Varga Mihály: Amíg az ország fejlettsége nem ér el egy bizonyos szintet, addig csak rosszat okozna az euró bevezetése

A honvédelmi miniszter után egy újabb igazi nagyágyút, Varga Mihály pénzügyminisztert is bevetette lakossági fórumán, ezúttal Kecelen a fideszes országgyűlési képviselő és képviselőjelölt Bányai Gábor.

Varga kisebb késéssel futott be a helyi művelődési házba, ahol félig megtelt tornaterem fogadta. Azért csak fél, mert csak az egyik felébe raktak le székeket. A pénzügyminiszter „Gábor barátom” támogatására érkezett Kecelre, és szerinte az áprilisi választások tétje, hogy megőrizzék azokat az eredményeket, amiket eddig a Fidesz kormány elért – példának hozta a családtámogatási rendszert.

Bányai úgy konferálta fel, mint a minisztert, aki „ha rosszul kacsint, még attól is meg változik az árfolyam”. Varga ezután egy viccel indított: bánja, hogy felesége nincs itt, mert nem hallotta azt a sok jót, amit Bányai mondott róla. A következő egy órában aztán Varga különféle veszélyeket sorolt fel, amik szerinte a magyarokra leselkednek.

A miniszter szerint olyan, mintha a Fidesznek kijutna a rosszból: kormányzásuk alatt volt a vörösiszap, a madárinfluenza, a menekülthullám, a koronavírus, most meg a háború.

Veszély, veszély, veszély, veszély

„A világ tele van veszélyekkel, ilyenkor a legfontosabb, hogy az ember gondoskodjon magáról, a családjáról, a nemzetéről és az országáról is”. Ehhez szerinte az a kulcs, hogy az ember olyan emberre bízza a képviseletét, aki már bizonyított. 2020 tavaszán pedig, amikor kitört a járvány, „ez a kormány azonnal cselekedett”, az ellenzék viszont semmiben nem segített.

De Varga szerint a járvány mellett van egy másik veszély is: a migráció.

Szerinte ugyanis a következő években 800 millió ember indulhat el, főképp Afrikából. És az emberek biztosak lehetnek abban, hogy amint vége a háborúnak, „a migráció kérdése újra ott lesz az asztalon”.

De Magyarország vendégszerető ország,

mondta Varga, és aki kopogtat az ajtón, azt beengedik itt is, csak azokat nem, akik illegálisan akarnak átjutni a határon.

A harmadik veszély maga az ellenzék, mivel Varga szerint „a meglévő eredményeinket lenullázhatja egy más összetételű kormány”, a gazdasági eredményeket pedig lerombolhatják. Pedig a Fidesz kormány útjába is került egy olyan „gazdasági probléma, amire nem lehetett felkészülni: elnéptelenedtek az utcák, bezártak a boltok”. De Varga szerint „túllettünk rajta”, mert 2021-ben 7,1 százalékkal növekedett a gazdaság – igaz, egy 5%-os előző évi visszaesés után –, és közben a munkahelyeket is meg tudta óvni a kormány: plusz négymillió ember dolgozott tavaly, mondta. Később azért a pénzügyminiszter megemlítette magáról, hogy matematikából sosem volt igazán jó.

De van még egy negyedik veszély is: az ukrán-orosz háború, amiben Varga reménykedik, hogy minél hamarabb véget ér. De a közönségnek azt mondta, még az utána következő időszak sem lesz könnyű, mert a most hozott uniós szankcióknak még hosszú távú hatása lesz. Arról itt írtunk, hogy a szankciók Európában is recesszióval fenyegetnek.

Új kulcs: a stratégiai nyugalom

Varga ehhez szót ejtett még az orosz gázról is. Az Európai Bizottság ugyanis kedden bejelentette, indítványozni fogja, hogy az EU még 2030 előtt teljesen függetlenedjen az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, tehát a földgáztól és az olajtól, az orosz gáz iránti európai keresletet még idén kétharmadával visszavágnák. Varga erről azt mondta, „nem látok bele az oroszok fejébe, de valószínűleg ettől még nem ijednek meg”. De akkor mégis mire van szükség ebben a helyzetben? A pénzügyminiszter szerint higgadtságra és stratégiai nyugalomra. Ahogy azt Orbán Viktor is mindenfelé hangoztatja a háború kitörése óta.

Bányai ezután meg is nyitotta a kérdések sorát, Varga a képviselőre nézve itt is elsütött egy poént: „Remélem, nem csak a Gábor kérdezhet”.

A minisztert arról kérdezték, mekkora mozgástere van a magyar kormánynak akkor, amikor az unió szankciókról dönt, a kormány tiltakozása ilyenkor „mennyit nyom a latba”? Varga szerint a kérdésben „nincs bizonytalanság”, mert Orbán is megmondta, hogy a magyarok is támogatják az uniós szankciókat. Azért „nem kell félteni a miniszterelnökurat, ha huszonhét országból egyedül kell vétózni valamit”, de a magyarok érdeke, hogy minél hamarabb véget érjen a háború, és ha ehhez szankciók kellenek, akkor azokat Magyarország is támogatja, mondta.

Kérdésre Paks II.-ről is beszélt, hogy a beruházást még nem érintette semmilyen szankció, ahogy az oroszokkal megkötött szerződést sem, miközben viszont „a baloldal gátlástalanul” fel akarná azt mondani.

Megkérdezték tőle azt is, hogy mikor emeli a kormány a minimálnyugdíjakat ahelyett, hogy tizenharmadik havi nyugdíjat osztanak? Varga szerint a kormány korábban azt ígérte, a nyugdíj megtartja a reálértékét. Ezt betartották. De amikor a gazdaság lehetővé teszi, különféle kiegészítéseket adnak a nyugdíjhoz, ilyen például a nyugdíjprémium vagy az Erzsébet-utalvány.

„Huszonöt nap van hátra a választásokig, ugye, Gábor, azt mondtad?” – fordult a miniszter Bányai felé, majd konstatálta, hogy az bizony nem sok. De ezen a ponton kiderült, van egy ötödik veszélyforrás is az országban: ha április 3-án a választók „rossz döntést” hoznak.

Nyugalom és türelem

Bár Varga nem beszélt róla a fórumon, mégis fontos része volt a forint-euró árfolyam, egy résztvevő ugyanis erről kérdezte a pénzügyminisztert, és arról, hogy a kormány emiatt előrébb hozná-e az euró bevezetését. „Hölgyeim és uraim, van egy saját nemzeti valutánk, aminek árfolyamát nem a kormány, nem a jegybank határozza meg, hanem a piac. És ha a piac bízik az ország gazdaságában, akkor forintot vásárol”, válaszolta Varga, aki „itt is mindenkitől nyugalmat kér”, és türelmet a forint erősödésére. „Nem tudom azt mondta, hogy holnap csatlakozunk az euróhoz. Nehéz kérdés, kudarcos történetek is kerekedhetnek az elkapkodott lépésekből. Amíg az ország fejlettsége nem ér el egy bizonyos szintet, addig csak rosszat okozna a csatlakozás” – mondta.

A kampányrendezvény előtti gyors sajtótájékoztatón a Telex is kérdezte a minisztert arról, hogy szerinte valóban a brüsszeli szankciók áldozata a forint, ahogy azt pár napja mondta, vagy inkább a Putyin által indított háború?

„Ok-okozati kapcsolat van. Nyilván a háború nélkül teljesen más árfolyamról vagy gazdasági kilátásról beszélnénk. Az energiaszektort érintő szankciók kifejezetten érzékenyen érintenek bennünket”,

és orosz gáz nélkül Magyarországon leállna az energiaellátás. De Varga egyetért azzal a nézettel, hogy az energia szankciók „nem lehetnek megoldásai ennek a háborúnak”. Varga szerint a háború megoldása alapvetően az ukránok és az „agressziót elindító” oroszok kezében van:

Arról is kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy szerdán kiderült, az MKB Bank négymilliárd forintnyi eurót adott a szélsőjobboldali Marine Le Pennek az elnökválasztási kampányára. A miniszter erre azt mondta, ez lehetett volna bármelyik magyar bank is, külföldi magánszemélyként ehhez mindenkinek „szíve joga”. Mivel Varga szerint a francia választási szabályok szerint ehhez a hitelfelvételhez állami garancia társul, így az MKB ezzel „nagy rizikót nem vállalt”.