Rányomta a bélyegét a választásra az egyenlő feltételek hiánya

„Rányomta a bélyegét a választásra és a parlamenti népszavazásra az egyenlő feltételek hiánya, ugyanakkor a levezetés szakszerű volt” – hangzott el az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelőinek képviselői által tartott hétfői sajtótájékoztatón.

A választásról itt olvashatja el legfrissebb cikkünket.

A sort a norvég parlamenttől érkezett Kari Henriksen nyitotta meg. A rövid távú megfigyelőcsoport koordinátora szerint

• az átláthatóság hiánya és a kampányfinanszírozás elégtelen felügyelete a kormánykoalíciónak kedvezett;
• csorbát szenvedett az objektív tájékoztatás, nem voltak olyan nyilvános viták, amelyek segítették volna a választókat, hogy tájékozottan dönthessenek;
• gyakran keveredtek a kormány hivatalos feladatai és üzenetei a kampánytevékenységgel.

Az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének képviseletében Mark Pritchard egy 91 fős megfigyelőcsoportot vezetett, amelynek tagjai 27 országból érkeztek. A brit konzervatív parlamenti képviselő a pozitívumokkal kezdte:

• lehetőségük volt megfigyelni a választás szakaszait a nyitástól a szavazatok összeszámlálásáig;
• országszerte jól fogadták őket;
• a magas választói részvétel ellenére a választás – és a népszavazás – vasárnapja nagyon higgadtan telt.

Megjegyezte azonban, hogy az EBESZ több korábbi ajánlása még nem teljesült. Pritchard szerint emelné a választói bizalmat az is, ha lehetőség lenne arra, hogy az állampolgárok független választási megfigyelőként dolgozhassanak.

„A választás szabályrendszerének megerősítése folyamatos feladat. Mi már 150 éve formáljuk a választási törvényt” – mondta Pritchard.

A Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR) is óvatos, de érthető diplomata nyelven fogalmazta meg kifogásait a választási környezettel kapcsolatban:

„A jogi keret megfelelő alapot ad, de sajnálatos módon a választásokat beárnyékolta az állam és a kormánypárt közötti határvonal elmosódása.”

Jillian Stirk ugyanakkor úgy látta, hogy kevés eljárási probléma és jogsértés volt, utóbbiak inkább a szavazatszámlálás átláthatóságával kapcsolatosak.

A kormány meghívta, Orbán lekatonázta

A Telex arra volt kíváncsi, hogyan értékelik az EBESZ képviselői Orbán Viktor kijelentését, amely szerint az EBESZ a béke eszközéből harci intézménnyé alakult át, amelynél a választási megfigyelés már nem a megfigyelésről, hanem a vádaskodásról szól olyan politikai erőkkel szemben, amelyek nem tetszenek a Nyugatnak.
Pritchard közölte: minőségi munkát végeznek, megfigyelés a feladatuk, nem a beavatkozás.

„Megjegyezte, hogy az EBESZ megfigyelőit a magyar kormány hívta meg.” Pritchard tartózkodott attól, hogy Orbán kijelentését közvetlenül értékelje. Vele együtt Stirk is azt mondta, hogy feladatuk a jogszabályi keretek vizsgálata és gyakorlati működésének megtekintése, amely alapján értékelhetik, mennyire szabad és tiszta egy választás.

Az EBESZ a teljes jelentését később készíti el, egyelőre megvárja az esetleges fellebbezések és a jogorvoslatok szakaszát. „A végleges jelentésünkben megfogalmazott ajánlások segíteni fogják Magyarországot a demokratikus választási keretrendszer megerősítésében” – hangzott el a sajtótájékoztatón. Ezt a várakozást azonban árnyalja, hogy nem sokkal korábban épp arról beszéltek, hogy a korábbi ajánlások sem épültek be a gyakorlatba.

Az EBESZ február 24-én kezdte meg a választási környezet vizsgálatát, 18 hosszú távú megfigyelővel, akik Budapesten és további kilenc városban voltak jelen.
Elhangzott, hogy a nők alulreprezentáltak Magyarországon a választási folyamatban és a jelöltek között, márpedig szükséges lenne őket nagyobb arányban bevonni a meghatározó döntések meghozatalába.

A választás a tájékoztatás alapján lényegében rendben volt:

„a választók gyakorolhatták a választójogot, a jelöltek között határozott alternatívák voltak.”

Igaz, Stirk szerint aggályos lehet, hogy különbség van aközött, ahogyan a határon túliak és ahogyan a környező országoknál távolabb élő magyar állampolgárok szavazhatnak. Előbbiek levélben is szavazhatnak, utóbbiak csak képviseletenként.

Kérdésként elhangzott a levélszavazatok ügye, azzal kapcsolatban, hogy Romániában kidobott levélszavazatokra bukkantak, Szerbiában pedig politikai szervezet vett részt a levélszavazatok begyűjtésében.

„A megbízatásunk csak a Magyarországon lebonyolított választásokra vonatkozik, nem tartozik a feladataink körébe azon túl is vizsgálódni” – közölte az ODIHR képviselője.

(Nem sokkal korábban a Nemzeti Választási Iroda közölte, hogy nincs rálátása a levélszavazatokra, amíg azok a határon kívül vannak, így hétfőn újabb elemében vált világossá, hogy a levélszavazatok lekövetése lényegében lehetetlen.)

A megfigyelők egy része – akik között az EBESZ-nek 200 rövid távú megfigyelője volt – még 10 napig lesznek Magyarországon, a teljes jelentés csak ezután készült el a 2022-es választásokról és a kormány által gyermekvédelminek mondott népszavazásról.

„A választók nem kaptak objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatást, és nem volt világos, hogy a népszavazás hogyan hat egy már elfogadott törvényre” – mondta Stirk, megjegyezve, hogy az „elfogult híradások és kormányzati hirdetések által uralt piacon korlátozott volt a választók lehetősége arra, hogy megalapozott döntést hozzanak.”