Mint amikor egy autó rossz sebességben van, és folyamatosan pörög a motor

2022. március 17. – 15:05

Mint amikor egy autó rossz sebességben van, és folyamatosan pörög a motor
Illusztráció: Lerch Julcsi / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Március 17. idén az alvás világnapja – az ilyen napokon elgondolkodhatunk, hogyan ébredtünk ma reggel, mennyire volt pihentető az alvásunk, hányszor ébredünk fel éjjelente. Ezek fontos kérdések, sokszor mégsem tulajdonítunk elég jelentőséget annak, hogy mennyit és hogyan alszunk.

Az alvás minőségét és mennyiséget sok tényező befolyásolja: például a mesterséges fény vagy a minket körülvevő okoseszközök, amik nemcsak az információk tömkelegét árasztják magukból, hanem kék fényt is. A lista kiegészül az állandó túlhajszoltsággal is, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy hazai kutatások szerint átlagosan napi tizenhárom órát töltünk stresszben. De milyen megoldások léteznek, és mit tehetünk a jobb alvásért? Valóban hasznosak lehetnek az alvást mérő és segítő okostelefonos applikációk?

Keveset alszanak a magyar fiatalok, már a gyerekek is szoronganak

A Magyar Alvás Szövetség február elején tett közzé egy hírt, amiben riadót fújt, mert a szövetség budapesti intézetének tapasztalati alapján a magyar fiatalok többsége kevesebbet alszik, mint amennyire szüksége lenne (ebben az életkorban 8–10 óra alvás lenne az ideális). G. Németh György, a szövetség elnöke, a Benyovszky Orvosi Központban működő Budapesti Alvásközpont igazgatója azt mondta, hogy a pandémia alatt kezdtek el foglalkozni a magyar tinédzserek alvási szokásaival, állapotával, ugyanis egyre több lett az alvászavaros tini a szövetség intézetének rendelésein. Azt is elmondta, hogy a hazai tapasztalatok megegyeznek a nemzetközi tendenciákkal.

De nemcsak a tinédzserek alvásminősége egyre rosszabb, hanem mindenki másé is. Túlhajszoltak vagyunk, éjjel-nappal ömlenek ránk az információk, és persze az is közrejátszik az alvásminőség romlásában, hogy az életünk részévé váltak a különböző okoseszközök. G. Németh György többek között ezt is említette mint faktort, amikor arról beszélgettünk, hogy pontosan melyek azok a tényezők, amik befolyásolják a magyarok alvásminőségét. A mobiltelefonok, számítógépek és egyéb okoseszközök fénye gátolja a melatonin nevű hormon termelését – ez az alvást generáló hormon, amiből ha nincs elég, nem tudunk rendesen aludni.

A tinik esetében egy másik fontos tényező, hogy pubertáskorban történik egy váltás, ekkor válunk pacsirtákból baglyokká, korán kelőkből későn fekvőkké. Természetes folyamat, hogy a cirkadián ritmus akár másfél-két órával is eltolódik a kamaszoknál, erősíti meg Simor Péter is, aki az ELTE Pszichológiai Intézet Alvás, álom és kogníció kutatócsoportjának vezetője. Ez részben belső folyamat, részben pedig az is közrejátszik, hogy a kamaszok szeretnek sokáig fent lenni, barátokkal csetelni vagy közösségi oldalakon lógni. Szintén a Magyar Alvás Szövetség oldalán jelent meg az a hír, hogy a Journal of Youth Studies szaklapban megjelent tanulmány szerint minden ötödik fiatal rendszeresen felkel éjjel, hogy ellenőrizze üzeneteit a közösségi médiában. A kutatás nem reprezentatív, 900, 12–15 év között gyerek vett részt benne.

Ez azt is jelenti, hogy a kamaszok nehezebben kelnek fel reggel, és a szakértő szerint ez sokszor vezethet kialvatlansághoz, krónikus fáradtsághoz, kialakulhatnak alvászavarok, és erősen kihat a mentális egészségükre is.

Kun Zoltán, a Fusion Vital társalapítója azt is hozzátette, hogy kamaszkorban a stressz-szint, a stresszterhelés is megnövekszik a különböző külső és belső hatások miatt, például az, hogy ugyanannyit vannak iskolában, mint egy teljes állású felnőtt. Viszont ahhoz, hogy ezt a mindennapos stresszt és a szorongást kezelni tudják, jó alapok kellenek. „Jó alapokat tanulhatnak a szüleiktől, az iskolában és a társadalomtól is arról, hogy megtanulják kezelni ezt a mindennapi stresszt, a szorongásaikat, és azt, hogy mennyire fontos a jó alvás. Viszont nem így működünk, nem így vagyunk berendezkedve.”

A Magyar Alvás Szövetség szakértői szerint erre lehetne jó megoldás, hogy később kezdődjön az iskola, ezért is küzd a szövetség a nulladik óra ellen. Amerika egyes részein már felismerték, hogy az iskolakezdésnek alkalmazkodnia kell a kamaszok eltolódott bioritmusához, Kaliforniában például törvényt alkottak a megfelelő és egészségesnek tartott iskolakezdési időről. A későbbi iskolakezdést már felvetette a magyar szövetség is, és foglalkoznak is vele különböző oktatási szervezetek, de nyilván nem egyszerű erre áttérni, sok szempontot kell mérlegelni. Például azt, hogy azok a szülők, akiknek szintén korán reggel kezdődik a munkaidejük, hogyan tudják megoldani a gyerekek iskolába jutását.

Nagyon fontos lenne az is, hogy minél több csatornán eljusson a fiatalokhoz az az üzenet, hogy a megfelelő mennyiségű és minőségű alvás milyen fontos az egészséges mindennapi élethez. Simor Péter is hasonló gondolatokat fogalmazott meg ezzel kapcsolatban:

„A gyerekeknek is fontos lenne megtanítani, hogy hallgassanak a saját szervezetük igényeire. Fontos lenne, hogy ez mindenkinél beépüljön: ahogy gondoskodom arról, hogy rendszeresen sportolok, figyelek az egészségemre, figyelek arra, hogy mit eszem és mit iszom, gondoskodjunk arról is, hogy jól aludjunk.”

Vada Gergely, a Magyar Alvás Szövetség alelnöke és a Fusion Vital program alapítója, a cég már tíz éve rendszeresen monitorozza testszenzoros mérésekkel a magyar alvásminőséget. A testszenzoros mérés pulzusvarianciát mér, ami az idegrendszerünk aktivitásának legfontosabb mutatója, vagyis azt méri, hogy mikor aktív az idegrendszerünk, és mikor tud regenerálódni. Az idegrendszerünk nemcsak alvás közben, hanem napközben is képes erre, például ha munka közben szünetet tartunk, beszélgetünk a munkatársakkal, de azzal is támogatni tudjuk a regenerációnkat, ha rendszeresen sportolunk, sorolt fel pár példát Kun Zoltán szakértő.

A program minden korcsoportban végez felméréseket a legkisebbektől a legnagyobbakig. Vada Gergely arról is beszélt, hogy tartottak már előadásokat általános iskolás vagy középiskolás gyerekeknek az alvásról és annak fontosságáról. Egyik alkalommal, mikor alsós osztályokban végeztek felmérést, a foglalkozás részeként megkérdezték a gyerekeket, hogy mi stresszeli őket a leginkább. A várt sárkányok és kalózok helyett a válaszok 33 százaléka valamilyen teljesítményhez köthető szorongás volt:

„7–10 éves gyerekek, és már az ő életükbe is beszivárogtak a felnőtt élet szorongásai, az olyan egzisztenciális válságok, mint például, hogy mi lesz belőle, ha megbukik, mi lesz, ha nem lesz belőle semmi, és akkor az utcára kerül.”

Kevesebbet alszunk, mióta feltalálták a villanykörtét

A kamaszkor mellett sok más befolyásoló tényező is van, ami nemcsak a tinik, hanem az egész magyar társadalom, sőt az egész emberiség biológiai ritmusára és alvási szokásaira is kihatással van. „Mióta feltalálták a villanykörtét, közel két órával kevesebbet alszik mindenki” – mondta erről dr. Vida Zsuzsanna, felnőttneurológus és szomnológus.

A villanykörte feltalálása és széles körű elterjedése óta felborult a mesterséges és a természetes fény egyensúlya, és ez is kihatással van a biológiai ritmusunkra, mert ahogy a dr. Vida Zsuzsanna is kifejtette: „Az lenne természetes, ha nappal lennénk aktívak, amikor természetes fény van és világosság, aztán amikor éjszaka és sötétség, akkor alszunk és regenerálódunk. Viszont így, hogy állandó a mesterséges fény – ebben élünk a munkahelyünkön, az iskolákban, az utcán, a városban, a szupermarketekben – nincs meg a nappalok és éjszakák váltakozása. Ez alapvetően megváltoztatta az emberek életét, hiszen ez lehetővé teszi, hogy éjszaka is ugyanolyan aktívak legyünk, mint nappal.”

Magyarországon az átlagos alvásidő 2021-ben 13 perccel csökkent, 7 óra 14 percre, ami az ideális alvásidő alsó határa, mondta Kun Zoltán. A szakértő azt is hozzátette, hogy a Fusion Vital tavaly végzett felmérései alapján

a magyar lakosság kicsivel több mint fele, 51 százaléka nem alszik pihentetően, és itthon minden negyedik ember krónikus fáradtságban szenved.

Simor Péter szerint a munka időzítése is kockázati tényező lehet, sokan ugyanis nem tudnak rugalmas munkaidőben dolgozni, és nem tudják a saját biológiai ritmusokhoz igazítani a munkaidőt, mert mást diktál a biológiai ritmus és mást a szociális ritmus. Ez mind stresszfaktor nemcsak nappal, hanem este is, és egyaránt kihatással van az alvásunkra. És persze itt is megemlíthetjük a különböző kütyük, a számítógépek és telefonok állandó használatát, amik az elmúlt években szerves részei lettek az életünknek a kék fénnyel együtt. A kütyük használatával kapcsolatban Simor Péter azt is elmondta, hogy a túlzott telefon- és számítógép-használat kihathat az álmainkra is:

„Ebben a témában egyelőre még csak feltételezések és hipotézisek vannak, hivatalos kutatás még nincs, ha jól tudom. Az biztos, hogy a telefonhasználat, a különböző applikációk használata, ezek a felületek beépülnek a tudatunkba és az álmainkba is. És az is elképzelhető persze, hogy amióta ennyire intenzív lett a telefonok, a különböző okoseszközök használata és a képernyőbámulás, azóta kevesebbet álmodnak az emberek. Annyira sok inger ér minket folyamatosan, hogy az agyunknak nincs kapacitása saját maga ilyen kreatív képeket, történeteket gyártani és álmodozni.”

Ott van még az alkohol, amiről sokan úgy gondolják, hogy lefekvés előtt segíthet egy-két pohárka: megnyugtat, és könnyebben elalszunk tőle. Kun Zoltán szerint ez téves gondolat, ugyanis az alkohol nem megnyugtatja, hanem pont ellenkezőleg, felpörgeti a szervezetet. Megnövekszik a pulzusszám, miközben a szervezet azon dolgozik, hogy lebontsa az alkoholt. „Alkoholfogyasztás után az alvás első egyharmada általában kuka. Azt gondolnánk, hogy jó lesz és segít, de éppen ellenkezőleg, csak még több stresszt viszünk be az életünkbe” – mondta erről a szakértő.

Ezen a területen is polarizálódik a társadalom

Az utóbbi öt év összesített adatait nézve Magyarországon másfél órával nőtt a stresszterhelésünk napi szinten, ez jelenleg több mint 13 óra naponta. Az emberi teljesítőképesség határán billegünk, miközben a regenerálódásunk meg nincs tudatosan megtervezve, mondta Vada Gergely.

Egy nap 13 órányi stressz elég aggasztónak tűnik, de ezt nem szó szerint kell érteni, és nem úgy elképzelni, hogy a nap 13 óráját befeszülve, stresszben visszük végig. „Az emberi idegrendszernek két része van, a szimpatikus és a paraszimpatikus. A szimpatikus működik akkor, amikor aktívak vagyunk, koncentrálunk, dolgozunk vagy tanulunk, ez az, amikor az idegrendszerünk aktív, azaz stressznek van kitéve. Az idegrendszer másik része, a paraszimpatikus pedig akkor működik, amikor pihenünk, regenerálódunk, és amikor alszunk. Ennek a kettőnek az egyensúlya határozza meg, hogy hogyan is vagyunk mentálisan és fizikailag is” – magyarázta el Kun Zoltán. Azt is hozzátette, hogy az elmúlt években felborult ez az egyensúly, és elkezdtünk sokkal aktívabbak lenni, a szimpatikus idegrendszerünk pedig elkezdett túlpörögni, és ezáltal többet is vagyunk stresszes állapotban. A legutóbbi felmérések alapján 5 százalékkal magasabb a hazai stresszmutató, mint az EU-s átlag. Ezzel kapcsolatban a következő példát hozta:

„Olyan, mint amikor egy autó rossz sebességben van, és folyamatosan pörög a motor. Van egy túlpörgetett állapot, a regeneráció pedig recseg-ropog.”

Vada Gergely arról is beszélt, hogy a különböző mutatók arra is rávilágítanak, hogyan kezdett el polarizálódni a társadalmunk az alvásminőség terén is.

„Van a társadalomnak az a csoportja, amely jól tud aludni, bármi is történjen a külvilágban, és vannak, akik nem tudják olyan jól kizárni a külvilág eseményeit, nincsenek olyan jó megküzdési stratégiáik, és emiatt borzasztó az alvásuk is. Rájuk jellemző a krónikus túlterheltség, a fáradtság, és ez természetesen mind rányomja a bélyeget a mentális és fizikai állapotukra is.”

Hogy ki mennyire tudja kizárni a külvilág eseményeit, milyen mértékben tudja elengedni azokat a történéseket, amikre nincs ráhatása, és az, hogy mennyire tartja a kontrollt a saját élete felett, mind személyfüggő. Ehhez a gondolathoz a szakértő azt is hozzátette, hogy vannak olyan kutatások is, amik azt vizsgálják, hogy a pozitív gondolkodásmód, a tudatosság és az, hogy kialakítsunk saját magunknak egy egészséges, kékfény-mentes rituálét a lefekvés előtt, javíthat ezen a 13 órányi stresszen. Mesélte, hogy volt olyan ügyfelük, aki így nyert vissza 100 stresszmentes percet.

„Nagyon erős az összefüggés aközött, hogy milyen testi és mentális állapotban vagyunk, az alvásminőségünk, és hogy miről is álmodunk” – mondta Simor Péter. Hozzátette, hogy általában azoknál, akik rosszabbul alszanak, a rémálmok is gyakrabban előfordulnak, és az alvás is kevésbé pihentető.

A szakértőkkel beszélgetünk a koronavírusról és annak hatásairól is. Vada Gergely azt mondta, hogy a 2021-es stresszmutatóikból azt lehet kiolvasni, hogy a járvány legelején volt némi megnyugvás, lecsökkentek valamelyest a stresszmutatók, hiszen sokan a bezártság miatt több időt tudtak magukra vagy családjukra szánni, lehetőségük volt beosztani a napjukat, többet pihenni és aludni, és kevesebb impulzus is érte az embereket. Majd ahogy egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus-járvány nem csak pár hétre szól, kezdtek visszacsúszni a stresszmutatók egészen a már említett 13 órás értékig. „A vírus, a szorongás és a bizonytalanság mind kihatott az alvás minőségére is. A fertőzés megterheli a szervezetünket, és kihatással van a közérzetünkre, úgy az alvásunkra is, és a teljes regenerálódás akár hónapokig is eltarthat – tette hozzá Vada Gergely. Kun Zoltán szerint az is megfigyelhető, hogy sokkal töredezettebb lett az alvásunk, nem tudunk annyira mélyen aludni, sokszor felébredünk, mert ez az állandó stressz és túlpörgés kvázi ébren tart minket. Hozzátette, hogy a koronavírus és a pandémia pedig még inkább korlátozta a lehetőségeinket a nehéz időszakokban, hogy napközben is le tudjuk vezetni a stresszt, például a sportolással, mozgással, az utazással – ezek az apró regenerálódási lehetőségek abszolút kiestek, lecsökkentek.

Simor Péter azt mondta, hogy a kutatásokból az derül ki, hogy a koronavírus és a pandémia miatt nagyon hasonlóak lettek az álmaink. A 13 éves iráni kisfiútól a 65 éves San Franciscó-i nyugdíjasig mindenki hasonló képekkel, gondolatokkal találkozott az álmaiban. „Ez nagyon ritka, ilyennel eddig csak természeti katasztrófák után számoltak be, vagy olyan országokat, nemzeteket érintő traumák után, mint a szeptemberi 11-i terrortámadások. És ezek az álmok úgy változtak, ahogy az események is alakultak. A pandémia legelején, az első sokknál a legtöbbeknél posztapokaliptikus képek és gondolatok kerültek elő, utána a korlátozásokkal, majd a vakcinákkal kapcsolatos álmok jöttek”– ahogy erről korábban mi is írtunk a Telexen. És hogy állunk az álmokkal most, a koronavírus harmadik évében? A szakértő azt mondta, hogy a legújabb kutatások szerint egy olyan folyamat figyelhető meg az alvásban és az álmodásban is, mint amikor valaki átél egy traumát. „Miután valaki átél egy traumát, az sokszor megismétlődhet az álmainkban is, folyamatosan előkerülnek ugyanazok a képek, az emlékek arról, hogy mi is történt. Viszont az látszik a legújabb kutatásokból, hogy ahogy csökken a járvány traumatizáló hatása, úgy rendeződnek az álmaink is, és már más témák is visszakerülnek az álmainkba.”

A stressz és a koronavírus-járvány mellett más aktuális konfliktusok is befolyásolják a mindennapi életünket, Vada Gergely azt is hozzátette, hogy azoknál, akik közvetlenül érintettek a jelenleg is zajló orosz–ukrán háborúban, már most kimutatható egy 10 százalékos romlás az alvásminőségben.

Mik a következményei, ha folyton rosszul alszunk?

„Ha valaki sokszor érzi magát nyomottnak, enerváltnak és folyton fáradtnak, ott még csak kipihentségi problémákról beszélnünk. Ha ez állandóvá válik, és kvázi beletörődünk ebbe az állapotba, akkor van baj, mert ezek a problémák könnyen átfordulhatnak egyfajta alvászavarba, alvásproblémába” – mondta Vada Gergely. A krónikus alvásmegvonás hosszú távon komoly egészségügyi következményekkel járhat. Okozhat hangulatzavart, előidézhet különböző mentális betegségeket, szív- és érrendszeri problémákat, elősegíti 2. típusú diabétesz kialakulását, magas vérnyomást, gyengíti az immunrendszert, és szerepe lehet daganatok kialakulásában is. Kun Zoltán számszerű példákat is mondott: ha egy férfi rendszeresen 4-5 órákat alszik, akkor tíz évet veszít az életéből, annyira lecsökken a tesztoszteronszintje. Ha valaki áttanul egy éjszakát, akkor másnap 40 százalékkal csökkennek a tanulási képességei. A nem elegendő és nem megfelelő alvás okán az immunrendszerünk teljesítőképessége 70 százalékkal csökken. „Valameddig tudjuk feszegetni a határainkat, de nem érdemes” – mondta ezzel kapcsolatban Kun Zoltán.

Dr. Vida Zsuzsanna beszélt arról, hogy az alvási szokásainkat részben örököljük, részben genetikusan meghatározottak, ahogy a hajlam is különböző alvásproblémákra, betegségekre is, mint az alvajárás, a nyugtalanláb-szindróma, az inszomnia, alvásparalízis, narkolepszia, horkolás, fogcsikorgatás. Közel száz alvásbetegségről tudnak most.

A Magyar Alvás Szövetség oldalán jelent meg az a hír is, hogy a kialvatlanságnak a komoly egészségügyi kockázatok mellett gazdasági következményei is vannak. A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2017-es tanulmányában az öt legfejlettebb országot vizsgálta. A kutatás szerint a kialvatlanság, vagyis a rossz alvás negatív következményei 680 millió dollár veszteséget eredményeztek. Az Egyesült Államokban tízmillió munkaórát veszítenek az alvással összefüggő munkahelyi hiányzások, Németországban az alváskiesés gazdasági költségét 60 milliárd dollárra becsülik, 1,7 millió munkaóra veszteséget okoznak az alvással összefüggő munkahelyi hiányzások.

Appok, labor és egyéb megoldások

Az első alvással foglalkozó labor 1996-ban kezdte meg működését a budapesti Honvédkórházban. Azóta az alváslaborok mellett világszerte rengeteg tréning, terápiás foglalkozás, konzultáció és különféle program épül arra, hogy segítsenek az embereknek megtanulni jól aludni és ezáltal egészségesebb, kiegyensúlyozottabb életet élni. Egy ilyen programot indított el tavaly a Magyar Alvás Szövetség is, mesélte az interjún G. Németh György. A program célja, hogy alvásbarát munkahelyeket teremtsenek, valamint csoportos és egyéni foglalkozásokon, tréningeken segítenek cégek, vállalatok dolgozóinak abban, hogy jobban tudjanak aludni, és felhívják a figyelmüket a megfelelő minőségű és mennyiségű alvás fontosságára.

A jobb alvásért mi is tehetünk. Fontos, hogy kialakítsunk egy egészséges, nyugodt, kékfény-mentes rituálét a lefekvés előtt, ami segít ráhangolódni az alvásra, és persze fontos a rendszeresség is, lehetőleg ugyanakkor feküdjünk le aludni, és ugyanabban az időpontban keljünk fel másnap – sorolta ezeket minden megkérdezett szakértő. Fontos lenne a rendszeres testmozgás, valamint az is, hogy megfelelő hőmérséklet és friss levegő legyen abban a szobában, ahol alszunk. Ne aludjunk kis kedvenceinkkel, hisz az állatoknak más a cirkadián ritmusuk, mint az embernek. Fontos lenne arra is figyelni, hogy a lefekvés előtti 1-1,5 órában mit eszünk és mit iszunk, nem egészséges nagyon bevacsorázni, illetve ahogy a cikkben már korábban is említettük, az alkoholfogyasztás sem ajánlott. Azonban ha „permanensen rosszul alszunk, és ez az életminőségünkre is kihatással van, állandóan fáradtak vagyunk, ingerültek, és már a mindennapi feladatokra sem tudunk úgy időt és energiát fordítani, akkor érdemes szakember segítséget kérni” – javasolja dr. Vida Zsuzsanna.

A szakértői tanácsadás mellett egyre elterjedtebb a különböző alvást segítő, alváselemző applikációk használata. Ezek figyelik a légzésünket, a strukturáltságát, a ritmusát, hogy horkolunk-e, sőt rögzítik azt is, ha beszéltünk álmunkban. Ezek az applikációk Simor Péter szerint mindenképpen segíthetnek abban, hogy megismerkedjünk saját alvásunkkal, ezáltal tudatosabbak lehetünk, és ez már lehet az első lépés afelé, hogy változtassunk a saját lefekvési, alvási és ébredési szokásainkon. G. Németh György szerint nem mindegy az sem, hogy mikor és hogyan ébredünk: „Mikor lefekszünk aludni, akkor még csak egy felszínes alvási fázisban vagyunk, majd ezt követi egy mélyalvási szakasz. Ezek a felszínes és mélyalvási fázisok nagyjából négyszer-ötször váltják egymást egy éjszaka alatt. Amikor felszínes állapotban vagyunk, könnyen fel tudunk ébredni, szemben azzal, mikor mélyalvási szakaszban vagyunk. Akkor ez egy sokk a szervezetünknek, az agyunknak, hogy fel kell kelnünk. Az lenne a legjobb, ha akkor ébrednénk, amikor egy felszínes alvási fázisban vagyunk, és ebben például segíthetnek a különböző okoseszközök és applikációk, mivel érzékelik, hogy mikor vagyunk felszínes vagy mélyalvásban.”

Vada Gergely szakértő szerint az applikációk és a különböző alvásmérések sem ajánlottak minden korban:„Az alsó tagozatos, általános iskolás korú gyermeknél szerintem nem ajánlott, mert megjelenik egy érték, ami sokszor csak becsült, és gyerek akaratlanul is elkezdi magát ahhoz mérni, annak akar megfelelni. Ez ugyanolyan, mint amikor a gyerekek egymáshoz hasonlítgatják az osztályzataikat és pontszámaikat az iskolában, és ez csak egy plusz stresszfaktor lehet.”

A megfelelő és mennyiségű alvás tehát nagyon fontos minden életkorban. Az alvás az egyik, ha nem az egyik legfontosabb alappillére az egészséges és kiegyensúlyozott mindennapi életnek. Alvás közben tud a szervezetünk és az idegrendszerünk regenerálódni, mégis sokszor az alvásra szánt időnkből csípünk le, pedig ez hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokkal is járhat.

Mi akkor is kérdezünk, ha valaki nem akar válaszolni Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogass