Hitelfelvételt és az iskolai közétkeztetés államnak való átadását ajánlja az önkormányzatoknak a kormány

Részletes, elkeseredett Facebook-posztban számolt be Siófok független polgármestere arról, hogyan is zajlott a kormánnyal az úgynevezett kompenzációs tárgyalása. Lengyel Róbert arra az egyeztetésre ment el, amelyet korábban Gulyás Gergely megígért a 25 ezer lakosúnál nagyobb településeknek, hogy azok egyenként jussanak egyezségre a kabinettel a járványhelyzetben elvont adóbevételeik visszapótlásáról. A kormány ugyanis több körben döntött ilyen elvonásokról, és – mint arról már részletesen is írtunk – ezzel nemcsak a Fővárosi Önkormányzatot, hanem kisebb és nagyobb városokat egyaránt szinte lehetetlen költségvetési helyzetbe sodort.

Most azonban kiderült, a korábbi ígéretekkel szemben a kormány nem ajánl teljes kompenzációt, csupán azt:

• legfeljebb a megfelezett iparűzési adóbevételek egy részét pótolják vissza,
• vegyenek fel hosszú lejáratú hitelt, de ne működésre, hanem fejlesztésre (ezt fogja az önkormányzatoknak engedélyezni az állam a korábbi vasszigorral szemben),
• tegyenek javaslatot az államnak átadandó közfeladatokra, sőt, várhatóan ősszel elveszik az önkormányzatoktól az iskolai közétkeztetést és centralizálják azt.

„A Siófokot érintően kieső, c.c. 700 milliós iparűzési adóbevétel helyett az ajánlat a következő volt: a város(ok) működési költségeihez (óvodák, bölcsődék fenntartása, orvosi ügyelet működtetése, a helyi járatos buszok biztosítása stb.) nem járulnak hozzá egyetlen további vassal sem. Fejlesztéseket támogatnának, de elsősorban is azzal, hogy engedélyeznék banki hitel felvételét (mert, hogy önkormányzati hitelfelvételhez kormányzati engedély kell), amiből aztán építhetünk, csak hát azt kamatostól meg is kéne később fizetnünk. Amikor közöltem, hogy Siófoknak hosszú évek óta nincs adóssága és nem is szeretném az elődömhöz hasonlóan eladósítani a várost, a meghallgatást vezető miniszteri biztos úr azt mondta, hogy beszűkítettem a lehetőségeit”

– írta felháborodottan Lengyel Róbert, aki egyúttal nyilvánosan is visszautasította a városa eladósítására tett kormányzati javaslatot. A poszt szerint egyébként bár az előző egyeztetésen még arról volt szó, hogy dönteni április elején fog a kormány, most már csak májusban.

Más polgármesterektől a Telex úgy értesült, Gulyás Gergely az önkormányzati szövetségekkel folytatott februári egyeztetésen eredetileg még azt ígérte, március közepéig megszületnek az egyedi kompenzációs döntések, mostanra ez úgy módosult, hogy a miniszternek készített javaslatok nyomán majd csak áprilisban kerül a kormány elé a téma, így legelőbb májusban várható érdemi döntés.

„Őszintén: mosolyra fakasztó ez az egész. Ezt egy videókonferencia keretében is lerendezhettük volna, így a pandémia közepén. Szóval jelen állás szerint ez az egész kompenzációs egyeztetősdi nem volt több, mint udvariassági pofavizitek összessége. És addig, amíg kormányzati vezetésű, gazdag települések –Somogyban Kaposvár – még az év végén azonnal és milliárd feletti összegekben kaptak a kieső bevételeikre tekintettel központi pénzeket, a többi érintett város lakói meg oldják meg, ahogy tudják a gondjaikat. Bocsánat, de én nem akarok másodrangú állampolgár lenni a saját hazámban. Miért különb egy kaposvári polgár, mint egy siófoki? Miért kell nekünk kuncsorogni azért, amit mások »ajándékba« kapnak?”

– fakadt ki Lengyel Róbert. Hasonlóan csalódott volt a hétfői tárgyalást követően Fülöp Zsolt szentendrei polgármester is. A Telexnek arról számolt be, március 8-án egyeztetett a területért felelős miniszteri biztossal, a fideszes Balla Györggyel, de a találkozón ott voltak a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztérium helyettes államtitkárai is. A kormányzati illetékesek egyértelművé tették: legfeljebb a helyi iparűzési adó kompenzációjáról lehet szó, az egyéb kormánydöntések miatti bevételkiesés kiegyenlítésére azonban nincs mód.

A kormány képviselői Szentendre esetében is egy éven túli hitelfelvételt ajánlottak a város pénzügyi gondjainak megoldására.

Fülöp Zsolt már korábban levelet írt Banai Péter Benő államháztartásért felelős államtitkárnak, illetve Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkárnak, részletes kimutatást adva ebben az elvonások városát érintő összegéről, valamint arról, hogy milyen kiadásokkal számolt Szentendre a koronavírus okozta járványhelyzet kezelésében. Elmondása szerint – számára megdöbbentő módon – a találkozón gyakorlatilag ezen a levélen mentek végig, és semmiféle érdemi javaslat vagy ajánlat nem fogalmazódott meg, csupán felhívták a figyelmet arra, hogy ne számítson a város az IPA teljes mértékű kompenzációjára, és egyéb bevételkiesés kiegyenlítésére sincs lehetőség. Pedig a polgármester részletesen ismertette, hogy milyen bevételkiesést szenvedett el tavaly a város, és mennyivel kevesebb bevételre számíthat az idén a kormányzati döntések és a járvány gazdasági hatásának következtében. Bemutatta a takarékossági intézkedéseiket is, és tájékoztatta a kormányzati illetékeseket az elengedhetetlen beruházásokról.

Fülöp Zsolt szerint a kormányzati, kijelölt tárgyalópartnereknek arra semmiféle javaslata nem volt, miként pótolja a helyi közszolgáltatásokból már a tavalyi év adóelvonásai és bevételkiesései miatt hiányzó forrásokat. Azt azonban világossá tették számára, hogy a gépjárműadóból, az ingyenessé tett parkolás miatt kieső bevételekből, vagy éppen az önkormányzat által szervezett járványügyi védekezés költségeiből a kormány semmit sem kíván megtéríteni.

A szentendrei polgármester is egyértelművé tette, hogy nem kívánja eladósítani a városát, és nem tartja megfelelő iránynak azt sem, hogy az állam úgy vigye el a helyi iskolai közétkeztetést, hogy közben sem az óvodai, bölcsődei, sem pedig a szociális étkeztetésről nem esett szó. Elmondása alapján egyébként a kormányzati képviselők azt kérték, tegyen az önkormányzat javaslatot arra, milyen helyi közfeladattól szabadulna meg. Fülöp Zsolt ott is, a Telexnek is egyértelművé tette: az önkormányzat nem kíván megszabadulni a lakosok ellátásának feladataitól, de e közfeladatok hatékony megszervezéséhez és fenntartásához az államnak kötelessége hozzájárulni. (Ezt egyébként az Alkotmánybíróság is kimondta, azzal együtt, hogy az esetleges elvonásokat kompenzálnia kell a kormánynak – a szerk.)

Fülöp Zsolt polgármester az ülésen az önkormányzat honlapján található beszámoló szerint azt is megkérdezte: mi a módja annak, hogy Szentendre esetében egyedi kormánydöntés szülessen. Az illetékes minisztert megkeresve, az ő jóváhagyó döntése alapján kerülhet a kormány elé az egyedi elbírálási kérelem – hangzott el a válaszban.

A minisztériumi egyeztetésről posztolt egy fotót Facebook-oldalán Nyirati Klára is. Baja momentumos polgármestere szerint

„a megbeszélés »eredménye« az volt, hogy a működésre egyáltalán nem kap a város támogatást, fejlesztésre azonban reményeink szerint igen. Ezt kisebb részben vissza nem térítendő támogatással, nagyobb részben hitellel szándékoznak kompenzálni.”

Nyirati is világossá tette, hiába javasolja ezt a kormány, a bajai városvezetés nem tervezi hitel felvételét, „igyekszünk más forrásokból biztosítani a kieső bevételeket”.

Mindennek előzménye, hogy Orbán Viktor december 19-én jelentette be: 2021-ben elveszi az iparűzési adó felét, amely harminc évig volt az önkormányzatok által végzett közszolgáltatások legfontosabb alapja. Önkormányzatok sora tiltakozott a döntés ellen, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint ugyanis a kis- és középvállalkozások számára ez a döntés nem jelent érdemi segítséget, de a városok számára beláthatatlan következményekkel jár. Az önkormányzatok súlyos, egy sorozatba illő kormányzati döntési hullám utolsó ütéseként értékelték az elvonást, kiemelve álláspontjukat, miszerint az iparűzési adó megfelezése veszélyezteti a kulcsfontosságú közszolgáltatások, egyebek közt a városi tömegközlekedés, a szemétszállítás, a köztisztaság, az óvodai-bölcsődei ellátás, a kulturális, egészségügyi és szociális támogatások biztosítását az ország számos településén.

Főként úgy, hogy e bevételkiesés mellé sorakoznak a további, 2020-as kormányzati elvonások (a gépjárműadó elvonása például), az önkormányzatokat illető díjak és további adók (közterület-használat, parkolás, idegenforgalmi adó) felfüggesztése, valamint a járványügyi többletkiadások.

A kormány 50 milliárd forintot tett félre az idei költségvetés előirányzataiban arra, hogy az idevágó veszteséget kárpótolja – automatikusan, de csak a 25 ezres lélekszám alatti települések esetében. A nagyobbak számára azonban későbbi, egyedi egyeztetést, azaz tárgyalást ígért, illetve egy év végi kormánydöntéssel jelentős pluszforráshoz juttatott néhány, elsősorban fideszes vezetésű várost és megyeszékhelyet – főként meghatározott célokra felcímkézett támogatási összegekkel, de tíz fideszes megyei jogú város működési költségeire egyenként 1,38 milliárd forintban is részesült, míg más önkormányzatok csak ígéretet kaptak arra, hogy tárgyalnak velük.

Miután ez a költségvetési határidő februári lejártáig nem történt meg, Gulyás Gergely személyesen vállalta a tárgyalást, és nevezett ki miniszteri biztost arra, hogy az egyenként állapodjon meg. Ezek a tárgyalások kezdődtek meg hétfőn, de a Telex információi szerint kedden és a következő napokban is egymásnak adják a kilincset a Miniszterelnökségen az érintett önkormányzatok főként független vagy ellenzéki vezetői.

A Telex legfrissebb híreiért kattintson ide>>>

A Telex legfrissebb koronavírussal kapcsolatos híreiért kattintson ide>>>

Ha fontosnak tartja a független sajtót, kattintson ide, és támogassa a Telexet!