Több százezer külföldön élő magyarból mindössze 65 ezren jutnak el az urnákig
2022. március 30. – 13:20
![Több százezer külföldön élő magyarból mindössze 65 ezren jutnak el az urnákig](https://assets.telex.hu/images/20220330/1648618663-temp-DhFjJF_hero-normal:xl.jpg)
Többen szavaznának külképviseleteken, mint négy évvel ezelőtt, azonban a különbség nem nevezhető áttörésnek.
65 716 külföldön élő, magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgár regisztrált a törvényes határidő lejártáig.
Ez a szám 2018-ban 58 356 volt, azonban akik valójában el is jutottak szavazni, még ennél is kevesebb ember volt. Amennyiben csak a regisztráltak számát nézzük, akkor idén nagyjából hétezerrel többen szeretnének élni ebben a formában a választójogukkal, mint négy évvel ezelőtt. Messze a legtöbben,
- 8100-an Londonban regisztráltak,
- ezt követi 4600 állampolgárral München,
- Stuttgartban 3700-an,
- Hágában 3400-an,
- Bernben 3000-en,
- Berlinben 2700-an,
- Brüsszelben pedig 2000 magyar voksolhat.
A külképviseleten a választó a Magyarországon bejelentett lakcíme szerinti országgyűlési képviselőre és pártlistára szavazhat, illetve ha nemzetiségiként regisztrált, akkor a pártlista helyett a nemzetiségi listára voksolhat. Emellett természetesen részt vehet a kormány által gyermekvédelminek nevezett népszavazáson is április 3-án.
A felmérések szerint mintegy 400-500 ezer külföldön élő, dolgozó vagy ott tanuló, ám magyarországi lakcímmel rendelkező választókorú állampolgár lehet a világban.
Azt, hogy sok külföldön élő magyar csak milyen nehézségek árán jut el a külképviseletekre, hogy gyakorolja legalapvetőbb állampolgári jogát, és mekkora problémát okoz nekik az, hogy ők nem tudnak levélben szavazni, egy korábbi cikkükben érintettek beszámolói alapján mutattuk be.
![Magyarok állnak sorban Londonban, hogy leadhassák szavazatukat a 2018-as országgyűlési választáson – Fotó: Christopher Furlong / Getty Images](https://assets.telex.hu/images/20220330/1648618408-temp-BpmNff_cikktorzs:xl.jpg)
Az elmúlt hetekben több civil szervezet is próbálta felhívni a figyelmet arra, hogy a magas részvételi arány a külföldön élők esetében is nagy jelentőségű lehet. Próbálták hangsúlyozni azok számára, akik külföldön élnek, és esetleg terveznek visszatérni Magyarországra – pont ezért meg is tartották itthoni lakcímüket – vagy csak családtagjaik itthon élnek, hogy a jövő szempontjából igenis fontos lehet a szavaztuk. Ezekkel a civil kezdeményezésekkel ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Különbséget tesz a választási törvény
A magyar választási törvények a külföldön élők, illetve tartózkodók tekintetében kétféle választójogú állampolgárt különbözet meg. A két kategória: akik rendelkeznek magyarországi bejelentett lakcímmel, és akik nem. A Magyarországon bejelentett lakcímmel rendelkező, de külföldön élő magyar állampolgárok részvétele a választáson bonyolultabb, mert ők csak személyesen szavazhatnak a konzulátusokon – ami sokak esetében egész napos kirándulást jelenthet. Velük szemben a magyar lakóhellyel nem rendelkező állampolgároknak sokkal egyszerűbb dolguk van, ők regisztráció után postai úton is leadhatják a szavazatukat, ami megkönnyíti a választáson való részvételüket – ők azonban, mivel nincs magyarországi lakcímük, csak pártlistákra szavazhatnak, választókerületi egyéni jelöltekre nem.
Azt Alkotmánybíróság egy korábbi – öt különvélemény ellenében elfogadott – állásfoglalása szerint a „Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgároknak többlet terhet okozhat azokkal szemben, akik Magyarországon nem rendelkeznek állandó lakóhellyel”. Azonban az AB szerint ennek a megkülönböztetésnek „észszerű indoka” van az alaptörvényben rögzítettek szerint, így az nem alaptörvény-ellenes. Úgy fogalmaznak, hogy
„a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároktól elvárható, hogy szavazataikat (akár a külképviseleteken) személyesen adják le, figyelembe véve azt is, hogy szavazati joguk teljes: mind a pártlistára, mind pedig az egyéni választókerületi jelöltekre szavazhatnak, szemben azokkal, akik levélben szavazhatnak ugyan, de csak a pártlistákra adhatják le a voksukat.”
Álláspontjuk szerint így nem vezethető le az, hogy az államot alkotmányos kötelezettség terhelné abban, hogy a magyarországi állandó lakcímmel rendelkezőknek is biztosítsák a levélszavazás lehetőségét. Szerintük ennek esetleges megteremtése a törvényalkotó saját döntésébe tartozik.
Nem véletlen, hogy nem változnak a szabályok
A jelenlegi törvényalkotónak, ami jelenleg kétharmados többségével a Fidesz–KDNP, nem feltétlenül áll azonban érdekében, hogy megteremtse bármely magyar állampolgár számára a levélszavazás intézményét. Ezt a külföldre vándorolt magyarok körében végzett kutatások sora igazolta már, az egyik legnagyobb, idevágó politikai attitűdkutatás is ezt igazolta. A 21 Kutatóközpont februárban bemutatott tanulmányából is kiderült, hogy a külföldön élő magyarok nem feltétlenül a kormánypártok rajongói. A felmérés szerint a lényeges kérdésekben a belföldi magyaroknál jóval kritikusabbak a kormánnyal a külföldön élők. A felmérés szerint – csak a két nagy politikai tömörülést tekintve –
a külföldön élők mindössze 11 százaléka szavazna a Fidesz–KDNP-re, míg 43 százalékuk a közös ellenzéki listát választaná.
A jelenleg külföldön tartózkodók között is jelentős ugyanakkor a bizonytalanok aránya, 33 százalékuk nem tudott, vagy nem kívánt válaszolni a pártszimpátiáját érintő kérdésre, a maradék 11 százalék pedig a kispártok közül választana.
![Információs tábla az április 3-i magyarországi országgyűlési választások levélszavazásáról Magyarország csíkszeredai főkonzulátusán 2022. március 29-én – Fotó: Veres Nándor / MTI](https://assets.telex.hu/images/20220330/1648618513-temp-JjCDjL_cikktorzs:xl.jpg)
Az, hogy pontosan hányan jutnak el vasárnap a külképviseletekre szavazni, még kérdéses. Az biztos, hogy a négy évvel ezelőttinél valamivel nagyobb a lelkesedés a kint élők részéről, annak ellenére, hogy a helyzetük minden panasz és felháborodás ellenére sem lett egyszerűbb az elmúlt években. A külképviseletre regisztrált 65 ezer emberen túl, a választás hétvégéjére hazalátogatók is nagy számban részt vehetnek majd a voksoláson – természetesen azonban az ő számuk nem mérhető.
Eközben az látható, hogy a Fidesszel szimpatizáló, már négy évvel ezelőtt is 90 százalék feletti arányban a mai kormánypártokra voksoló határon túli magyarok jóval aktívabban, és összemérhetetlenül nagyobb számban kívánnak részt venni a voksoláson. Határidőre ugyanis több mint 456 ezren regisztráltak a levélszavazásra, és több tízezren azóta már le is adták csomagjukat valamely külképviseleten.