A hungarikum, ami nélkül ismét nem lenne kétharmada a Fidesznek
2022. április 12. – 12:29
A külhoni magyarok szavazatai nélkül is meglett volna a Fidesz–KDNP-nek a kétharmad 2022-ben, a győzteskompenzáció nélkül viszont nem – ezt állapította meg a Political Capital friss elemzése, ami az Átlátszón jelent meg.
A magyar választási törvények a külföldön élők, illetve tartózkodók tekintetében kétféle választójogú állampolgárt különböztetnek meg: akik rendelkeznek magyarországi bejelentett lakcímmel, és akik nem. Előbbiek számára a részvétel lényegesen bonyolultabb, ők csak személyesen voksolhatnak a konzulátusokon, amíg utóbbiak postai úton is leadhatják a szavazatukat, viszont csak pártlistákra szavazhatnak, választókerületi egyéni jelöltekre nem. A külhoni magyarok többsége az utóbbi kategóriába tartozik, így levélben szavaz.
Idén az országgyűlési választáson több mint 264 ezer levélszavazat érkezett, ezek közel 95 százaléka a kormánypártok listáját támogatta.
Az előző két választáson is a Fidesz szerezte meg a levélszavazatok elsöprő többségét. Ez 2014-ben egy mandátumot ért, 2018-ban önmagában nem változtatott az eredményen, idén viszont két mandátumot hozott a kormánypártoknak. Egyet a hatpárti ellenzéki lista, egyet a Mi Hazánk kárára. A kétharmados Fidesz–KDNP-többség ugyanakkor a külhoni voksok nélkül is meglett volna, mert az átfordított listás eredmények nélkül is 133 mandátumot szereztek a kormánypártok.
A végeredmény kialakításának szempontjából sokkal többet nyomott a latba a hungarikumnak számító, úgynevezett győzteskompenzáció, ami ezúttal 5 mandátumot ért a Fidesznek.
A 2011-es választási törvény olasz mintára vezette be az ún. győzteskompenzációt (amit egyébként Olaszországban később alkotmányellenesnek minősítettek). Ez a rendszer mindig a legerősebb pártnak kedvez, és komoly segítséget jelentett a 2014-es és 2018-as Fidesz-kétharmadnál is, hét évvel ezelőtt 6, négy éve pedig 5 extramandátumhoz juttatta a kormánypártokat.
A győzteskompenzáció az jelenti, hogy az egyéni választókerületükben nemcsak a vesztes jelöltekre leadott voksok kerülnek fel töredékszavazatként a pártjuk országos listájára, hanem a győztesekre a mandátumszerzéshez szükségesen felül leadott szavazatok is. (Azaz ha egy jelölt 12 ezer szavazatot szerez, miközben az utána következő csak 10 ezret, akkor az 1999 szavazatot hozzácsapják az országos listára érkezett szavazatokhoz.)
Arról, hogy miért lejt a Fidesznek a pálya Magyarországon, ha a választások jogi értelemben tiszták a nemzetközi megfigyelők szerint is, itt írtunk részletesen.
