szabálysértésekre hivatkozva nem hosszabbították meg a rádió engedélyét, a rádió pályázata pedig több szempontból sem felelt meg az előírásoknak, így a 92,9-es FM-frekvenciára kiírt pályázat érvénytelen lett. Azonban hozzátették, hogy most is 6 frekvenciát pályáztat meg csak Budapesten a Médiatanács, aminek köszönhetően „megállapítható, hogy a budapesti rádiópiac változatos és dinamikusan változik”.

Érdemben viszont nem reagált a magyar kormány kommentárja arra, hogy

• miért volt szükség az európai szinten példátlan médiakoncentrációt okozó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozására,
• miért torzítják az állami hirdetésekkel a médiapiacot,
• hogyan lépnének fel a magukat fenyegetve érző újságírók védelmében,
• és hogy miért volt szükség a közérdekű adatigénylések határidejének meghosszabbítására.

„A magyar kormány csalódott, hogy a memorandum tények helyett feltételezéseken és állításokon alapszik, annak ellenére, hogy számos kormányzati tisztviselő megosztotta véleményét és meglátásait a Biztos Asszonnyal, ahogyan megfelelő háttérinformációkkal is elláttuk őt” – zárul a hatóság és a magyar kormány kommentárja.

Arról, hogy hogyan lett Orbán Viktornak olyan befolyása a médiában, mint senki másnak Magyarországon, itt írtunk részletesen.