Több százezer külföldön élő magyarból mindössze 65 ezren jutnak el az urnákig

Többen szavaznának külképviseleteken, mint négy évvel ezelőtt, azonban a különbség nem nevezhető áttörésnek.

65 716 külföldön élő, magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgár regisztrált a törvényes határidő lejártáig.

Ez a szám 2018-ban 58 356 volt, azonban akik valójában el is jutottak szavazni, még ennél is kevesebb ember volt. Amennyiben csak a regisztráltak számát nézzük, akkor idén nagyjából hétezerrel többen szeretnének élni ebben a formában a választójogukkal, mint négy évvel ezelőtt. Messze a legtöbben,

• 8100-an Londonban regisztráltak,
• ezt követi 4600 állampolgárral München,
• Stuttgartban 3700-an,
• Hágában 3400-an,
• Bernben 3000-en,
• Berlinben 2700-an,
• Brüsszelben pedig 2000 magyar voksolhat.

A külképviseleten a választó a Magyarországon bejelentett lakcíme szerinti országgyűlési képviselőre és pártlistára szavazhat, illetve ha nemzetiségiként regisztrált, akkor a pártlista helyett a nemzetiségi listára voksolhat. Emellett természetesen részt vehet a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazáson is április 3-án.

A felmérések szerint mintegy 400-500 ezer külföldön élő, dolgozó vagy ott tanuló, ám magyarországi lakcímmel rendelkező választókorú állampolgár lehet a világban.

Azt, hogy sok külföldön élő magyar csak milyen nehézségek árán jut el a külképviseletekre, hogy gyakorolja legalapvetőbb állampolgári jogát, és mekkora problémát okoz nekik az, hogy ők nem tudnak levélben szavazni, egy korábbi cikkükben érintettek beszámolói alapján mutattuk be.

Az elmúlt hetekben több civil szervezet is próbálta felhívni a figyelmet arra, hogy a magas részvételi arány a külföldön élők esetében is nagy jelentőségű lehet. Próbálták hangsúlyozni azok számára, akik külföldön élnek, és esetleg terveznek visszatérni Magyarországra – pont ezért meg is tartották itthoni lakcímüket – vagy csak családtagjaik itthon élnek, hogy a jövő szempontjából igenis fontos lehet a szavaztuk. Ezekkel a civil kezdeményezésekkel ebben a cikkünkben foglalkoztunk.

Különbséget tesz a választási törvény

A magyar választási törvények a külföldön élők, illetve tartózkodók tekintetében kétféle választójogú állampolgárt különbözet meg. A két kategória: akik rendelkeznek magyarországi bejelentett lakcímmel, és akik nem. A Magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkező, de külföldön élő magyar állampolgárok részvétele a választáson bonyolultabb, mert ők csak személyesen szavazhatnak a konzulátusokon – ami sokak esetében egész napos kirándulást jelenthet. Velük szemben a magyar lakóhellyel nem rendelkező állampolgároknak sokkal egyszerűbb dolguk van, ők regisztráció után postai úton is leadhatják a szavazatukat, ami megkönnyíti a választáson való részvételüket – ők azonban, mivel nincs magyarországi lakcímük, csak pártlistákra szavazhatnak, választókerületi egyéni jelöltekre nem.

Azt Alkotmánybíróság egy korábbi – öt különvélemény ellenében elfogadott – állásfoglalása szerint a „Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgároknak többlet terhet okozhat azokkal szemben, akik Magyarországon nem rendelkeznek állandó lakóhellyel”. Azonban az AB szerint ennek a megkülönböztetésnek „észszerű indoka” van az alaptörvényben rögzítettek szerint, így az nem alaptörvény-ellenes. Úgy fogalmaznak, hogy

„a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároktól elvárható, hogy szavazataikat (akár a külképviseleteken) személyesen adják le, figyelembe véve azt is, hogy szavazati joguk teljes: mind a pártlistára, mind pedig az egyéni választókerületi jelöltekre szavazhatnak, szemben azokkal, akik levélben szavazhatnak ugyan, de csak a pártlistákra adhatják le a voksukat.”

Álláspontjuk szerint így nem vezethető le az, hogy az államot alkotmányos kötelezettség terhelné abban, hogy a magyarországi állandó lakcímmel rendelkezőknek is biztosítsák a levélszavazás lehetőségét. Szerintük ennek esetleges megteremtése a törvényalkotó saját döntésébe tartozik.

Nem véletlen, hogy nem változnak a szabályok

A jelenlegi törvényalkotónak, ami jelenleg kétharmados többségével a Fidesz–KDNP, nem feltétlenül áll azonban érdekében, hogy megteremtse bármely magyar állampolgár számára a levélszavazás intézményét. Ezt a külföldre vándorolt magyarok körében végzett kutatások sora igazolta már, az egyik legnagyobb, idevágó politikai attitűdkutatás is ezt igazolta. A 21 Kutatóközpont februárban bemutatott tanulmányából is kiderült, hogy a külföldön élő magyarok nem feltétlenül a kormánypártok rajongói. A felmérés szerint a lényeges kérdésekben a belföldi magyaroknál jóval kritikusabbak a kormánnyal a külföldön élők. A felmérés szerint – csak a két nagy politikai tömörülést tekintve –

a külföldön élők mindössze 11 százaléka szavazna a Fidesz–KDNP-re, míg 43 százalékuk a közös ellenzéki listát választaná.

A jelenleg külföldön tartózkodók között is jelentős ugyanakkor a bizonytalanok aránya, 33 százalékuk nem tudott, vagy nem kívánt válaszolni a pártszimpátiáját érintő kérdésre, a maradék 11 százalék pedig a kispártok közül választana.

Az, hogy pontosan hányan jutnak el vasárnap a külképviseletekre szavazni, még kérdéses. Az biztos, hogy a négy évvel ezelőttinél valamivel nagyobb a lelkesedés a kint élők részéről, annak ellenére, hogy a helyzetük minden panasz és felháborodás ellenére sem lett egyszerűbb az elmúlt években. A külképviseletre regisztrált 65 ezer emberen túl, a választás hétvégéjére hazalátogatók is nagy számban részt vehetnek majd a voksoláson – természetesen azonban az ő számuk nem mérhető.

Eközben az látható, hogy a Fidesszel szimpatizáló, már négy évvel ezelőtt is 90 százalék feletti arányban a mai kormánypártokra voksoló határon túli magyarok jóval aktívabban, és összemérhetetlenül nagyobb számban kívánnak részt venni a voksoláson. Határidőre ugyanis több mint 456 ezren regisztráltak a levélszavazásra, és több tízezren azóta már le is adták csomagjukat valamely külképviseleten.