Április 4-e a rendszerváltás napja lesz, mondják a Márki-Zay Péter választási programját segítő szakértők

Nem lesz káosz, ha az ellenzék megnyeri a választást, április 4-e a rendszerváltás napja lesz, ilyeneket mondtak a hétfői sajtóreggelin azok a szakértők, akiket Márki-Zay Péter maga kért fel arra, hogy segítsék a választási programját.

Márki-Zay az elmúlt hetekben-hónapokban több őt segítő szakértőt is megnevezett, az ő elképzeléseiket kell összehangolni a hat párt javaslataival, és így áll össze a közös választási program, amit heteken belül nyilvánosan is bemutatnak.

Hétfőn ezek a szakpolitikai kabinetvezetők mutatkoztak be:

• Fazakas Attila – nemzetpolitika
• Fleck Zoltán – közjog
• Magyar György – igazságügyi reform
• Szent-Iványi István – külpolitika és Európa politika
• Vadai Ágnes – honvédelem
• Wittinghoff Tamás – önkormányzatok.

Magyar György ügyvéd felelős az ellenzék választási programjának igazságügyi fejezetéért. Magyar szerint az igazságügyi rendszer anomáliáira a Völner-ügy is rámutatott, szerinte nem jogállam van, hanem államjog, nem jogbiztonság van, hanem jogbizonytalanság.

Magyar arról beszélt, „le kell hántani a politikát a szakmai tevékenységekről”, és sarkalatos pont, hogy visszaállítsák a bírói függetlenséget. Több olyan feladatot mondott, amiket szerinte el kell végezni. Például új, önálló erőt kell kapnia a Bírói Tanácsnak, aminek alárendelnék a Bírói Hivatalt. Emellett az ügyészség fölé is bírói kontroll kell, hogy az ügyész ne egyedül döntse el, miből lesz majd büntetőeljárás. Harmadrészt az alkotmánybíróság sem maradhat kontroll nélkül.

Magyar szerint az ellenzék igazságügyi programján dolgozó szakértők abban különböznek a Fidesztől, hogy ezelőtt is volt munkahelyük, és ha nem akarnak majd politikával foglalni, akkor abba a munkába vissza is tudnak majd menni.

Az alkotmányozás kérdéskörében Fleck Zoltán jogász a megbízott, aki arról beszélt, a választások után egy átmeneti közjogi állapot lesz az országban, ami majd a demokratikus jogállam új alkotmányával ér véget. Fleck szerint már ez az átmeneti szakasz és az új jogállam elvei szerint fog működni. Erre szerinte azért van szükség, mert ez lesz „a cselekvési tér a Fidesz blokkolásával szemben”.

Fleck szerint addig hatályban marad az Alaptörvény, amíg nem lesz új alkotmánya az országnak. Szerinte az újonnan megalakuló parlament a ciklus közepéig előkészít egy új alkotmányozási folyamatot. Az új alkotmány szövegét pedig egy népszavazás erősíti majd meg.

A nemzetpolitikai programért felelős a Jobbik országgyűlési képviselő-jelöltje, Fazakas Attila, aki szerint normalizálni kell a jószomszédi kapcsolatokat, és „meg kell szüntetni a konfliktusok exportálását”, például, hogy ne essenek egymásnak Erdélyben fideszesek és nem fideszesek. Fazakas szerint arra is figyelni kell majd, hogy most sok pénz megy ki a külhöni területekre, de nem látni, hogy mi alapján, és így most „megjelennek kint az alapítványi pénzeknél a kis Mészáros Lőrincek”.

A külpolitika és európai politikáért a volt külügyi államtitkár, jelenleg külpolitikai szakértő Szent-Iványi István szerint a mai külpolitikában lojalitásalapú rendszer és pártállam stílus van, komoly intézményi, szerkezeti problémák vannak, belengik a területet a korrupciógyanús ügyek, például a vakcinák és lélegeztetőgépek beszerzésénél, és mindezeken kell változtatni.

Szent-Iványi szerint már ezer éve is az volt a stratégia, hogy az állam a nyugat felé fordult, nem keletre, és változtatni kell azon, hogy a mostani kormány „pávatáncos különutas politikát csinál” kelet felé. Ez a változtatás ugyanakkor szerinte „nem zárja ki a pragmatikus, transzparens munkát a keleti országokkal, például Oroszországgal”. Az is egy feladatuk lesz, ha nyernek a választásokon, hogy helyreállítsák Magyarország presztízsének megítélését, ami szerinte a rendszerváltás óta nem volt ilyen rossz, mint most.

Vadai Ágnes, a DK alelnöke felelős az ellenzék választási programjának honvédelmi fejezetéért. Vadai azt mondta, nagy munka lesz a hadtechnikai beszerzéseknél és fejlesztéseknél, és az egész ágazatnak politikamentesnek kell lennie.

Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere pedig arról beszélt, az elmúlt években évben jó pár feladatot elvett az állam az önkormányzatoktól, például az iskolák fenntartási jogát és az építéshatósági jogköröket, és olyan programon dolgozik, ami visszaadja az önkormányzatok szabadságát és gazdasági önállóságát. Minderről a Telexnek adott interjújában részletesen is beszélt.

A gazdaságpolitikai fejezetről Király Júliával, az MNB volt alelnökével, Bod Péter Ákos volt jegybankelnökkel és Bojár Gábor üzletemberrel beszélgettünk, a sportügyekről a területért felelős, jobbikos Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázót, a rendészetről Lengyel Róbert siófoki polgármestert, az egészségügy átalakításáról pedig Komáromi Zoltán háziorvost, a DK egészségpolitikusát kérdeztük.