Egy ma született gyerek hétszer több hőhullámra számíthat, mint nagyszülei

A ma született gyerekek nagyszüleiknél jóval több olyan természeti katasztrófát élhetnek majd át, amelyek a klímaváltozáshoz köthetőek. A szélsőséges időjárási eseményekkel nagyobb halandóság és több megbetegedés is járhat. A cseppet sem derűs jövőkép pedig a gyerekvállalási kedvet is negatív irányban befolyásolhatja, derült ki a Másfélfok cikkéből.

Egy 2020-ban született gyerek várhatóan átlagosan 6,8-szor több hőhullámot, 2,6-szor több aszályt és 2,8-szor több folyami árvizet fog átélni élete során, mint aki 1960-ban született. A jövő generációk növekvő valószínűséggel lesznek kitéve árvizeknek, hőstressznek, vízhiánynak, szegénységnek és éhezésnek is.

Az éghajlatváltozás súlyos következményei lehetnek a szélsőséges időjárási események miatti sérülések és halálozások, a növekvő számú fertőző betegségek, a levegőszennyezéssel összefüggő megbetegedések számának emelkedése és a hőhullámok miatti hőguta okozta halálozás.

A várható események lelki problémákat is okoznak, a klímaszorongás sokaknál kimutatható. Egy átfogó, tízezer főt meghaladó nemzetközi kutatás szerint a fiatalok körülbelül háromnegyede vár ijesztő jövőt és tapasztalt a mindennapi életére kiható éghajlati szorongást, míg egynegyedük azt mondta, hogy a gyerekvállalásukat is befolyásolja az éghajlatváltozás. Kisebb családot terveznek, vagy teljesen el is állnak a gyerekvállalástól.

Egy, a V4-es országokra vonatkozó kutatásban összefüggést mutattak ki az éghajlatváltozás miatti aggodalom és a kisebb családtervezés között Magyarországon és Csehországban is, míg Szlovákiában és Lengyelországban a nagyobb preferált családmodell esetén volt kapcsolat.

2018-ban a Morning Consult által a The New York Times számára, egy 20 és 45 év közötti férfiakból és nőkből álló országos reprezentatív minta alapján készített felmérésben a válaszadók 33 százaléka említette az éghajlatváltozást, mint okot, ami miatt kevesebb gyermek mellett döntött, mint amennyit ideálisnak tartott, vagy várhatóan kevesebbet vállal.

Egy UNICEF-tanulmány arra mutatott rá, hogy a világ 2,2 milliárd gyerekéből egymilliárd extrém magas éghajlati kockázatnak van kitéve. A hirtelen fellépő események közül a hőhullámoknak már most 820 millió gyerek van kitéve, 400 millióan trópusi ciklonok kockázatával kell számoljanak, 570 millió gyerek pedig folyóvízi és parti áradások kockázatának vannak kitéve.

Ezek mellett a vízhiány, a légszennyezés és egyes betegségek kockázata is igen magas. Az éghajlatváltozás miatt a különböző megbetegedések előfordulása is jelentősen megnövekszik.

Az UNICEF Magyarország nyár elején tette közzé felmérését, amelyből az derült ki, hogy a hazai 13-25 évesek 90 százaléka szorong a klímaváltozástól. Erre is válaszul indították el Klímahősök nevű programjukat, amely a mentális egészséget is veszélyeztető tehetetlen szorongás helyett valódi tudást, részvételi, megnyilvánulási, kapcsolódási és cselekvési lehetőségeket próbál biztosítani.