Az ország legdélebbi megyéjében az ellenzéki térfél közel sem egységes; ott sem, ahol a kormánypártokat akarják leváltani a település vezetéséről, de még ott sem, ahol 2019-ben ellenzéki győzelem született. Ennek ellenére előfordulhat, hogy a Fidesz nem fogja tudni új település városvezetését megszerezni, sőt, néhány hivatalban lévő polgármesterüknek is van némi izgulni valója.
Baranya megyét akár mondhatnánk a fejletlenebb Veszprémnek is: mindkét térség gazdaságszerkezetét a bányákra alapozott ipari termelés és a csodálatos természeti környezetre, valamint a kulturális és építészeti örökségre alapozott turisztikai szektor határozza meg – eddig csak Pécs és Veszprém szerzett Európa Kulturális Fővárosa címet –, de a földrajzi fekvése jóval kedvezőtlenebb helyzetet teremt Baranyának, hiszen távol van a térség fővárosaitól és elaprózott településszerkezete az alapvető (köz)szolgáltatások biztosítását is nehezebbé teszi.
Az elmúlt évtizedekben a regionális centrumként működő megyeszékhely sem teljesített kiemelkedően. A rendszerváltozás időszakához viszonyítva Pécs ugyanis elvesztette lakóinak legalább ötödét, Miskolc után a második legrosszabbul teljesítve ebben a kategóriában. A 2000-es évek óta folyamatosan távolodik Szegedtől a vidéki nagyvárosok rangsorában. Míg 1990-ben szépen elkülönültek a 160 ezer fő feletti és alatti nagyvárosok, addig utóbbi kategóriában már csak Debrecen található, Miskolc és Pécs pedig már sokkal inkább Győrrel, Nyíregyházával, Kecskeméttel és Székesfehérvárral alkot egy népességkategóriát.
Pécsre is jellemző a múlt héten bemutatott miskolci helyzet: a szocialista iparral feldúsított nagyvárosok gazdaságilag igencsak megroppantak a rendszerváltozás után. Viszont míg Miskolc az újraiparosítással, addig Pécs a kulturális élet és a turisztikai szektorral próbálkozik – bár maradt némi könnyűipar is. Pécsen jelentős múltja van a sörgyártásnak és a dohánygyártásnak is, a helyi dohánygyár a British American Tobacco Hungary tulajdona, míg a Pécsi Sörfőzde Matolcsy György rokonáé.
Ezért is borzolta a kedélyeket a hír, hogy a Pécs környéki Bicsérden egy a tervezett szegedi BYD beruházás területének kétszeresén (600 hektáron) jelöltek ki kiemelt beruházási célterületet. Ez ugyanis a jelenlegi gazdaságszerkezettől rendkívül idegen, hatalmas nagyságrendű ipari kapacitásnak tűnik. A hírek arról szóltak, hogy a Great Wall Motors kínai autógyártó akarna Baranya megyében telephelyet létesíteni, ezt viszont Hszi Csin-ping magyarországi látogatása alatt még nem jelentették be.
Miközben a jelentős népességfogyást az elvándorlás és a természetes fogyás is okozza, a megyében továbbra is Pécs adja a népesség 40 és a jövedelem 44 százalékát. De jelentős leszakadó, tartós válsággal szembenéző perifériák is megtalálhatók itt (például az Ormánság területe). A nagy területi eltéréseket sajnos a településszerkezet is felerősíti, hiszen ez a megyénk az ország egyik legjobban aprófalvas területe.
A megyében fontos szerepe van az idegenforgalomnak. Jelentős Pécs városi turizmusa és kulturális öröksége: az UNESCO világörökségi helyszínei közé tartozó ókeresztény sírkamrák vagy a Zsolnay negyed. Ráadásul a Dél-dunántúli központban a török múlt sajátos jegyeit is felfedezhetjük (Barbakán, Gázi Kászim pasa dzsámija). Részben ezeknek köszönhetően 2010-ben Európa Kulturális Fővárosa címet is megkapta Pécs, ám a fejlesztést nem teljesen sikerült kihasználni. A gyönyörű barokk belvárost felújították, de a Zsolnay kulturális negyeddel való összekötése már nem történt meg.
Pécs mellett a megyében meghatározó a fesztiválturizmus (Beremenden az Ördögkatlan Fesztivál vagy a Fishing on Orfű), a fürdőturizmus (Harkány), a történelmi események helyszínei és az épített örökségből származó turisztikai helyszínek (Mohács, Siklós és Szigetvár), valamint a bor és gasztronómia (Villányi borvidék).
A parlamenti választásokban megosztott megye
Baranya megye választási földrajzában már korábban is megfigyelhető volt a város-vidék kettősség. A térség két legnagyobb települése, Pécs és Komló környéke klasszikus és erős baloldali bázist alkotott: a megye korábbi hét országgyűlési egyéni választókerületéből ebben a négyben (három pécsi és egy komlói) 1994 és 2006 között rendszeresen a baloldal jelöltjei győzedelmeskedtek.
A szocialisták korábbi házelnöke, majd 2015-től 2023-ig a Fidesz-KDNP miniszterelnöki megbízottja, azóta pedig a PTE modellváltása után az egyetemet irányító alapítvány kurátora Szili Katalin a pécsi 2-es, a megyeszékhely korábbi (1998 és 2006 közötti) polgármestere Toller László a pécsi 3-as, Páva Zoltán pedig a Komló központú kerületet képviselte négy cikluson keresztül. Utóbbi ráadásul a várost is polgármesterként vezette 1998 és 2010 között.
A negyedik (a pécsi 1-es – a megyeszékhely keleti részét és az ahhoz közel lévő szuburbán településeket tartalmazó) választókerületben négy különböző jelölt szerezte meg az egyéni mandátumot, amelyből három volt szocialista (Lusztig Péter, Kékes Ferenc, Bókay Endre), Mikes Éva 1998-ban pedig a Fidesz-MDF színeiben győzött.
A vidéki térségekben ezzel szemben döntően a jobboldal teljesített jobban (főleg Mohácsnál – ennek a térségnek az elmúlt 32 évben még egyszer sem volt szocialista országgyűlési képviselője). A periférikus területek (Siklós és Szigetvár) billegő kerületeknek számítottak 2010 előtt, csupán két képviselőjelölt tudott újrázni ezekben a körzetekben (a szocialista Gráf József 1994-ben és 1998-ban is Szigetváron, valamint az 1998-ban még kisgazda, majd 2002-ben már Fidesz színekben induló Kékkői Zoltán Siklóson győzött egymás után). Ráadásul rendszeres volt a politikai oldalak közötti csere is, a siklósi székhelyű kerület sormintája például a következőképp nézett ki: FKgP–MSZP–FKgP–Fidesz-MDF–MSZP–Fidesz-KDNP.
2010-ben azonban –, mint ahogy Budapesten kívül szinte mindenhol – a Fidesz-KDNP letarolta az egyéni kerületeket, ami a lecsökkent kerületszámban is folytatódott 2014-ben.
2018-ban és 2022-ben azonban a pécsi 1-es kerület egyike volt azon (előbb három, majd kettő) vidéki körzeteknek, ahol nem a Fidesz-KDNP jelöltje szerezte meg az egyéni győzelmet, nagyrészt az ellenzéki oldalon történő visszalépések és a közös indulás hatására. 2018-ban ugyanis a KSH korábbi elnökének (Mellár Tamásnak) a javára mind az MSZP, mind pedig az Együtt jelöltje visszalépett, 2022-ben pedig hivatalban lévőként, az ellenzéki előválasztást is megnyerve tudott újrázni egyéniben Mellár Tamás.
A megye önkormányzati választási térképe
Baranya megye polgármestereinek majdnem 90 százaléka független színekben indulva nyert öt évvel ezelőtt. A megye népességének harmada 2000 fő alatti lakosságszámú (összesen 283 darab) településen él, ahol a polgármester személye általában jóval fontosabb, mint annak pártkötődése.
Annak ellenére, hogy az országgyűlési választásokkor a baloldal dominált, Pécs polgármesteri székét 1994 és 2019 között mégis a két nagy politikai oldal váltógazdasága határozta meg: 1998 és 2009 között a szocialisták színeiben először Toller László majd Tasnádi Péter, 1994 és 1998, valamint 2009 és 2019 a fideszes Páva Zsolt vezette a várost. 2019-ben azonban – mint sok más megyeszékhelyen is – egy civil szervezet (Mindenki Pécsért Egyesület) ernyője alatt az ellenzéki összefogás jelöltje, Péterffy Attila elhódította a kormánypárttól a polgármesterséget, ráadásul a képviselő-testület többségét is sikerült megszerezniük.
2021 nyarán aztán a Mellár Tamás által vezetett Mindenki Pécsért Egyesület kizárta soraiból a polgármestert arra hivatkozva, hogy Péterffy nem tartotta magát a választások előtt vállalt alapelvekhez, miszerint a városvezetésben nem csak a pártérdekek, hanem a civilek szempontjai is megjelennek. Péterffynek azóta annyira megromlott a korábbi jelölő-szervezetével a viszonya, hogy Mellárék egy LMP-hez közeli civil szervezettel, a Pécs Most Egyesülettel közösen állítottak kihívókat az egyéni választókerületekben a polgármester csapata ellen. Polgármester-jelöltet azonban nem, így céljuk nem Péterffy leváltása, csupán a közgyűlésben való gyengítése lehet.
Péterffynek egyébként így is öt kihívója van:
- a kormánypártok Csizmadia Pétert, a helyi Fideszben 2006 óta politizáló és 2014 óta önkormányzati képviselőként dolgozó politikust indítják;
- a Tiszta Kezek Egyesület színeiben indul polgármester-jelöltként a 2019-ben még a nyertes csapat tagjaként Pécs 16. körzetét megnyerő, és a ciklus elején DK-s politikusként alpolgármesteri címet betöltő Bognár Szilvia. A DK-ból azóta kilépő Bognár civil szervezetével oldalak nélküli politizálást ígér, ráadásul minden kerületben egyéni képviselőjelöltjei is vannak;
- a Mi Hazánk Mozgalomnak is van jelöltje, Sándor Zoltán. A nemzeti radikális pártnak ráadásul minden kerületben van egyéni jelöltje;
- ringbe száll a siklósi várkapitány – Szentgyörgyváry Péter (őt egyébként a helyiek korábban a kormánypártok potenciális jelöltjeként emlegették);
- és a Választási Iroda honlapján macskával pózoló, függetlenként induló Lajos Milán is.
A Fidesz-KDNP-n, a Tiszta Kezek Egyesületen, a Mindenki Pécsért Egyesületen és a Mi Hazánkon kívül pedig minden kerületben egyéni jelölteket indít még Péterffy Attila jelölő-szervezetei: az ellenzéki pártok és a Pécs Jövőjéért Egyesület, illetve a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is, így átlagosan hat jelölt közül kell majd a pécsieknek kiválasztani azt a személyt, akit a legalkalmasabbnak találnak arra, hogy a következő öt évben képviseljék az adott választókerület érdekeit.
Itt (és minden 10 ezer fő feletti településen) azonban az azokra leadott szavazat sem veszik el, akik végül egyéniben nem jutnak be a közgyűlésbe, hiszen amelyik jelölt jelölő-szervezete rendelkezik kompenzációs listával, úgy a rá leadott szavazat ott tud hasznosulni.
Komlót 1998 és 2010 között irányította a szocialista Páva Zoltán, majd 2010-ben elég nagy (57-28-as) arányban kapott ki a Fidesz-KDNP jelöltjétől Polics Józseftől. A volt szocialista bányásztelepülésen azonban a kormánypárti jelölt előnye választásról választásra csökkent, a legutóbbi, 2019-esnél már csak 31 szavazat döntött.
2022-ben az országgyűlési választáson egyébként, habár ismét rendkívül szoros versenyben, ismét kormánypárti győzelem született, hiszen Hoppál Péter győzedelmeskedni tudott a korábbi szocialista alpolgármester Szakács Lászlóval szemben.
A Fidesz-KDNP idén is Polics Jószefet indítja, akinek plakátjain nem szúrnak szemet a kormánypártok logói. Nem véletlenül, hiszen a városvezető helyben jóval népszerűbb a pártjánál. Kihívója pedig a már tíz éve is (de akkor még MSZP-DK színekben) próbálkozó Barbarics Ildikó lesz, akinek a fő jelölő-szervezete a Komló Összeköt Egyesület, de a DK, az MSZP, a Momentum és a Jobbik is őt támogatja. A településen a fő kampánytéma egyébként a közvilágítás kérdése, hiszen 2022-ben az energiaválság miatt elkezdték elsötétíteni az egyes városrészeket. Ezért a legfőbb kampányígéret ennek a teljes visszakapcsolása mindkét oldalról.
Mohácson 2019-ben egy váratlan és tragikus esemény törte meg a polgármester 21 éves sorozatát; a Fidesz-KDNP jelöltje, az öt ciklus óta városvezetői tisztséget betöltő Szekó József két héttel a választások előtt meghalt. Ekkor már természetesen nem lehetett új jelöltet állítania senkinek, így az ellenfele a szocialista színekben induló Csorbai Ferenc egyedüliként nyert végül. Viszont a polgármesteri szavazatok 70 százaléka érvénytelenül lett leadva, a választópolgárok ezzel tiltakoztak Csorbai megválasztása ellen. A képviselő-testületben ennek megfelelően kétharmados többsége lett a kormánypártoknak, hiszen mind a nyolc egyéni kerületben győzelmet arattak, míg az ellenzéknek csak a három kompenzációs mandátum jutott.
Nem sokkal később, 2020. július 6-án a képviselő-testület fel is oszlatta magát, hiszen nem tudott együtt dolgozni a mohácsiak véleménye alapján érdemtelenül a székében ülő szocialista polgármester a kormánypárti képviselő-testületi többséggel. Az időközi választást 2020. szeptember 27-én tartották, ahol Csorbai kihívója a kormánypárti Pávkovics Gábor volt. Utóbbi 56 százalékos eredménnyel megszerezte a polgármesteri széket.
Időközben azonban valami megváltozott, Csorbai ugyanis már nem az MSZP színeiben vágott neki a választásnak, hanem egy alulról szerveződő civil szervezet, a Változást Akarók Nemzedéke közéleti egyesület (VAN) támogatásával, pártlogók nélkül. Az időközi választásra ugyanis a Fideszen kívüli helyi politikusok elkezdtek együttműködni olyan helyben aktív emberekkel, akik hallani sem akartak a pártban való politizálásról. Ezért alapították meg és dolgoztak együtt egy civil szervezet keretein belül.
Az együttműködést a polgármesteri vereség ellenére sikerként könyvelték el a benne résztvevők, hiszen a 2019-es 31 százalékos eredményhez képest egy év alatt tíz százalékpontot javított Csorbai a támogatottságán, 40 százalékot elérve az időközin. Ráadásul a nyolc egyéni választókerületből kettőt a VAN egyesület jelöltjei nyerték meg, amelyre nagyon régóta nem volt példa Mohácson.
Az Egyesület jelöltje, a jobbikos Schwarcz-Kiefer Patrik nyerte a mohácsi 2021-es ellenzéki előválasztást is és hajszálnyival jobb eredményt is ért el a Baranya megyei 3-as országgyűlési választókerületben, mint a sokkal inkább ellenzéki beállítottságú Baranya megyei 4-esben a DK-s Szarkándi Lajosné.
Idén a kormánypárt a jelenlegi polgármestert, Pávkovics Gábort indítja, akinek az elmúlt négy évben számos botrány kötődött a nevéhez. Korrupciós ügyek mellett a jogosítványát is bevonták ittas rollerezésért. Kihívója neki is több lesz, hiszen a Mi Hazánk (Bernáth Csilla) és a DK (Göb Judit) is önálló jelöltet indít a VAN egyesület jelöltje, Szigeti József mellett, így a szavazólapon összesen négy név fog szerepelni. Ráadásul a Mi Hazánk Mozgalom 8 százalék felett szerepelt Mohácson a 2022-es választáson. Kérdés, hogy a külön induló, nem kormánypárti jelöltek hatalomban tartják-e a Pávkovicsot.
Szigetvárt csupán egy alkalommal irányította fideszes polgármester, Kolovics János 2010 és 2014 között. A települést tíz éve az a Vass Péter vezeti, aki 2018-ban a város országgyűlési egyéni választókerületében MSZP-Párbeszéd színekben indult és szerzett 27 százalékot, 20 százalékponttal kevesebbet, mint az egyéniben diadalmaskodó Nagy Csaba, viszont a kerületben Jobbikos és LMP-s jelölt is indult, akik együtt közel annyi szavazatot vittek el, amennyi Vass lemaradása volt.
Az elemzői és az ellenzéki közvélemény is így azt gondolhatta, hogy a szigetvári központú kerület egy szorosabb eredményt hozhat 2022-ben. A DK-s Szarkándi Lajosné (Jerszi Katalin) azonban jobban kikapott a hagyományosan baloldalibb kerületben, mint az évtizedek óta, a jobboldali Hargitai János óta uralt mohácsiban a közös ellenzéki jelölt, Schwarcz-Kiefer Patrik. Ez részben annak volt köszönhető, hogy 2018-ban a jelenleg is regnáló polgármesterre Vass Péterre jóval többen szavaztak le, mint a sokkal kevésbé beágyazott DK-s Szarkándi Lajosnéra. Így akit a polgármester még ellenzéki szavazóként el tudott vinni az urnákhoz Szigetvár környékén, azok 2022-ben már nagyrészt a kormányzópártra, a Pécstől nyugatra lévő területeken pedig a Mi Hazánk Mozgalomra adták a voksukat.
Az országos politikából kivonuló polgármesterek sorába így Vass Péter is beillik, pártokon átívelő támogatottságával van esélye az újrázására. Öt éve például 64,5 százalékkal nyerte a polgármester-választást, a csapata pedig a nyolc kerületből hetet hódított el. Idén azonban már nem vegyes rendszerben, hanem egyéni listás rendszerben választják meg a képviselő-testületet a szigetváriak, így számukra érdemes minden jelöltről tájékozódni, hiszen a szavazólapon 29 névből kell kiválasztani azt a nyolcat, akiket a testületben szívesen látnának.
Már csak azért is lesz ennyi név a szavazólapon, mert az ellenzéki városvezetés ellenére önálló polgármesterként indul a helyi fideszes sajtóban simán csak DK-s jelöltként szereplő, a szavazólapon függetlenként megjelenő Barka Tamás. Barka egyébként a DK Baranya vármegyei listájának 5. helyén szerepel. Egyéni jelöltek esetében pedig nyolc Vass Péter Koalíciós aspiráns néz szembe nyolc kormánypárti és öt DK-s jelölttel. Így különösen érdekes, hogy a DK éppen annak érdekében indított petíciót nemrég, hogy „senki ne induljon rá a sikeres ellenzéki polgármesterekre”.
2014 és 2022 között (de főleg a legutóbbi választás alkalmával) a megye délnyugati felében, a szigetvári választókerület déli részén növekedett a legnagyobbat a Fidesz-KDNP támogatottsága, nem egy településen bőven 30-40 százalékpont feletti értékkel.
A megye északnyugati részén viszont csökkent a Fidesz-KDNP listás támogatottsága, ami nem az ellenzék előretörésének, hanem a német nemzetiségi képviselői szavazásnak köszönhető. Az országgyűlési választáson ugyanis az egyes nemzetiséghez tartozó állampolgárok dönthetnek arról, hogy az országos listákra vagy a saját nemzetiségi listájukra adják le szavazatukat, Baranyában pedig számszerűen a második legtöbb német nemzetiségű szavazat érkezett Pest megye után. Így fordulhatott elő az, hogy északnyugat Baranya egyes településein a listás szavazatok harmada/negyede a német nemzetiségi képviselőre érkezett, ezzel is hozzásegítve Ritter Imrét, a lista első helyezettjének parlamenti mandátumhoz jutásához.
