Ariana Grande teste csak az övé, de az, hogy milyen hatással van ránk, már a mi dolgunk

Ariana Grandét visszavonulásba bullyingolták az érte aggódók. A menedzsmentje vasárnap közölte, hogy „a megjelenéseit kísérő folyamatos ítélkezés” miatt az énekesnő egy időre visszavonul a nyilvánosságtól, miután jövő hónapban véget ér a turnéja. Grande ezután a hétfői koncertjén közel négyperces monológot tartott a rajongóinak arról, hogy higgyék el, boldog és kiegyensúlyozott, a visszavonulása pedig nem hirtelen elhatározás, hanem tudatos és régóta tervezett lépés. Ennek némileg ellentmond, hogy vasárnap visszalépett egy jövőre bemutatandó londoni musical egyik szerepétől, a produkciónak így az utolsó pillanatban kell találnia valakit a helyére. Ráadásul novemberben mutatják be a Ben Stillerrel és Robert De Niróval közös vígjátékát is (Menyemre ütök), aminek így feltehetően a tervezett promóciós körútján sem vesz majd részt.
Bárhogy is született a döntés, az énekesnő egészségéért aggódókat nem nyugtatta meg, miközben újra fellángoltak a testéről és általánosságban a testszégyenítésnek kitett hírességek védelméről szóló viták. Senkinek a testéről nem kéne nyilvánosan beszélni, a sztárokéról sem. De mi van akkor, ha az aggodalom és a jó szándék vezet minket? Mi közünk van ahhoz, hogy egy számunkra ismeretlen nő hogy néz ki? Hol húzódik a határ Grande sérülékenysége és közszereplőként viselt felelőssége között? Szabad-e kritizálni azért, mert a kóros soványságával egészségtelen mintát közvetít az érte rajongó fiatal lányoknak?
Ariana Grande teste több mint 15 éve van kitéve a média, a rajongók és a kommentelők szűnni nem akaró érdeklődésének és ítélkezésének. Az, hogy ez hatalmas terhet jelent számára, nem kérdés, ráadásul csak az elmúlt évekből számtalan példa van arra, mennyire rosszul sülhet el, ha a teljes kép ismerete nélkül kritizálnak valakit a testsúlya miatt. Csakhogy Grande soványsága mostanra annyira látványos lett, hogy sokan azzal érvelnek, muszáj róla beszélni, ha ugyanis hallgatunk, azzal normalizáljuk azt a képet, ami fiatalok milliói számára jelenthet közvetlen veszélyt.
Végigkísérte az életét az ítélkezés
A 33 éves Ariana Grande életének több mint fele a nyilvánosság előtt zajlott. 2009-ben, 16 évesen kapta meg a Nickelodeonon futó V, mint Viktória (Victorious) című sorozat egyik főszerepét, ami egy csapásra sztárt faragott belőle, és beindította színészi és énekesi karrierjét is. Ennek meg is volt az ára, a csatorna színfalai mögött a gyereksztárok helyzete közel sem volt annyira álomszerű, ahogy azt a tévéképernyő előtt ülő fiatalok képzelték, ráadásul a négy évadot és egy rövid spinoffot is megélt karakter kedvéért éveken át hétről hétre vörösre festették a színésznő haját, ami annyira tönkrement ettől, hogy Grande éveken át kénytelen volt póthajat viselni. Ennek köszönheti az ikonikus lófarkát is.
A sorozattal párhuzamosan elindította zenei karrierjét is, 2011 decemberében adta ki első kislemezét, 2013-ban jött ki az első stúdióalbuma. Amikor a Nickelodeonon véget ért a sorozata, Grande már 21 éves volt, a gyerekszínész-imidzset levetkőzve innentől szinte kizárólag a zenei karrierjére fókuszált, és sorban adta ki az albumokat: 2016-ban, 2018-ban, 2019-ben és 2020-ban is jelentkezett eggyel, mielőtt újra a színészet felé fordult volna. A 2024-ben bemutatott Wicked musical mellékszerepével az Oscar-jelölésig jutott. 2024-ben kiadta az Eternal Sunshine című albumot is, amit idén nyáron követett a Petal. Eddig hússzor jelölték Grammyre, és háromszor vehette át a díjat.

Ariana Grande tehát a generációja egyik legelismertebb énekesnője, tehetséges színésznő és stílusikon. Igazi szupersztár, akiért több mint 15 éve fiatal lányok és nők milliói rajonganak. Ezzel a fokú ismertséggel természetes módon jár együtt a folyamatos érdeklődés Grande megjelenése és magánélete iránt. A gondok itt kezdődnek.
Az énekesnő szerelmi élete tinikora óta a pletykalapok kedvelt témája, de azzal is a címlapokra szokott kerülni, ha befesti a haját, vagy csak simán kibontva hordja. Az is téma, ha az aktuális trendeket követve éppen barnára szolizza magát, vagy hófehér bőrrel jelenik meg valahol, és arról is rendszeresen jelennek meg cikkek és „elemzések” a közösségi médiában, hogy milyen vélt kozmetikai beavatkozásokon esett át.
Először 2013-ban, mindössze 19 évesen kényszerült arra, hogy a nyilvánosság előtt indokolja meg, miért fogyott le, akkor az érte aggódó kommentekre reagálva egy Tumblr-posztban fejtette ki, hogy nem fogyókúrázott, és nem küzd étkezési zavarokkal, egész egyszerűen elkezdett egészségesebben enni.
2018-ban aztán mindenki azzal volt elfoglalva, hogy miért járhat túlméretezett pólókban és pulcsikban, és megint fellángoltak a pletykák, hogy az extrém fogyását takargathatja a nagy ruhákkal. Grande csak idén év elején beszélt arról a Vogue-nak, hogy abban az évben nagyon furcsa időszakon ment át, és a ruhák mögött próbált meg elbújni. „Akkoriban egyszerűen nem volt elég lelkierőm, hogy a ruháimon gondolkodjak” – mondta.
Visszanézve érthető, miért érzett így. 2017-ben 22-en, többségében tinédzserek és gyerekek haltak meg egy terrortámadásban a manchesteri koncertjén, ami után poszttraumás stressz alakult ki nála. 2018-ban túladagolásban meghalt a volt párja, Mac Miller, ami szintén megviselte Grandét. Abban az évben pár hét ismeretség után eljegyezte Pete Davidson humorista, akivel pár hónap múlva szakítottak. Ezt a kapcsolatot később úgy jellemezte, hogy „csodálatos figyelemelterelés volt”.
Bár az alkatilag alacsony és vékony sztár külsejével mindig szívesen foglalkozott a bulvársajtó, igazán akkor vált globális méretűvé az érdeklődés, amikor 2023-ban, a Wicked forgatása alatt a színésznőről olyan felvételek jelentek meg, amelyeken korábbi önmagához képest is nagyon soványnak tűnt. Ekkor olyan bejegyzések árasztották el a közösségi médiát, amelyekben azzal vádolták a sztárt, hogy egészségtelen koplalásnak és különböző plasztikai beavatkozásoknak köszönheti a külsejét.
Grande akkor videóüzenetben reagált a vádakra, ebben azt mondta, az a test, amihez hasonlítgatják, a teste „legegészségtelenebb verziója” volt. „Rengeteg antidepresszánst szedtem, ittam rájuk, miközben rosszul ettem. Az életem legmélyebb pontján voltam.” Az énekesnő hozzátette, nem is kellene erről beszélnie, de reméli, hogy a nyitottságából és sebezhetőségéből valami jó is kisülhet. „Sosem tudhatod, hogy valaki éppen min megy keresztül” – mondta akkor.
„Nem szabadna olyan könnyedén véleményt mondanunk mások testéről, bármi is legyen az. Akkor is, ha azt hiszed, valami kedveset vagy jó szándékút mondasz, vagy bármit, egészséges, egészségtelen, kis, nagy, szexi, nem szexi. Egyiket sem kellene. […] Nagyon sokféle szépség van, és nagyon sokféle módon nézhetünk ki jól és egészségesen.”
A határozott üzenet ellenére a Wicked 2024-es sajtókörútját is végigkísérték a külsejét érő aggodalmaskodó vagy rosszmájú megjegyzések. Ebből már nem maradt ki a film másik főszereplője, Cynthia Erivo sem, akit szintén sokat kritizáltak a rendkívül vékony és izmos testalkata miatt. „16-17 éves korom óta a nyilvánosság előtt élek, olyan vagyok, mint egy Petri-csészében nevelt kísérleti alany, már mindenféle változatát hallottam annak, hogy mi a baj velem. Kijavítod, és máris más miatt nem vagy jó. Ez mindenre kiterjed – még a legegyszerűbb dolgokra is –, például a külsőmre” – mondta akkor egy interjúban.
A musical második részének 2025-ös bemutatója után Grande egy időre eltűnt a nyilvánosság elől. Június elején tért vissza a The Eternal Sunshine turnéján, július végén pedig megjelent új albuma, a Petal és a címadó számhoz készült videóklip. Ez ismét felerősítette a testével kapcsolatos kritikus hangokat. Mostanra azonban többen lehetnek azok, akik nem bírálatot, hanem valós aggodalmat fogalmaznak meg az énekesnő testével kapcsolatban, aki az album promóciós anyagain, a videóklipben és a koncertjein is kórosan soványnak tűnik.
A petal videoklipjében Grande egy olyan fiatal nőt alakít, aki hiába jár meghallgatásról meghallgatásra, a stúdiófejesek minden alkalommal azzal söprik le, hogy nem elég jó. Az előadó karaktere aztán láncfűrésszel esik neki a tökéletességét és a régi énjét hiányoló férfiaknak. Az énekesnő ezzel mintha azt üzenné, nem vele, hanem a kritikusaival van gond, és mindenki úgy tökéletes, ahogy van, miközben a dalban arról énekel, hogy nem áldozat, és nincs szüksége segítségre. Csakhogy, ahogy arra több cikk is felhívta a figyelmet, az anorexia pont a tökéletesnek hitt test hajszolásáról szól, a klipben látható fiatal nő kóros soványsága emiatt is különösen riasztó.
A klipben látottakra olyan, korábban anorexiával küzdő hírességek is felkapták a fejüket, mint Charli Howard modell és Jameela Jamil színésznő. Howard a klipből szedett képek mellé az Instagramon azt írta,
„amit itt látsz, az nem normális”.
A modell szerint megrázó, hogy egyes kommentelők szerint az énekesnő külseje normális és egészséges, miközben szerinte egyértelmű, hogy a felvételeken egy olyan személy látható, akinek „sürgősen kórházi kezelésre és gondozásra van szüksége, és bár tudom, hogy az anorexia ezen szakaszában gyakran lehetetlen segíteni valakinek, azonnali beavatkozásra lenne szüksége”. Hozzátette, felháborító, hogy az énekesnő stábja közzétette a videóklipet, és szégyellniük kellene magukat, amiért súlyosbítják az énekesnő betegségét ahelyett, hogy segítenék.
A bejegyzés alatti kommentben Jamil azt írta, „ez a szerencsétlen nő valószínűleg a szemünk láttára haldoklik. A ruhája pedig direkt úgy lett kialakítva, hogy kiemelje, mennyire vékony, csak azért, hogy beszéljenek róla. Rettentően felelőtlen a csapata, amiért nem terelik el őt attól a borzalmasan káros imázstól, amit a fiatal rajongói elbűvölőnek látnak.”
Fontos hangsúlyozni, hogy valakiről csak a publikus megjelenései és a róla készült felvételek alapján megtippelni, hogy milyen egészségügyi problémákkal küzd, nagyjából annyira abszurd, mint agyonretusált képek alapján botoxszal vádolni a hírességeket. Azt egészen biztosan nem lehet kitalálni, hogy miért, de az énekesnő friss megjelenései alapján
egyre több szakértő is biztosan állítja, hogy Grande alultáplált.
Egy amerikai dietetikus influenszer például hosszú videóban elemezte az alultápláltság Grande testén megfigyelhető jeleit. A dietetikus hangsúlyozta, nem véletlenül nem gyárt olyan tartalmakat, amelyeken hírességek testét elemzi, és Grande esetében is csak azért tett kivételt, mert hiába érhetők el róla kizárólag sminkben, beállított hajban és ruhában készült felvételek, szerinte a szakmai sztenderdek segítségével már ezek alapján is egyértelműen kimondható róla, hogy alultáplált.
Az énekesnő menedzsmentje szerint erről szó sincs. Bár a kiadott nyilatkozatban az étkezési zavarokkal kapcsolatos aggodalmakat közvetlenül nem érintették, hangsúlyozták, hogy az énekesnő egészséges, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy estéről estére nagy fizikai teljesítményt igénylő műsorral lép fel. Grande hétfői koncertjén szintén kerülte az egészségi állapotáról szóló pletykákat, helyette azt mondta, azt hallotta, hogy a rajongói azért aggódnak érte, mert „a negativitás tönkreteszi az életét”, ezért akarja tisztázni a helyzetet.
Az énekesnő többször hangsúlyozta, hogy „egyszerre több dolog is igaz lehet”, majd arról beszélt, határokat kell szabni, az embereknek pedig néha szükségük van egy kis szünetre, de nagyszerű időszakot él, és a turnéját is nagyon élvezi. „Bármilyen zaj is legyen odakint, semmi nem fogja eltorzítani a valóságomat, és semmi nem lesz számomra valóságosabb vagy jelentőségteljesebb, mint az a szeretet, amit itt megosztunk egymással. A többi szar nem az én terhem, úgyhogy nem is cipelem a vállamon” – mondta.
Az énekesnő, aki korábban többször beszélt arról, hogy sokáig depresszióval küzdött, és kötelezővé tenné a terápiát a gyereksztárok számára, a BBC szerint idén nyáron létrehozott egy alapítványt is, amelynek célja többek között az énekesnő turnéján fellépő művészek lelki támogatása.
Nem szokott jól elsülni
A Grande fizikai megjelenéséről szóló diskurzus, akkor is, ha jó szándék vezérli, nemcsak azért rendkívül problémás, mert senki sem tudja, mi áll a háttérben, hanem azért is, mert ismét felerősít valamit, ami a testpozitív mozgalom és a korábbi rossz tapasztalatok hatására az elmúlt években valamennyire kikopott a mainstream médiából: a sztárok testén csámcsogást.
A hírességek testsúlyingadozásai a bulvárlapok és a közösségi média kedvelt témái, de nem kell sokat visszamenni az időben, hogy több példát is találjunk arra, mennyire rosszul sülhet el, ha az internet azelőtt mond ítéletet, hogy megismerné a részleteket. Selena Gomez évekig tűrte csendben, hogy boldog-boldogtalan azzal volt elfoglalva, hogy meghízott, mire 2015-ben a nyilvánosság elé állt azzal, hogy lupuszt diagnosztizáltak nála. Akkor Ellen DeGeneres műsorában beszélt arról, mennyire nehéz volt megküzdenie a betegséggel, miközben az egészségéről és visszavonulásáról szóló alaptalan találgatásokat is el kellett viselnie.
Bella Hadid karrierjét szintén végigkísérték a testsúlyával kapcsolatos találgatások. A modellt 2012-ben, 16 évesen diagnosztizálták Lyme-kórral, de csak 2016-ban beszélt róla a nyilvánosság előtt, miután számtalan kritikát kapott az alakja és amiatt, hogy a pletykák szerint több munkát azért dobott vissza az utolsó pillanatban, mert „fáradt” volt, amit sokan lustaságként értelmeztek. A modell akkor egy Instagram-bejegyzésben tisztázta, hogy a betegsége miatt kellett szüneteket tartania.
Nem csak a nők teste van kitéve az állandó testszégyenítésnek. 2020 áprilisában az egész internet azzal volt elfoglalva, hogy Chadwick Boseman több képen vészesen soványnak tűnt. Azonnal beindult a pletykagyár, a közösségi médiában és a lapokban többek között arról szóltak a találgatások, hogy a színész drogproblémákkal küzdhet. Hónapokkal később a 43 éves sztár meghalt, a halála után a családja közölte, hogy a színészt 2016 óta rákkal kezelték – csak a nyilvánosság előtt nem beszélt róla. Boseman esete azóta is intő példaként szolgál a média számára, a neve több, Grande visszavonulásával foglalkozó cikkben is felbukkan.
Szögezzük le:
Grande teste csak az övé, és az, hogy milyen változásokon megy át, arról mit és hogyan oszt, vagy nem oszt meg, csak az ő dolga.
De az, hogy mindez milyen hatással van ránk, és hogyan reagálunk rá, már a mi dolgunk.
Nincs jó döntés
A kislányom hatéves volt, amikor először állt a tükör elé, és mondta magára azt, hogy kövér. Szülőként sokkoló ezt hallani, és nehéz is vele mit kezdeni azon kívül, hogy újra és újra megerősítjük, hogy úgy tökéletes a teste, ahogy van (és próbáljuk ezt saját magunkra vonatkozóan is tudatosítani). Hiába, hacsak nem zárjuk el hermetikusan a világtól, a mesék, az utcán szembejövő reklámok, a játékai már egészen kicsi korától, később pedig a szórakoztatóipar és a közösségi média uniformizált, valóságtorzító esztétikája mind azt üzenik neki:
a tökéletes test mégiscsak egyfajta.
Ez már önmagában hatalmas terhet jelent a saját testükkel ismerkedő kislányoknak, de különösen veszélyes azokra a kamaszokra, akik a külső hatásoknak, a média által közvetített képnek és a kortárs közösségek véleményének még inkább kitéve próbálják elfogadni a testük elkerülhetetlen változását. Ebben az identitásformáló időszakban nagyon nehéz elvonatkoztatni a saját testképünket az általunk idealizált hírességek tökéletesnek tartott külsejétől. Akár csak a ruhák, a haj, a smink szintjén, és sok esetben a testünk alakításával is hasonlítani akarunk hozzájuk. De mi van akkor, ha ez a „tökéletes test” történetesen betegesen sovány?
Erre is egyre több példa akad mostanában. Hogy csak pár nevet említsünk, az utóbbi években olyan sztárok túlzottnak tartott soványságától volt hangos a sajtó, mint Miley Cyrus, Margot Robbie, Zoë Kravitz, Jenna Ortega, Cynthia Erivo, Lily Collins, Kelly Osbourne és Anya Taylor-Joy. A testpozitivitástól hangos 2010-es évek után az új típusú, nagyon hatékonynak bizonyuló fogyasztószerek térnyerésével ráadásul olyan, korábban telt alkatú, elfogadást hirdető hírességek is látványos változáson mentek át, mint Adele, Rebel Wilson, Mindy Kaling, Amy Schumer, Melissa McCarthy és Lizzo. A kifutókon is visszafordult az éppen csak kibontakozó testpozitív trend, a divatbemutatókat ismét ellepték az ultravékony modellek, újra divatba jött a fűző, a saját sztárjait extrém soványságba sanyargató koreai popipar globális hatásáról nem is beszélve.

Minden jel arra utal, hiába szabadulhattak fel nők milliói a 2010-es években a ‘90-es évek toxikus soványságkultusza alól, mostanra megint ugyanott tartunk, ahonnan 30 éve indultunk. A helyzet ráadásul most rosszabb is, a csodafogyasztószerekre épülő iparág dübörög, a látványos fogyáson átmenő sztárok és influenszerek többsége pedig azt hirdeti, sosem volt egészségesebb, mint most, az extrém vékonyságát ugyanis az egészséges táplálkozásnak és testedzésnek köszönheti. Mindeközben az egész világon felfelé ívelő, vékonyságot hangsúlyozó trend különösen veszélyes lehet a sztárokért rajongó fiatalokra, akiknél a bálványozott példaképek mintái könnyen önértékelési zavarokhoz, szorongáshoz, depresszióhoz, végső soron egészségkárosító evési szokások kialakulásához vezethetnek.
Ariana Grandét több millió olyan fiatal lány követi a karrierje kezdete óta, akiknek a testképe hihetetlenül törékeny. Nem véletlenül érvelnek sokan azzal, hogy ebben a pozícióban annyival elintézni az egészségével kapcsolatos aggodalmakat, hogy a menedzsmentjén keresztül megüzeni, hogy az „állandó ítélkezés” miatt inkább visszavonul egy időre, felelőtlen. Akkor is, ha ő magát valóban egészségesnek tartja, akkor is, ha minden bizonnyal hatalmas stresszt okoz neki az egész életét végigkísérő állandó figyelem, és akkor is, ha nem akar a nyilvánosság előtt beszélni arról, min megy keresztül a színfalak mögött. Ebben a helyzetben az érte aggódó nyilvánosság számára sem nagyon van jó döntés. Ha nyíltan megfogalmazzuk az aggodalmainkat az énekesnő vékonyságával kapcsolatban, azzal részei leszünk a fiatal nő testével kapcsolatos, rá és másokra nézve is rendkívül káros, évtizedek óta tartó testszégyenítő diskurzusnak. Ha nem mondunk semmit, azzal normalizáljuk a kóros soványságot, amit az énekesnő akarva-akaratlanul a rajongói felé közvetít.
Jameela Jamil a nagy visszhangot kiváltó kommentje után az Instagramon azzal magyarázta nyilvános kiállását, hogy míg az egyik oldalról igaz, hogy az énekesnő testére tett megjegyzések káros hatással lehetnek a mentális egészségére, a másik oldalról érdemes figyelembe venni, hogy míg a popsztár hozzáfér a legjobb mentálhigiénés szakemberek, pszichológusok és intézmények szolgáltatásaihoz, a rajongói többségének nem áll rendelkezésére az a biztonsági háló, ami megmenthetné őket az anorexia szorításából. Ha tehát akár csak a hallgatásunkkal is normalizáljuk a Grandéhoz hasonló sztárok extrém vékonyságát, fiatal lányok millióit tesszük ki az étkezési zavarok közvetlen veszélyének.
Van segítség! Ingyenes, anonim, a nap 24 órájában hívható lelki elsősegély-szolgálat várja a hívásokat a 116-123 és 06-80-810-600 telefonszámon. Ha öngyilkossági gondolatai vannak, kérjük, olvassa el ezt az oldalt, mielőtt kárt tenne magában. Ha másvalakiért aggódik, ezen az oldalon talál tanácsokat, mit tud tenni.