Vasárnap robbant a hír, hogy a hegyvidéki önkormányzatban öt éve elég aktívan dolgozó Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnöke mégsem indul polgármesternek a XII. kerületi önkormányzati választásokon. Estére a társelnökök is lemondtak, bár a tagság most marasztalni próbálja őket, így hétfő estére rendkívüli taggyűlést szerveztek. A helyzet abból indult, hogy a tagság nem támogatta a párt ellenzéki előválasztásban való részvételét, amelynek megnyerése esetén Kovács Gergely lett volna a közös jelölt, és az MKKP 12-ből 8 kerületben tudna egyedüli jelöltet állítani a Fidesz–KDNP jelöltjeivel szemben. Miért volna olyan fontos a Kutyapártnak a XII. kerület? Ezt járjuk most körül négy térkép segítségével. A Választási Földrajz elemzése következik.
Az MKKP hivatalosan először a 2018-as országgyűlési választáson indult el, ahol a szavazatok 1,75 százalékát gyűjtötték be, megszólítva majdnem 100 ezer választópolgárt. Ezt a nominális eredményét aztán az egy évvel később tartott EP-választáson is meg tudta ismételni, amely annak fényében nagy teljesítmény, hogy az alacsonyabb részvétel miatt a pártok hasonló országos eredményt el tudnak érni akkor is, ha a szavazóik egyharmada távol marad. A Kutyapárt 90 ezer szavazatot szerzett, vagyis országgyűlési választóinak csak a tizedét bukta el.
Mindkét választás alkalmával az VI. és a VII. kerületben volt a legmagasabb a támogatottságuk, ezekben előbb 4, utóbb 5 százalékos eredményt értek el. Ezenkívül még erősek voltak a VIII., illetve a IX. kerületekben is. Nem véletlen ez a területiség, hiszen a párt akkori politikájának felvevő piacát leginkább a nagyvárosi fiatalok között lehetett keresni.
A 2019-es önkormányzati választáson összesen hét településen, ezen belül pedig négy fővárosi kerületben állítottak önállóan jelölteket, illetve Szombathelyen benne voltak a később győztes ellenzéki nagykoalícióban. A párt életének eddig is nagyon fontos részét képezte a helyi, az embereket közvetlenül érintő problémák megoldása. Ezért az önkormányzati választások témái álltak a legközelebb a politikájukhoz. Ez a választási eredményeiken is meglátszott. Mind a négy fővárosi kerületben képviselőt tudtak juttatni a testületekbe a kompenzációs listáról. A hegyvidéki kerületben egyéni képviselőjelöltjeik a szavazatok több mint 13 százalékát kapták meg.
Kovács Gergely saját bevallása szerint is idő kellett hozzá, amíg rájöttek, hogy az önkormányzati munkának még értelme is lenne, ha komolyan vennék. Ő volt az, aki például megszüntette az általa elnökölt vagyonnyilatkozati bizottságot, amelynek semmilyen funkciója sem volt, évente egyszer tíz percig ülésezett, de a tiszteletdíj természetesen minden tagjának járt. A komolyan vételt jól példázza, hogy idén már csak olyan képviselőjelölt indulhat kutyapártos színekben, aki végigcsinálta a Kétfarkú Népfőiskola féléves önkormányzati képzését.
Az MKKP önkormányzati munkájának komolyan vételét a jelek szerint a szavazók is díjazták. Annak ellenére, hogy a 2022-es országgyűlési választás kampánya ki-ki párharcnak tűnt, a XII. kerületben a Kutyapárt listájára mégis érkezett 7 százaléknyi szavazat, amelynek csupán a negyede támogatott más jelöltet Kovács Gergely helyett. Ez a korábbi 3,1 százalékos eredményhez és a választás körülményeihez képest jelentős növekedésnek mondható. És bár csak listán buzdították szavazásra a támogatóikat, mert az egyéni jelöltek csak a listaállításhoz kellettek, szavazóik 81 százaléka egyéniben is az MKKP-t támogatta. Négy évvel korábban is ez volt a helyzet, vagyis a szavazótábor bővülése nem jelentette a támogatók felhígulását.
A korábbi eredményekből tehát látható, hogy az MKKP az önkormányzati választásokon a legerősebb. Azóta ráadásul komolyabb témákkal kampányolnak. 2019-ben a hegyvidéki kerületben a korábbi országgyűlési és EP-eredményeiket megháromszorozva/négyszerezve szerepeltek a helyhatósági választáson. Mindezeket figyelembe véve a Kutyapárt társelnöke valóban eséllyel pályázhatna a hegyvidéki polgármesteri címre.