Megérkezett a közmédia riportjának második része a Fidesz EP-képviselőit „provokáló” osztrák újságíróról

Második résszel jelentkezett az évi 120 milliárd forintból fenntartott közmédia zászlóshajójának híradója csütörtökön abban az egész országot megmozgató eseményben, hogy egy osztrák újságíró kérdéseket merészelt feltenni a Fidesz EP-delegációjának a budapesti Orbán–Salvini–Morawiecki-találkozóról.

Mindezt ezzel a hangzatos szalagcímmel vezették fel: „Kérdésnek álcázott provokáció 2.”

A közel ötperces riport szerint a „balliberális sajtó” összefogott az osztrák újságíró védelmében, akiről a Híradó szerdán leleplező anyagban mutatta be, hogy „provokatív feltételezéseket megfogalmazva” kérdezte a Fidesz EP-képviselőit.

Az anyagot újra Bende Balázs jegyzi, így már az elején sejtheti a néző, hogy erős pár perc következik.

A riport szerint az osztrák újságírói kérdéseiből például az derül ki, hogy „szándékosan, még annak létrejötte előtt, az európai balliberális médiatöbbség szerint, szélsőjobboldalinak bélyegzett francia és osztrák pártokkal akarják összemosni az Orbán Viktor, Matteo Salvini és Mateusz Morawiecki által Budapesten felvázolt új, kereszténydemokrata erőt”, és „kérdésnek álcázott véleményt közölve jelezte, hogy az ilyen kezdeményezések már korábban is megbuktak, például az őket ért antiszemita vádak miatt, vagyis előre megpróbálta rásütni az újkonzervatív nemzeti együttműködésre az antiszemitizmus bélyegét”.

Az érintett újságíró, Franziska Tschinderle az első híradós anyag után egyébként azt mondta a Hvg.hu-nak, hogy „ez az egész nem rólunk szól, és nem is arról, hogy nem kapunk választ a kérdéseinkre. Ez a budapesti és általában a magyar kollégáinkról szól, akiknek naponta, hetente ezzel kell szembesülniük. Szolidaritást érdemelnek, mi pedig garantálhatjuk, hogy nem fogjuk abbahagyni tudósításainkat a demokrácia hanyatlásáról a szomszédunkban.”

Mindez a riport szerint viszont „öngól”, majd levonta a következtetést, hogy miért is az. „Ha ugyanis az Orbán-Salvini-Morawiecki találkozó, vagyis a három ország demokratikus választásokon legtöbb szavazatot szerző, legerősebb felhatalmazással bíró, jobboldali pártvezetőinek találkozója a demokrácia hanyatlása, akkor Franziska Tschinderle és a Profil című osztrák lap szerint a demokrácia csak és kizárólag baloldali lehet.”

A riport végén a konklúziót is levonják: ha az osztrák újságíró nem provokálni akarna, hanem rendes kérdéseket tenne fel, akkor válaszokat is kapna, de „dehonesztáló módon minősített és politikai aktivistaként provokált”.

Az újabb anyag itt tekinthető meg:

Az újságíró amúgy ezeket a kérdéseket tette fel a Fidesz EP-delegációjának:

• Amikor Orbán, Salvini és Morawiecki Budapesten egyesítették erőiket és bejelentették egy lehetséges új szövetség létrehozását, miért nem volt jelen senki a francia Nemzeti Gyűlés vagy az osztrák FPÖ részéről ezen a történelmi találkozón?
• Mi a szövetség célja és ki fontolgatja a belépését?
• Egy euroszkeptikus koalíció létrehozása nem új jelenség, és az 1980-as évekig megy vissza. Többször is elbukott már olyan témák körül kialakult nézetkülönbségeken, mint például Oroszország, Törökország, vagy az antiszemita támadások. Hogyan lehet elkerülni most a megosztottságot?

A Profil főszerkesztője, Christian Rainer külön véleménycikket szentelt az M1-es riportnak, az írást ezzel a felütéssel osztotta meg Twitteren: „Ez példátlan, vagy inkább tipikus példának tekinthető támadás a sajtószabadság és egy újságíró ellen – éppen annak a rendszernek a részéről, amellyel szemben Ausztria kormánya ambivalens és rendszeresen kritikátlan álláspontot képvisel. A külügyminisztertől nyilatkozatot kértünk.”

Az osztrák külügyminisztérium pedig a Telex erről szóló kérdései azt írta, hogy a kritikus kérdések feltevése a média alapvető feladata, ezért a Franziska Tschinderle osztrák újságírónővel szembeni bánásmódot elfogadhatatlannak tartják.

A téma a magyar parlamentben is előjött, „mi lesz a következő lépés, esetleg internálják majd az újságírókat?” – kérdezte a jobbikos Brenner Koloman a kormánypártoktól. Dömötör Csaba államtitkár válasza: „Sokkal sokszínűbb ma a magyar nyilvánosság, mint korábban”.