Az adó, amivel Mészáros Lőrinc faluja rosszabbul jár, mint Budapest – térképen, melyik települést mennyivel sarcolja meg a kormány

A kormányzat idén 360 milliárd forintot von el az önkormányzatoktól szolidaritási hozzájárulás címen. A papíron a közös teherviselést és a területi egyenlőtlenségek enyhítését szolgáló intézkedés ellen korábban számos településvezető, köztük Karácsony Gergely főpolgármester és Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester is szót emelt, sőt a főváros pert is nyert a Pénzügyminisztériummal szemben a hozzájárulás mértéke miatt.

Ettől függetlenül a 2025. február 11-én megjelent miniszteri rendeletben a korábbiaknál is jelentősebb, 89 milliárd forintos szolidaritási hozzájárulás megfizetésére kötelezi a kormányzat a fővárost 2025-ben, ráadásul a fővárosi kerületektől további közel 74 milliárd forintot vonnak el idén. Ezzel Budapesten egy lakosra körülbelül 100 ezer forint jut. Arra, hogy melyik önkormányzatnak mennyit kell fizetnie, ebben a táblázatban tud keresni:

Egy lakosra vetítve azonban nem Budapestre, hanem a jelentős helyi adóbevételekkel bíró Gyöngyösmellékre és Berentére rótták ki a legnagyobb összeget. A magas saját bevételek miatt viszont ezek a települések csak a helyi adókból származó összegeik ötödét fizetik be a közösbe szolidaritási hozzájárulás címén. A következő térképen az egy lakosra jutó szolidaritási hozzájárulás mértékét lehet leolvasni (az egeret a települések fölé húzva vagy érintőképernyőn rájuk kattintva). A lenti térképhez hozzátartozik, hogy egy önkormányzat helyi adóból származó bevétele nemcsak a lakónépességének számától függ, hanem ezt nagyban befolyásolhatja egy ott lévő nagy gyár vagy üzem, mint például Berente esetében, amely a település iparűzésiadó-bevételét a BorsodChemtől, a megye legnagyobb bevételét jegyző cégétől kapja.

Az összevetést a 2023-as helyi adókkal tudtuk megtenni, mivel az a legfrissebb települési szintű statisztika, 2024-ről még nincsenek elérhető adatok – emiatt fordulhat elő az, hogy pár település esetében az arány meghaladja a 100 százalékot, vélhetően ezeknek a településeknek időközben növekedett a helyi adóból származó bevételük. Ezeken kívül a legnagyobb értékekkel Nyírkáta, Tiszakécske, Bócsa, illetve Felcsút rendelkezik. A leggazdagabb magyar településétől 800 millió forintot fognak elvonni, ami a 2023-as saját bevételeik 74 százaléka. Ez alapján a mutatószám alapján a budapesti kerületeket kevésbé sújtja a szolidaritási hozzájárulás, a fővárosban 17 és 29 százalék között alakul ez az arány (a becsléskor figyelembe vettük a kerületekre külön kirótt hozzájárulás mellett az „egységes” fővárosi hozzájárulást is).

A szolidaritási hozzájárulás mértékét szabályozó 2024. évi XC. törvény a 25 ezer forint feletti egy lakosra jutó iparűzésiadóerő-képességgel bíró önkormányzatokra szűkítette azt a kört, amelyre a hozzájárulást kiróják. Ehhez az előző évi iparűzési adó (HIPA) bevételeinek számait veszik figyelembe.

Számunkra sajnos még nem nyilvánosak ezek a számok, így a legkésőbbi, 2023-as adatokból tudtunk csak kiindulni. Ezek alapján viszont 46 olyan település azonosítható, amelyen hiába volt 25 ezer forint alatti az egy lakosra jutó HIPA mértéke, mégis szükséges hozzájárulást fizetniük. Ráadásul 21 olyan település is bekerült a hozzájárulást kötelezően fizetők körébe, amiknek 2023-ban egyáltalán nem volt HIPA-bevételük. Ezek pirossal jelöltek a következő térképen:

Az adatokat megnézve a tényleges határvonal valahol 50 ezer forint körül lehetett, hiszen a 25 és 50 ezer forint közötti összeg közötti sávban kevesebb településnek van kötelezettsége, mint amennyinek nincs. A térképen azokat az önkormányzatokat, amelyek nem érik el ezt az összeget, mégis kötelezően fizetniük kell, narancssárgával jelöltük.

Az 50 ezer forint feletti egy főre jutó HIPA-bevétellel bíró települések között is van olyan, amely viszont megúszta a hozzájárulás fizetését, minden valószínűséggel az alacsony népességszámuk miatt. Bürüs, Kercaszomor és Csér például 100 fő vagy az alatti település: egy főre vetítve félmillió feletti az önkormányzat HIPA-bevétele, mégsem kell szolidaritási hozzájárulást fizetnie. A lakónépességre már kevésbé tud hivatkozni Rácalmás, ahol egyrészt körülbelül ötezren laknak és 100 ezer forint az egy főre jutó HIPA-bevétel, mégsem került be a szolidaritási hozzájárulást fizetők közé.

Összehasonlításképpen a fővárosi kerületeknek egy főre vetítve átlagosan 130 ezer forint volt a HIPA-bevételük, ha az V. kerületet nem számítjuk, ahol viszont 11 millió forint feletti. A korábban Rogán Antal vezette, most Szentgyörgyvölgyi Péter polgármester által irányított kerületre kirótt szolidaritási hozzájárulás mértéke ennek ellenére a legalacsonyabb a fővárosi kerületek között.

Ha megnézzük, miként változott az önkormányzatok támogatása az elmúlt hat évben, azt láthatjuk, hogy az összeg a 2020-as 763 milliárdról 2025-re 990 milliárdra nőtt ugyan, ám a növekedést megette az infláció, reálértékben még csökkent is. A kivetett szolidaritási adó összege viszont közben hatszorosára nőtt, 2020-ban 58 milliárd volt, míg 2025-ben már 360 milliárdot vár az állam. Így az önkormányzatok hozzájárulása 8-ról 36 százalékra emelkedett 2020 és 2025 között.

Az utolsó ábránkon az látható, hogy vajon van-e összefüggés a szolidaritási hozzájárulás mértéke, illetve aközött, hogy egy önkormányzat ellenzéki-e. Egy-egy példát persze ki lehet ragadni, de a teljes mintázat azt mutatja, hogy a kormánypártibb településeket nem sújtja kevésbé a kirótt hozzájárulás – az már más kérdés, hogy az ebből származó pénzeket milyen települések között osztja majd szét a kormány.

Az ábrán a Fidesz 2024-es EP-listás eredményeit vetettük össze azzal, hogy a szolidaritási hozzájárulás az adott település HIPA-bevételeinek hány százalékát teszi ki. Ha az ábrán a településeket jelölő pontok a bal felső sarokból indulnának és a jobb alsó sarokba tartó átlóra illeszkednének rá, akkor mondhatnánk politikai szempontok figyelembevételét.