Gulyás: Soha nem volt célunk az internet korlátozása

2021. február 15. – 11:14

frissítve

Gulyás: Soha nem volt célunk az internet korlátozása
Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

Hétfőn kezdte meg a tavaszi ülésszakot a parlament. Orbán Viktor a hagyományos évértékelője helyett itt szólalt fel.

„Nem csodáljuk, hogy nem szeretne beszámolni a kormány tavalyi teljesítményéről” – kezdte Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője, felidézve Orbán szeptember eleji nyilatkozatát, amely szerint „a halálozások számát nézem elsősorban”. Aztán „amikor a halálozási adat 7000 fölé ment, akkor hirtelen ízléstelennek tekintette, ha valaki ezeket a számokat felhozta” – emlékeztette Szabó a kormányfőt, megjegyezve, hogy 20 ezer ember előtt futballmérkőzést is tartottak, nem sokkal az újabb korlátozások előtt.

„Tényleg minden élet számított, vagy csak az ön beteges hobbija?”

Szabó gazdasági adatokat is idézett: „Ma 30 éves csúcson van azt államadósság. Korábban ez volt az ön mumusa, ehhez képest 30 éves csúcsra járatta.”

„Az emberek igényt tartanak az önök támogatására: ehhez képest a KSH munkanélküliségi adatai a következők: januárban 299 ezer álláskereső van, 49 ezerrel több, mint egy évvel korábban.”

„Nem tudom, mit hazudozik össze ezekkel a számokkal kapcsolatban, miniszterelnök úr.”

A 300 ezer regisztrált munkanélküli mellett 150 ezer ember semmilyen ellátásban nem részesül. „Tényleg minden élet számít, vagy csak az önöké?” – kérdezte Szabó, megjegyezve, hogy februárban 70 ezer ember egészségügyi ellátását szüntette meg a kormány.

„A maguk kegyetlen embertelen kormánya potyautasnak nevezi azokat, akiket megfosztottak a gyógyulástól. Ezek az emberek nem kapnak tb-ellátást.”

„Ez az ellátási összeg egyébként 6 milliárd forintba kerülne – tizedébe annak, amennyit Semjén Zsolt vadászkiállítására költ” – mondta Szabó, emlékeztetve arra, hogy a Fiumei úti Baleseti Intézetben kabátban dolgoznak az orvosok és a nővérek, a kormányzat eközben milliárdokat költött haditechnikára és kiállításokra. Szabó nem tudta végigmondani beszédét, időtúllépés miatt elhalkult a mikrofonja.

Az emberek életébe az elmúlt egy évben beköltözött a félelem – mondta Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke. „Önök az elmúlt tíz évben súlyos milliárdokat vontak ki az egészségügyi ágazatból” – fogalmazott.

A járvány alatt kétszer annyi támogatást adtak a sportra, mint az egészségügyre

– folytatta.

Az LMP társelnöke szerint nincstelenné tették az önkormányzatokat, emiatt sok tízezer embernek nem tudtak helyben segíteni. Miközben az élelmiszerárak növekedtek, a nyugdíjat alig emelték, és a bérpótlékokat se fizették ki rendesen.

„Ha azt gondolják, hogy nincsen benne a tiszteletdíjukban, hogy hallgassák végig az ilyen beszédeket, tévednek, benne van” – mondta Kövér László házelnök Jakab felszólalása után, akit Gyurcsány Ferenc követett.

A volt kormányfő azt javasolta, hogy az emberek „tartsák be a szabályokat és oltassák be magukat, ezzel nem érdemes vitatkozni.” Gyurcsány, visszautasította, hogy az ellenzék az oltások ellen volna. Azt, hogy csak az európai ügynökség által jóváhagyott vakcinával javasolják az oltást, „azt tekintsék óvatosságnak. Ebből nem érdemes politikát csinálni” – mondta Gyurcsány, aki szerint nem tisztességes, hogy a kormány e miatt az óvatosság miatt oltásellenességgel vádolja az ellenzéket. Gyurcsány ironikusan megjegyezte, hogy nincs kétsége afelől, hogy Orbán Viktor valós számokat mondott a gazdaságról, de „ez az ország régen volt akkora bizonytalanságban, mint mostanában. Bizonyos szektorok kitettsége drámai”, és az érintettek nem látják azt az optimizmust, amit a kormány. Gyurcsány szerint Jakab Péter pontosan fogalmazott: Orbán „a sajátjaira vigyáz, építi a világot, amely az övé, de ezen túl nagy érzéketlenséggel fordul a világ felé”.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Keveset adott bértámogatásra, munkahelymegőrzésre, az egzisztenciák megőrzésére. „Messze-messze a legutolsók vagyunk ebben Európában.”

Gyurcsány azután az egyetemi átalakításokra tért rá, amit Orbán is érintett beszédében. A volt kormányfő szerint a modellváltással a kormányhoz közeliek sok pénzt „el is fognak lopni.” „Pár embernek ellenérték nélkül odaadják a nemzeti vagyon egy részét”, szellemit és fizikait egyaránt. „Meglopják a nemzetet” ahogyan azt a MTA-val, a CEU-val elbánva is tette. „Önöket zavarja a szellemi sokszínűség.”

Az egyetemek privatizációja „a magyar felemelkedés és megmaradás zálogának elárulása”. Gyurcsány szerint „nagyon súlyos bűn” az egyetemek ilyenfajta magánosítása.

„Önöket zavarja, hogy az ellenzék az önök által kitalált centrális erőtér logikájával szemben egységes alternatívát kíván mutatni. Az ellenzék sokszínű, de hasonlóan gondolkodik: akarnak egy demokratikus, szabad Magyarországot, önökkel szemben” – mondta a volt kormányfő, aki szerint a következő időszakban a kormány válasza minden vádra az lesz, hogy „Gyurcsány!”.

„Arról beszélek, drága uram, hogy ennek az országnak vannak súlyos problémái. Mi történne akkor, ha az országot felnőttként kezelve beszélgethetnénk ezekről, és nem az lenne mindenre a válasz, hogy Gyurcsány?”

„Csak akkor nemzeti ügy a válságkezelés, ha annak valamennyi polgár részese” – zárta Gyurcsány.

„Sok beszédnek sok az alja” – reagált Jakab Péter a miniszterelnök felszólalására. Szerinte Orbán menekül a döntéshozatal elől azzal, hogy nemzeti konzultációt indít az újranyitásról. Leszögezte, hogy az oltást nem lehet kötelezővé tenni, önkéntesnek kell lennie. Nem a politikusok dolga meggyőzni a lakosságot az oltásokról, azt hagyják a szakemberekre, virológusokra.

Történelmi bűnnek nevezte, hogy a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból atlétikai stadionra, fideszes alapítványokra, a Budapest–Belgrád-vasútvonalra és a vadászkiállításra költötte a pénzt a munkahelyek védelme helyett. „Akiket ma ön kifoszt, akiknek az életét kizsigerelik, azok holnap kormányváltó tömegként fognak visszavágni önnek” – fogalmazott Jakab.

Azt mondta, ő biztosan nem fogja megszavazni a kormány felhatalmazását.

„2010 után vállaltuk: amit a baloldal elvett, azt lépésről lépésre visszaadjuk.” „Úgy gondolom, Magyarország egy erős ország, bátran kiállt, meg is nyerte a csatákat, Brüsszelben kiállva saját érdekei mellett” – mondta Orbán. A válságkezelés lényege, hogy „annak árát nem a magyar emberekkel fizettetik meg, ellentétben a 2010 előtti válságkezelésekkel, amikor a válságok árát főként a nyugdíjasokkal fizettették meg” – mondta a kormányfő, kiemelve, hogy emellett a kormány intézkedései a családtámogatáshoz, a fiatalok életpályájának elindulásához is segítséget nyújtanak, többek között a csokon keresztül.

„Van egy újraindítási akciótervünk. Azt remélem, Magyarország erősebb lesz a járvány után, mint a járvány előtt volt. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy pártállásra tekintet nélkül támogassák a kormány válságkezelő és gazdaságot újraindító akciótervét.”

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Gazdaság-újraindítási akciótervet hirdetett Orbán. Mint fogalmazott, továbbra is kitartanak a segély helyett munka elve mellett, szerinte az elmúlt tíz évben is ez volt a siker alapja. Hét lépcsőben fogják beindítani a gazdaságot. Ennek része a lakásépítés áfájának csökkentése, de az orvosi béremelés is.

A hitelmoratórium 3 ezer milliárd forintot hagyott 1,6 millió ügyfél és vállalkozás zsebében – sorolta a miniszterelnök a kormányzat gazdasági beavatkozásait. A gazdaság 2020-ban 5,2 százalékkal csökkent a járvány miatt.

„A szállodáknál éttermeknél, fürdőknél, edzőtermeknél, a szórakoztatóiparban átvállaljuk a bérek felét, felére csökkentettük az iparűzési adót.”

„80 milliárd forintból 250 ezer munkahelyet sikerült megvédeni”, ez a dolgozók munkahelyének 5 százalékát jelenti.

„1434 vállalkozás kapott beruházási támogatást. Ez 280 ezer munkahely megmentését és létrehozását segítette elő” – mondta a kormányfő, aki szerint olcsó hitelekkel 40 ezer vállalkozásnak segített a beavatkozás. „2020-ban 1400 vállalkozásnak 500 milliárd forintot fizettünk ki, amiért 1700 milliárd forint beruházás valósul meg.” Az összeg fele a mikro- és kisvállalkozásokhoz ment – mondta a kormányfő.

„Decemberben Magyarországon ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt” – mondta Orbán, aki szerint ez a legfontosabb mutató, a kormány ehhez méri eredményességét.

„Nem a vakcinán keresztül kell bizonyítani az amerikaiak és a Nyugat iránti elkötelezettségünket” – mondta Orbán, aki szerint nem szabad az oltásból politikai kérdést csinálni. „A járványnak még nincs vége, az oltási program elindulásával azonban egy új szakaszba léptünk.” Ugyanakkor a kormányfő szerint kérdés, hogy lehet-e rögtön újranyitni az oltási program elindulásával. Ezért a kormány ismét nemzeti konzultációt tart: „Hét kérdésben kérjük ki az emberek véleményét.” A kormányfő szerint erre azért van szükség, mert csak olyan szabályokat lehet betartatni, amelyeket az emberek támogatnak.

Orbán Viktor szerint az újraindítás feltétele a vakcina. Vakcina nélkül ugyanis nem tudjuk megállítani a vírust – tette hozzá. „Nekünk minden olyan vakcina jó, ami biztonságos, és amivel a világon több millió embert beoltottak.”

Azt ígérte, az orosz és kínai vakcináknak köszönhetően május végéig 3,5 millió emberrel több embert oltanak be Magyarországon, mint egy hasonló méretű uniós országban. Azt is mondta, hogy április elejére több mint 2 millió embert tudnak beoltani.

Az első felszólaló Orbán Viktor volt, aki azzal kezdte, hogy a november 11-én bevezetett intézkedésekre a baloldal is felhatalmazást adott, a kormányzati válságkezelést a parlament 90 százalékos többséggel szavazta meg. „A védekezés idején is működnie kell az országnak, ezért tartottuk nyitva a munkahelyeket és az általános iskolákat is” – mondta a kormányfő, megjegyezve, hogy a szakemberek szava a döntő az intézkedések meghatározásánál. A kormányfő szerint a növekedés ellenére sikerült mederben tartani a járványt, ellentétben azokkal az országokkal, ahol karácsonykor lazítottak.

„Ismét emelkedő tendencia jöhet”, ezért „szükség van az eddigi szabályok szigorú és következetes betartására is” – mondta Orbán, aki szerint az intézkedéseket parlamenti felhatalmazással fenn kell tartani.

Vasárnap erősítette meg Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke, hogy elhalasztják Orbán idei évértékelőjét. Az évértékelők házigazdája általában a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület, ahol összejön a tagság is, ám most a pandémia utáni időszakra tolnák a beszédet. Havasi szerint most a gazdaság újraindítása a legfontosabb, az ezzel kapcsolatos terveket pedig Orbán elmondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján. Erről itt számoltunk be bővebben.

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Három egykori parlamenti képviselőre emlékezve, egyperces néma felállással indult a tavaszi ülésszak első napján. A képviselők megemlékeztek a 68 évesen elhunyt Szabó Ferencről, Tímár Györgyről, aki 1994 és 2002 között volt az FKGP frakciójának tagja, és Pánczél Gyuláról, aki 1994-től egy cikluson át volt az MDF parlamenti képviselője.