A világ egyik legnagyobb üzlete lett az erőfeszítés nélküli fogyás

Az amfetaminról valószínűleg csak azok asszociálnak elsőre a fogyásra, akik emlékeznek még a 2000-ben megjelent film, a Rekviem egy álomért cselekményére, ahol az egyik főszereplőnek, Sarának amfetamintablettát ír fel az orvosa, miután diétázással nem jön össze a kívánt hatás. Az amfetaminszármazékok ma a legnépszerűbb stimuláló kábítószerek közé tartoznak, de Amerikában a gyógyszeripar elvétve még ma is használja őket, például ADHD és narkolepszia kezelésére. A harmincas-negyvenes években azonban az amfetaminnak még egészen más funkciója volt: kifejezetten népszerű súlycsökkentő gyógyszerek hatóanyagaként is használták, amíg ki nem derült, hogy komoly függőséget és mellékhatásokat okoz.

Az elmúlt száz évben nem ez volt az egyetlen rizikós hatóanyag, amivel a gyógyszergyárak próbálkoztak a fogyás elősegítésében:

• A harmincas években a dinitrofenolról kiderült, hogy idegrendszeri zavarokhoz vezet. Ma már többek között festékek és gyomirtók alapanyagaként használják, ennek ellenére az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) még néhány éve is kénytelen volt figyelmeztetést kiadni, hogy lehetőleg ne használjuk fogyásra.
• A hatvanas években a többek között amfetamint és vízhajtót tartalmazó Rainbow (Szivárvány) tabletták lettek népszerűek, a készítmény több halálesetet is okozott.
• 1971-ben az Aminorex nevű étvágycsökkentőt összefüggésbe hozták magas vérnyomásos esetekkel, így visszavonták az európai piacról.
• 1997-ben a „fen-phen” gyógyszerkombináció részét képező fenfluramint vonták ki a forgalomból, mert szívbillentyű-problémákat okozott. (A fentermin, a kombináció másik része, alacsony dózisban továbbra is biztonságosnak tekinthető.)
• 2008-ban az Acomplia diétás gyógyszert vonták vissza Európában, Amerikában pedig soha nem is kapta meg a jóváhagyást – a szakértői testület az elutasítást azzal indokolta, hogy öngyilkossággal kapcsolatos gondolatokat ébreszthet az emberben.
• 2009-ben a széles körben használt Hydroxycut márkájú étrendkiegészítőket vették le a polcokról, miután kiderült róluk, hogy fogyás mellett májkárosodást is okozhatnak.

A visszavont vagy soha engedélyt nem kapó gyógyszereket hosszan lehetne sorolni.

A lista viszont jól mutatja, mennyire régóta foglalkoztatja az embereket, hogy gyorsan és eredményesen fogyjanak le, a gyógyszergyártókat pedig az, hogy hatékony szereket dobjanak a piacra.

Száz éve ráadásul az elhízás még nem is volt akkora probléma, mint most. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint ma közel egymilliárd ember elhízott (azaz a testtömegindexük meghaladja a 30-at), és 2,5 milliárdan túlsúlyosak (25-ös vagy magasabb testtömegindexszel) – kétszer annyi felnőttet és négyszer annyi serdülőt érint a probléma, mint 1990-ben.

A százmilliárd dolláros torta

Nem meglepő, hogy miközben mi egyre hízunk, a hatásos és biztonságos súlycsökkentő gyógyszereket fejlesztő cégek szárnyalnak – és egyelőre minden arra utal, hogy még nagyon messze az aranykor vége. A dán Novo Nordisk értéke több mint háromszorosára nőtt három év alatt, a rivális Eli Lilly pedig több mint kétszer annyit ér, mint 2023 elején (jelenleg több mint 835 milliárd dollárt). Dániában az a különleges helyzet állt elő, hogy a Novo Nordisk aktuális piaci kapitalizációja (632 milliárd dollár) nagyobb, mint az ország teljes GDP-je, ezzel a gyógyszergyár tavaly szeptember óta Európa legértékesebb cége. Készítményei körül Hollywoodban és a közösségi médiában is óriási őrület alakult ki, közben a Novo Nordisk hatása már akkora a dán gazdaságra, hogy a helyi statisztikai hivatal legutóbbi, GDP-ről szóló jelentésében külön elemzésben foglalkozott az iparággal.

A Novo Nordisk globális piaci részesedése több mint ötvenszázalékos a GLP-1-agonisták területén. A GLP-1 egy hormon, ami közvetve elősegíti a fogyást azáltal, hogy lassítja a gyomorürülést, teltségérzetet ad, csökkenti az étvágyat, és gyorsítja az anyagcserét. A Novo cukorbetegségre és elhízásra adott gyógyszereiben egy szemaglutid nevű hatóanyag van, ami tulajdonképpen ezt a hormont utánozza. A szemaglutid a dán cég saját innovációja, 2012-ben fejlesztette ki Lotte Bjerre Knudsen, a cég egyik kutatója és csapata. A hatóanyag serkenti a szervezet inzulintermelését, így az inzulin mellett ez is alkalmas a cukorbetegség kezelésére. 2017-ben aztán kutatások igazolták, hogy hatékony lehet a krónikus elhízás kezelésében is.

A Novo Nordisk tündöklése ezután indult meg igazán: a népszerűbb fogyasztószere 2023-ban 4,5 milliárd dollár forgalmat generált, idén ennek a duplája jöhet be az eladásokból. Kis késéssel novemberben elstartolt a rivális Eli Lilly olcsóbbnak és hatékonyabbnak tartott fogyasztószere is, ettől a cég az első teljes évben 2,9 milliárd dollár forgalmat vár, az elemzők pedig azt, hogy a világ legkelendőbb gyógyszerévé válhat. Jelenleg összesen három gyógyszer áll a fogyni vágyók rendelkezésére: a Novo liraglutid- és szemaglutidalapú, illetve az Eli Lilly tirzepatidalapú készítménye. (A gyógyszerek kommunikációjára vonatkozó sajtóetikai irányelvek és jogszabályok miatt a cikk szövegében egyik forgalomban lévő szer neve sem szerepel.)

Szinte biztos tehát, hogy e két cég közül fog kikerülni az iparág első ezermilliárd dollár feletti vállalata.

Az elemzések alapján ez néhány éven belül megtörténhet, de a Novo Nordisk és az egyébként a rákos megbetegedések és klinikai depresszió kezelésére használatos gyógyszereket is gyártó Eli Lilly útjában addig még jó pár akadály áll. A legégetőbb ezek közül az, hogy egyszerűen képtelenek elegendő mennyiségű gyógyszert gyártani.

2024-ben az óriási boom ellenére ott tartanak, hogy a két cég együtt sem tudja kiszolgálni a keresletet – ami egyben etikai kérdéseket is felvet, hiszen a megugró népszerűség miatt a GLP-1-agonistákhoz a legtöbb országban a cukorbetegek is csak nehezen jutnak hozzá. A torta mindenesetre óriási, az előrejelzések szerint a fogyasztószerek piaca a következő öt évben nagyobb léptékben fog nőni, mint a szintén forró területnek számító onkológiai gyógyszereké. A becslések alapján 2030-ra elérheti a 80–100 milliárd dollárt – és ennek 90 százalékát uralhatja majd a Novo Nordisk és az Eli Lilly.

Száz másik gyógyszert tesztelnek

A Novo és az Eli Lilly termékeinek gyártását két dolog teszi körülményessé: a hatóanyaghiány, illetve az, hogy a készítményeket injekcióval kell beadni. Azzal, hogy elegendő injekciós tollat tudjon gyártani, mindkét cégnek meggyűlik a baja, és mindketten dollármilliárdokat áldoznak a probléma megoldására. Novemberben az Eli Lilly 2,5 milliárd dollárt költött egy új németországi gyárra, a Novo pedig 6 milliárd dollárt fektet be, hogy dániai telephelyét bővítse, de a beruházások ellenére az elemzők szerint a kereslet még évekig meghaladja a kínálatot.

Van még egy komoly probléma a jelenleg elérhető gyógyszerekkel: a borsos áruk (a magyarországi árazásra ebben a cikkben tértünk ki). A mostani körülmények – az óriási kereslet és a konkurens gyógyszerek hiánya – egyelőre mindkét cégnek kedveznek, hosszú távon viszont mindenképp meg kell oldaniuk az árkérdést. A biztosítók és az állami ellátórendszerek ugyanis rendszerint nem adnak támogatást a fogyókúrás szerek használatára, jócskán megtizedelve ezzel a potenciális használók számát. Nem véletlen, hogy mindkét cég nagy energiát fordít arra, hogy bizonyítsa: a GLP-1-agonisták nem csak a fogyásban és a cukorbetegség kezelésében lehetnek hasznosak. Zajlanak vizsgálatok szívproblémával, zsírmájjal, alvási apnoéval, krónikus vesebetegséggel, Alzheimerrel és általános egészségügyi állapottal összefüggően is, és egyre több esetben fordul elő, hogy meddőnek hitt nők teherbe esnek a fogyasztószertől.

A Novo Nordisk öt éven át tartó, több mint 17 ezer résztvevővel végzett klinikai vizsgálata alapján a szemaglutid használata még a fogyás beállta előtt 20 százalékkal csökkenti a súlyos szívproblémák kockázatát. A szemaglutidot márciusban Amerikában jóvá is hagyták a szívbetegségek kockázatának csökkentésére, de csak elhízott vagy túlsúlyos embereknél: a lépés így is óriási, ez ugyanis az első alkalom, hogy súlycsökkentő gyógyszert erre a célra engedélyeznek. Ha bebizonyosodik, hogy a GLP-1-agonisták más betegségek kezelésére is alkalmasak lehetnek, valószínű, hogy sok országban támogatott áron is be lehet majd vásárolni a gyógyszerekből. A kutatások nem csak szomatikus betegségeket vizsgálnak, a hatékony étvágycsökkentés miatt

a gyógyszergyártók tesztelik azt is, képesek-e a GLP-1-agonisták függőségek, például az alkohol, a dohány vagy marihuána utáni sóvárgás kezelésére.

A kapacitáshiánnyal és az árazással valószínűleg a Novo és az Eli Lilly is rövidesen meg fog küzdeni. Fél szemmel viszont mindketten kénytelenek a piacot is figyelni: a nagy gyógyszergyártóktól kezdve az újonnan létrehozott biotech startupokig mindenki azt vizsgálja, hol szállhat be. A Bloomberg gyűjtése alapján nagyjából száz súlycsökkentő gyógyszer van a fejlesztés különböző szakaszaiban, a gyártók pedig mindent megtesznek azért, hogy eredményességben, kényelemben vagy lehetőleg mind a kettőben lenyomják a Novo Nordisk és az Eli Lilly már piacon lévő készítményeit.

A klinikai vizsgálatok során a Novo Nordisk gyógyszerével a testsúly 15, az Eli Lillyével 20 százalékát adták le a tesztelők. A legfrissebb tesztek alapján az amerikai biotechcég, a Viking Therapeutics új készítménye még az Eli Lilly szupergyógyszerénél is nagyobb súlyveszteséget okoz. A tesztek eredményét februárban publikálták, a cég részvényárfolyama azóta megduplázódott. Szintén a hatékonyságot növelné a Boehringer Ingelheim német gyógyszergyár és a Zealand Pharma dán biotechcég közös fejlesztése – a két fő riválishoz hasonlóan ők is tesztelnek egyéb betegségekre, ők azt vizsgálják, alkalmas-e a készítmény a zsírmáj kezelésére. Az amerikai Amgen olyan gyógyszert készítene, amit csak havonta egyszer kell beadni, de másfajta módon is javítaná a hatékonyságot: a jelenleg elérhető gyógyszerek elhagyása után a túlsúly jókora része jellemzően egy éven belül visszatér, ők viszont azt ígérik, a súlycsökkentő hatás a gyógyszer elhagyása után is megmarad.

A riválisok azt a problémát is kiküszöbölnék, hogy a jelenleg elérhető gyógyszerekkel a páciensek nemcsak zsírt, hanem izomtömeget is veszíthetnek. Ez egyes betegek esetében elérheti a negyven százalékot, ami főleg az időseknél komoly problémákat okozhat. Az amerikai Regeneron olyan gyógyszert fejleszt, ami az izomnövekedést gátló fehérjék működését próbálja blokkolni, a szintén amerikai BioAge gyógyszere pedig az Eli Lilly tirzepatidja mellé fejleszt gyógyszert az izomtömeg fenntartásához.

A Pfizernek vagy a Roche által nemrég felvásárolt Carmot Therapeutics startupnak az a célja, hogy elkerüljék a tű használatát. Az injekciós tűk elhagyása mellett több érv is szól: a tabletták némileg olcsóbbak, könnyebb őket használni, illetve az injekciós készítmények többségével ellentétben hűtést sem igényelnek, ami megnyithatja az utat a szegényebb körülmények között élők előtt is. A szájon át bevehető gyógyszerek hátránya az, hogy elég pontosan kell igazítani a bevételüket az étkezéshez, illetve jóval több hatóanyag kell az előállításukhoz.

A Novo Nordisk is nekiállt fejleszteni a maga tablettás verzióját – ehhez azonban hússzor annyi szemaglutidra lenne szükségük, mint az injekciós verzióhoz, így a hatóanyaghiány miatt a tervezettnél később fogják tudni piacra dobni az új gyógyszert. (A Novo Nordisknak már van szájon át szedhető szemaglutidalapú gyógyszere, de csak cukorbetegeknek, sima fogyásra nem.) Itthon egyelőre csak a Novo liraglutidot tartalmazó gyógyszere kapható, de a készítményt csak bizonyos feltételekkel írhatja fel orvos: a páciens testtömegindexe (BMI) 30 feletti, illetve abban az esetben, ha a BMI eléri a 27-et, és mellé társul egyéb kockázati tényező, például cukorbetegség vagy magas vérnyomás.

Van, aki fél, van, aki előremenekül

Az viszont biztos, hogy mostanában egyetlen rivális termék sem fog a gyógyszertárakba kerülni: egy új készítmény kifejlesztése általában majdnem tíz évet vesz igénybe, így a tucatnyi párhuzamos kísérlet mellett sem valószínű, hogy a riválisok 2027 előtt új gyógyszerekkel rukkolnának elő. Az Eli Lilly jelenleg hat különböző készítményt tesztel, egy késői fázisban lévő terméke már 2026-ban elérhetővé válhat, de már most behozta a Novo Nordisk korai előnyét az új, novemberben megjelent gyógyszerével. Közben a dán cég sem kényelmesedett el, a tabletta mellett hét másik gyógyszerük van különböző vizsgálati szakaszokban.

A biotechnológiai cégek többsége durva időszakon van túl, úgyhogy a verseny már csak emiatt is kiélezett. Az Economist elemzőcikke azt írja, egy évtizede nem volt annyi csőd a szektorban, mint 2023-ban, így eleve csak azok maradtak talpon, akiknek megvolt a megfelelő stabilitásuk és stratégiájuk. Tőkében viszont továbbra is a nagyok vannak lépéselőnyben: az IQVIA becslése alapján a világ legnagyobb 15 gyógyszergyártójának összesen 800 milliárd dolláros büdzséje van felvásárlásokra.

A súlycsökkentők hatása túlmutat a saját piacukon. Rengeteg céget már most foglalkoztat az, hogyan hat majd a működésükre a gyógyszerhasználat tömegessé válása.

Erre kézzelfogható példa a fogyókúrás programokat kínáló WW (korábban Weight Watchers) esete: azóta, hogy a Novo Nordisk 2021 februárjában piacra dobta a kifejezetten fogyásra fejlesztett gyógyszerét, a WW piaci értéke 90 százalékot zuhant, a cég pedig most külön GLP-1-programmal próbál visszakapaszkodni. A Novo Nordisk vezérigazgatója, Lars Fruergaard Jørgensen nemrég arról nyilatkozott, több élelmiszeripari vállalat vezérigazgatója is felhívta őt, mert félnek a cég gyógyszerétől. Az idegesség érthető, a JP Morgan becslése szerint 2030-ra az Egyesült Államok lakosságának körülbelül 9 százaléka fog súlycsökkentő gyógyszert szedni.

A többség azonban egyelőre vagy kivár, vagy élne a lehetőséggel: a Pepsi vezérigazgatója tavaly azt nyilatkozta, nem aggódik, a francia Danone egyenesen a forgalom növekedését várja a fogyasztószerek elterjedésétől, a Nestlé pedig előremenekül, nemrég olyan fagyasztottélelmiszer-márkával rukkolt elő, ami kifejezetten a Novo Nordisk és az Eli Lilly gyógyszereit szedőket célozza meg.